Stevia (sztívia, jázminpakóca)

Ezt a Paraguayban és Brazília déli részén őshonos növényt az ottani indiánok már évszázadok óta használták édesítésre, sebek, bőrbetegségek kezelésére. A 16. században a spanyol hódítók is felfigyeltek különleges tulajdonságaira, de az első komoly tudományos vizsgálatokat csak 1899-ben végezte Bertoni olasz természettudós és Rebaudi paraguayi kémikus. (Innen ered a növény tudományos neve: Stevia rebaudiana Bertoni).

A benne található steviol-glükozidok miatt levelei 30-szor édesebbek a répacukornál, de a belőle készült szirup akár 300-szor édesebb is lehet a hagyományos édesítőknél.
 

A növény zöld színű, levelei recézettek és elliptikus alakúak. Ősszel nyílnak apró, fehér virágai. Tavasztól őszig szabadban vagy napfényes ablakban termeszthető. Télen fagymentes helyen kell tartani. Kártevője nem ismert.

Használhatjuk ételek, italok édesítésére. Szárított leveleit le kell forrázni, és negyed órát állni hagyni. 2 dl vízhez egy kanál morzsalékot adjunk. Cukorbetegek is fogyaszthatják, mert nem emeli meg a vércukorszintet.
A belőle készült szirupot hűtőben kell tárolni. Szárított és porrá őrölt leveleit sütéshez és főzéshez is használhatjuk, mert nem bomlik le a melegítés hatására (kb. 200 °C-ig). Fogyókúrázók is bátran élhetnek vele, mert 0 kalóriát tartalmaz.

Baktérium- és vírusblokkoló hatású, a benne lévő rengeteg ásványi anyag és vitamin erősíti az immunrendszert. Megfázás esetén a megőrölt porból egy fél kávéskanálnyi fertőtleníti a torkot. Nem okoz fogszuvasodást, Japánban pl. a rágógumi édesítésére is ezt használják. Segíti az emésztést, jótékonyan hat a vérnyomás-ingadozásra.

A dél-amerikai indiánok már több száz évvel ezelőtt a növényből nyert folyadékot alkalmazták a sebek gyors gyógyítására, mert segít megakadályozni a hegesedést. Bőrregeneráló hatása miatt alkalmazzák bőrbetegségek (pl. ekcéma) kezelésére is.
A növényt Japánban és Dél-Amerikában elterjedten használják, míg egyes országokban forgalmazását korlátozzák, bár káros hatása egyáltalán nem ismert.

A növényről további érdekességeket itt és itt, felhasználási ötletekről pedig itt olvashatsz.

Ahogy melegszik az idő, egyre többen vágyunk a víz közelségére, a megnyugtató látványra, a madárcsicsergésre (a szúnyogokat ilyenkor felejtsük el, jó?), és eszünkbe se jut, hogy lehetne akár saját tavunk is. Pedig!

A hely nagy úr (meg persze a pénz is), de egy kis ötletességgel már az erkélyen is megteremthetjük az ÉRZÉST. Csak egy öblös üvegtál néhány úszónövénnyel, és máris másképp fest a világ!

A mentáról már írtam a fűszerkert építése kapcsán, de annak sem kell lemondania e csodás növény illatáról, látványáról és használatáról, akinek csak a konyhaablakban, esetleg az erkélyen vagy gangon van lehetősége az ültetésre.

Az alábbiakban láthatjátok, hogyan ültessünk mentát (vagy egyéb fűszernövényt) pl. kaspóba.

A teljes verziót megnézhetitek itt.

19. hét:

- május 12. (Pongrác)

- május 13. (Szervác)

- május 14. (Bonifác)

A májusi fagyosszentek. "Sok bort hoz a három ác, ha felhőt egyiken se látsz."

A múlt hétvégén a sok eső miatt legfeljebb esernyővel lehetett kertészkedni, úgyhogy most van mit tenni. A gyomok és levéltetvek persze nagyon élvezték a párás időjárást, alaposan körbe kell nézni a kertben.

Lássuk hát a teendőket:

- A szamócatövek köré terítsünk szalmát, így később a gyümölcs nem szennyeződik be földdel.

- Egynyári virágokat is vethetünk már, pl. oroszlánszájat, napraforgót, körömvirágot, pillangóvirágot.

- A hagymás virágokat hagyjuk visszahúzódni, csak az elszáradt leveleket távolítsuk el, hogy elég erőt tudjanak gyűjteni a következő évi virágzáshoz.

- A téli káposztaféléket minél korábban vetjük el, annál erősebb lesz a növény a tél előtt.

- Időszerű a káposzta, karalábé, póréhagyma, saláta és zeller kiültetése.

- Legyünk résen, mert májusban jelenik meg a legtöbb kártevő! A hagymalégy, répalégy, hagymamoly, káposztalégy stb. jól távol tartható a növényektől, ha 2-3 hétig fátyolfóliát terítünk a fiatal növényekre, így a kártevők nem tudják lerakni petéiket.

- És persze folyamatosan gyomlálni kell, mert a fokozatosan melegedő időt a gazok is szeretik!

Ennyi talán elég lesz erre a hétvégére. Most úgy néz ki, kicsit csípős időben, de ragyogó napsütésben szöszmötölhetünk. Jó munkát!

A piacokon járva mostanában gyakran láthatunk rebarbarát, de sokan nem tudják, mire lehet használni. Az angolszász konyha kedvelt alapanyaga ez a fanyar ízű növény, lehet belőle levest, lekvárt, mártást készíteni, de a hagyományos meggyes lepény helyett is kipróbálhatjuk a rebarbarás változatot. Fontos tudnunk a rebarbaráról, hogy étkezési célra csak a húsos levélnyél alkalmas. 

Bár már korábban volt szó a törpe íriszekről, most annyira sok helyen látni nyíló nőszirmokat, hogy érdemes néhány sor erejéig visszatérni a témára.

Az írisz a latin nevét a szivárvány görög istennőjéről kapta, valószínűleg a csodálatos színeiért. A magyar elnevezés, a nőszirom pedig Diószegi Sámueltől származik.

Gyermekkorom óta jól ismerem és gyűjtöm a rábaközi rétek, legelők gombáit, de az erdei fajokat csak az utóbbi években fedeztem fel. A Kisalföld c. napilap egyszer a barbacsi lomberdő gombáiról közölt egy cikket, amely az itt termő, meglehetősen sokféle, ehető és mérges fajról számolt be. Ezekkel addig nem foglalkoztam, annak ellenére, hogy gyakran jártunk ide még télen is. Az újságcikk alapján tanulmányozni kezdtem az erdei gombák szakirodalmát. Főleg a kora tavasszal növők érdekeltek, mert nyáron szegfűgombát (Marasmius oreades), csiperkefajokat, ősszel pereszkéket találtunk eleget.
A “Gombák” (Helmut és Renate Grünert), és a “Leggyakoribb gombákról” (Dr. Rimóczi Imre) c. könyvekben, továbbá növényhatározókban és lexikonokban felfedeztem a kucsmagombákat. Ezek jelennek meg a legkorábban, már április – májusban; csoportosan nőnek lomb- és ártéri erdőkben, nedves, bozótos, bokros helyeken.

Pünkösd (Május) Hava

2.) A’ Kertben a’ gaz még jobban, és hamarább gyarapodik, mint a’ Kertivetemények; tehát, a’kik nem varranak azokat a’ gyomlálásra kel azonnal hajtani, mihelyt a’ föld megázván, a’ füvet gyökerestől ki lehet szakasztani.

…

6.)  Sok tavaszszal nagy ezen Hónapban a’ szárazság; tehát előre kell gondoskodni, és a’ kert öntözésére, vagy az esővizet szükség hordóra szedni, vagy ha ez elfogy, kút-vizet hordatni és estvénként a’ veteményeket megöntöztetni: A’ szappan, és Konyhaöbliték igen kövérit, ha a’ Kert földje azzal megöntöztetik: de nem ott a’hol valami vetemény van: mert ennek árt.

7.) Már ezen időben a’ Kukoritza, Fokhagyma, Borsó, és idejénvaló Káposzta palánta jó neven veszik, ha töveik környékét a’ tselédek megporhálják, es hordóbavaló Fejes, és Kelkáposzta, Karaláb, és Zeller plántákatis raknak, s a’ sürűen vetett vereshagymát kiszedik, és elplántálják. Tzukorborsót, télre való ugorkát, és későbbi salátát ismét kell vetni.

8.) A1 Dohánytis most van az ideje, hogy a’ kövér, és porhanyó főldbe elplántáljuk.

…

12.)Ezen Hónapban már a’ parlagi rozsa, gyöngyvirág virítanak; azértis etzetnek, és viznek valót szedetni kell; mint szinte a’ bodzafa virágját, székfüvét (Camillen) és búza virágotis megszedeti a gondos Gazdaszszony több féle házi hasznaiért, és jó helyre félreteszi.

…

18.) Ha a’ télre való Fejes-káposzta palántát Pünkösd tájban elrakjuk: tizennégy nap múlva meg kell porhálni; de kifoldozni negyed napra bátran lehet.

Forrás: Magyar házi gazdasszony, N. Nagyváthy János, Tekintetes Nemes Szala vár megye' táblabírója által, 1820

Ahogy a gombáknál, úgy a virágoknál is gyakran fordul elő, hogy a legszebbek sokszor a legveszélyesebbek. Ezek közé tartozik az apró fehér vagy rózsaszín kelyheket bontó gyöngyvirág (Convallaria majalis). Május elejétől elsősorban tölgyesekben nyílik, de megterem lombos erdőinkben, ligetekben és bárhol, ahol nyirkos a talaj. Kedvelt kerti növény is, hiszen a talajban tarackszerű, vékony, elágazó rizómáival gyorsan terjed, árnyékos fák alatt is kiváló talajtakaró, a látványról és az illatról már nem is beszélve!