A "Régi népélet naptára" szerint, ha Zsuzsanna napján megszólal a pacsirta, akkor közel a tavasz.

A kankalin latin neve a „primus” szóból származik, azt jelenti, első, ebből arra következtethetünk, hogy korán nyílik. A nemzetség mintegy háromszáz fajának többsége kora tavasszal virágzik, a hóolvadás után az elsők között bontják szirmaikat.

A B₁-, B₂-, B₆-, E-vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag búzacsíra kiváló étrendkiegészítő (2-3 evőkanál naponta) a hosszú téli hónapok után.
 

Csíráztatott búza (bab, lencse, csicseriborsó)
Egy marék búzát többször váltott vízben jól megmosok, minden pelyvának le kell menni róla. Ezután tésztaszűrőbe teszem, és jól átmosom.
Műanyag vagy kerámia csíráztató tálba (vagy akár tálcára) teszem és világos helyre, pl. ablak közelébe helyezem. Közvetlen napsütés ne érje!
A további teendő, hogy reggel és este újból átmosom.
A búza 4 nap alatt kicsírázik, a lencse 3 nap alatt, a babfélék 5 nap alatt.
Ezek után, ha nem használom el mindet, lezárt dobozban hűtőszekrénybe teszem, de akkor is naponta át kell mosni, nehogy megpenészedjen.

1. nap	2. nap
3. nap	4. nap
5. nap

Februárban minden kerttulajdonos szembesül a kérdéssel: mi maradjon, és mit kell eltávolítani a kertből? Sokszor érzelmi okokból, máskor csak a szakmai hozzáértés hiánya miatt évekig meghagyunk olyan növényeket, amelyek elfoglalják a helyet az új növények és kialakítások elől. Tél végén, kora tavasszal, amint kilép az ember a kertbe, rengeteg tennivalóval találja magát szembe.

Már kinyíltak az első krókuszok is, ezt a képet a IX. kerületben készítettem.

A metszéshez a következő jó tanácsokat tartsuk észben:

1. Még a rügyfakadás előtt kezdjük el a metszést, hiszen ilyenkor jól áttekinthető a korona, könnyebben eldönthetjük, mit és honnan távolítsunk el; csak az őszibarack és a kajszibarack esetében várjunk addig, amíg a virágrügyek elkezdenek megduzzadni.

2. A lehető legkisebb sebet ejtsük a fán a metszés során.

3. Ne hagyjunk nagy csonkokat, mert ezek beszáradnak és könnyebben elfertőződhetnek a sebek; tehát a rügyhöz közel metsszünk vissza, és lehetőleg ne egyenesen vágjunk, hanem kissé ferdén.

4. Ha nagyobb ágakat fűrészelünk le, akkor ezt több részletben tegyük, hogy megakadályozzuk ezek behasadását.

5. Vigyázzunk, ne essünk túlzásba a metszés során; hagyjunk is valamit a fán.

6. Először mindig a beteg, sérült, hasadt részeket távolítsuk el.

7. Célunk, hogy világos, szellős koronát alakítsunk ki, hogy a fejlődő gyümölcsök elegendő napfényhez jussanak, és megakadályozzuk a betegségek és a kártevők elszaporodását, hiszen ezek terjedésének kedvez a sűrű korona és lombozat.

8. A következő lépés a korona ritkítása, amely során a sűrűsítő, befelé és túlságosan felfelé növő, egymást keresztező vesszőket, gallyakat, ágrészeket vágjuk le.

9. Senki sem szereti, ha nagyon nyújtózkodnia kell a szép gyümölcsökért, ezért törekedjünk a korona szétterítésére, terebélyesítésére; ezt úgy érhetjük el, hogy mindig kifelé álló rügyre metsszünk vagy kifelé növő oldalelágazásra vágjunk vissza.

10. Az öreg, de egészséges fáknál az ún. ifjító metszés részeként a túlságosan elöregedett részeket metsszük le, de ügyeljünk arra, hogy a fiatal hajtásokat, vesszőket tartsuk meg, hogy legyen miből megújulnia a fának; a korona belső részéből lehetőleg ne vágjunk ki tőből semmit.

Megjelent blogunk egyik szerzőjének, Megyeri Szabolcsnak első könyve Fűszerkert címmel a Cser Kiadó gondozásában.

Serkentő. (Emlékkönyv) az Esztendőnek XII. Hólnapjaiban.

Böjtelő (Februarius) Hava.

Az idején való plánta magok alá is már most meleg ágyakat kell tsináltatni, és a' hónap végével a' dohány, és palánta magokat beléjek vetni; a' mint a' kinyílás mutatja magát.

...

Néha már ezen korban a' főld fagya ki is mégyen; tehát a' Kertnek azon részét fel kell ásatni, a' mellybe Pástináka, Mák, Petre'selyem, Vereshagyma, Sárgarépa, és Saláta, mégyen, és bevetni: noha ez ritkaság.

Forrás: Magyar házi gazdasszony, N. Nagyváthy János, Tekintetes Nemes Szala vár megye' táblabírója által, 1820

Ezzel a videóval szeretnénk kedvet csinálni a kertészkedéshez.

Ha már nem győzzük kivárni a tavaszt, fogjunk hozzá a metszéshez!

Bár a metszés hagyományosan a tél legvégére és a tavasz legelejére időzített szezonális munka, akinek sok dolga van, vagy nagy a kertje és sok a metszenivaló, az akár már most is elkezdheti a metszést. Ilyenkor a kertben az évelők még téli álmukat alusszák, visszafagytak, és most a talaj közelében lévő, vagy magában a talajban elhelyezkedő áttelelő szerveikkel várják a nyugalmi, hideg időszak végét.