Keddi írásunk - a vegyszermentes növényvédelem - témakörébe az önkéntes apró segítők, a kártevőpusztító rovarok is beletartoznak. Letelepedésüket elősegíthetjük rovarszállók építésével, melyek egyben a kert díszei és a kertész kreativitásának megtestesítői egyben. Fotó-videóválogatásunkban már-már művészi építmények mellett egyszerű, praktukus példákat mutatunk inspirációként és a biokertész szakirodalom idevágó fejezetéből is idézünk. A képek némelyike újabb tárlatot nyit meg, vagy barkácstippek oldalára vezet.

Nem szeretek permetezni. Bíbelődni kell a kis mennyiségű vegyszerek kimérésével, nagy része eloszlik a levegőben (a fák permetezésére gondolok), veszélyeket rejt tárolásuk és kezelésük, ráadásul olyan drága a legkisebb mennyiség is, hogy lényegében megvásároljuk a (kis)kertünkben termő gyümölcsöket. Másrészt az emberiség valahogy átvészelte a növénytermelés elmúlt több tízezer évét háti permetező nélkül, így mindenféle bioelméleti fanatizmus nélkül bátran tekinthetünk vissza a vegyszerek nélküli növényvédelem módszereire.

Április – Szent György hava

14. hét

- április 2. (Áron) Húsvéthétfő a locsolás, a hímes tojás ajándékozásának ideje. Mindkettő ősi termékenységvarázslásra vezethető vissza. A tojás ezen kívül Jézus újjászületését, piros színe a vérét jelképezi.

A locsolók a lányokat a patakhoz, folyóhoz, kúthoz vitték, és ott vagy megmártották őket, vagy vödörszám öntötték rájuk a vizet. De csak délig, utána már nem volt illendő. Jutalmuk hímes tojás volt: a kisfiúknak hagymahéjban festett, a férfiaknak sokszor szöveges.

- április 3. Húsvétkedd a visszalocsolás napja volt. A lányok két oldalról végigállták az utat, ezért a legények nem mertek arra menni dolgozni, inkább a kerten át szöktek ki a mezőre. Aki mégis az utcára keveredett, pórul járt.

- április 5. (Vince): Megcsordul a jégcsap az ereszen. Ha eddig nem, most már biztosan itt a tavasz.

- április 6. (Bíborka, Vilmos): Vilmos napja időjósló is: ha esik az eső, szűk lesz az esztendő.

- április 8. (Dénes): A név a görög Dionüsziosz névből ered, melynek jelentése: Dionüszosznak – azaz a bor és a szőlő istenének - ajánlott.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

A márciusi havazás eltolta kissé a tavaszi veteményezés idejét, hiszen nehéz a fagyos talajon felszikrázó csákánnyal talajt előssézíteni, miután lelapátoltuk róla a havat. Viszont a hosszú hétvége pompás alkalom bepótolni a késedelmet. Néhány praktikus tippel szeretnénk besegíteni a munkába.

Napokon belül vége a télnek. Ráadásul az idő is enyhére fordult. Persze nyárig még sok minden történhet, azonban van néhány olyan kerti tevékenység, aminek mindenképp muszáj akár már most hétvégén nekilátni, mert könnyen kifuthatunk az időből. Furdancs testvérblogunkról megosztjuk Gyökösi Attila írását aktuális madárbarát teendőinkről.

Március - Böjtmás hava

13. hét:

- március 29. (Nagycsütörtök): Megszűnik a harangozás: "a harangok Rómába mennek", és legközelebb Nagyszombaton szólalnak meg. Zöldcsütörtöknek is nevezték, ilyenkor spenótot, fiatal csalánt főztek, hogy jó termés legyen. A csirkék ételébe is vagdalt csalánt kevertek.

- március 30. (Zalán, Nagypéntek): Nagypéntek a legszigorúbb böjt és általános tisztálkodás napja: meszelnek, takarítanak, nagymosást tartanak, az állatokat is megfürdetik. Aki napfelkelte előtt megfürdik, azon nem fog majd a betegség.

- március 31. (Árpád, Nagyszombat): Nagyszombat délelőttjén az asszonyoknak sok dolga volt: ekkor főzték meg a húsvéti sonkát, tojást, kolbászt, sütötték a húsvéti kalácsot, és a tojásokat is e napon festették.

- április 1. (Húsvétvasárnap): Húsvétvasárnap piros tojást tettek a mosdóvízbe, és a család abból mosakodott, hogy egészségesek legyenek egész esztendőben. E napon munkatilalom volt: seperni pl. azért volt tilos, mert kisepernék a locsolókat a házból. A húsvéti szertartásokhoz tartozott az ételszentelés: a kenyér, kalács, bor, bárány, sonka voltak a leggyakoribbak. A sonka csontját kiakasztották a gyümölcsfára, hogy sokat teremjen. E naphoz kapcsolódott a zöldágjárás és a kakaslövés is.

A 13-14 éves fiúgyermekek már egy héttel a kakaslövés előtt végigjárták a falut, hogy 3-4 kakast a közösen adott pénzből megvegyenek. Húsvét első napján délben gyülekeztek és elbúcsúztatták a kakast. Ezután a táblára rajzolt életnagyságú kakas ábrájára nyíllal lőttek. Aki a tábla közepére festett fekete pontot eltalálta, az a győztes, aki este az asztalfőn fogyaszthatja el a megvásárolt kakasok, ill. tyúkok húsából és marhahúsból főzött levest, és neki jár a kakas combja, szíve, mája.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

Virágvasárnap a húsvét előtti vasárnap, ami idén olyan korán van, hogy majdnem egybeesik a csillagászati tavasz kezdetével.

Virágvasárnap a barkaszentelés, a villőzés és/vagy a kiszehajtás napja is. A katolikus egyházban a virágvasárnapi mise előtt pálma- és olajfaágakat áldanak meg; a mi éghajlatunkon ezeket helyettesíti a barka, amely megszentelve tűz, villámcsapás és zivatar ellen hatásos. Ezenkívül rontás ellen is véd, ezért pl. a Zemplénben a szentkép alatt tartották. 

A kert földjébe tűzött barkaág elűzi a férgeket.

Egyes vidékeken virágvasárnap volt a kiszehajtás. A kisze általában menyecskének öltöztetett szalmabábu, aki a telet, a betegségeket és a böjtöt jelképezi. Úgy tartották, aki elsőnek kezdi öltöztetni, nemsokára férjhez megy. Hogy megszabaduljanak tőle, a lányok végigvitték a falun, majd vagy elégették, vagy vízbe dobták.

A kiszehajtás mellett vagy helyett más vidékeken a villőzés volt szokásban. A villő szalagokkal, kifújt tojásokkal feldíszített fűzfaág, amellyel a lányok járták a házakat, és mindenhol elénekeltek egy nótát. A ház gazdasszonya kiment a lányokhoz, valamelyik villőágról letört egy gallyat, és sorra verte őket, hogy minél hamarabb férjhez menjenek. A villőző lányok ajándékba általában hímes tojást kaptak.

Virágvasárnap hetét tartották a legalkalmasabbnak virágmagok vetésére, de még nem késtünk le semmiről.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

A bodza széles körben ismert és kedvelt növény. Sok konyhában a május-júniusi virágzás idején bodzaszörptől roskadoznak a polcok, a meghűléses időszakban teáját szívesen fogyasztjuk. Dísznövényként is megállja a helyét, színes levelű fajtái sok kertnek díszei. Még nincs késő alaposan átgondolni bodzaültetvényünk leendő helyét és szerepét kertünkben, majd beszerezni a csemetéket. Rövid leírással és egy mindentudó szakkönyvvel ajánljuk figyelmükbe ezt a könnyen termeszthető és sokoldalú növényt.

A népi hiedelem szerint Gyümölcsoltó Boldogasszony napján kell a fákat oltani, s ezen a napon ezt az ELTE Füvészkertben mindenki megtanulhatja és kipróbálhatja, ahogy már évek óta. Szakemberek elméleti előadást, majd gyakorlati bemutatót tartanak a fák oltásáról. Ezt követően, aki elsajátította az ismereteket, részt vett a balesetvédelmi oktatáson és erről számot is adott, gyakorolhatja az oltást. A gyakorlati próbán csak 18 éven felüliek vehetnek részt, előzetes regisztrációt követően. A szakértők természetesen folyamatosan felügyelik a munkát.

Az elkészült és sikeres oltványokat készítőik hazavihetik.

Ha van oltandó fája, hozza magával!

Program:

10.00: Elméleti előadás az oltásról:  Dr Orlóci László

11.00-12.00: Gyakorlati oltási bemutató: Dr Orlóci László, Bőm Tamás, Babos András

12.00-15.00: Egyéni gyakorlati próba

 Aki részt kíván venni a bemutatón, kérjük, regisztráljon az eseményre a következő e-mail címen: fuveszkertbudapest@gmail.com

Helyszín: ELTE Füvészkert, 1083 Budapest,  Illés u. 25.

Időpont: 2018. március 24. szombat, 10-15 óráig 

 A programra a belépőjegyen felül nem kell fizetni, az eszközöket a helyszínen biztosítják.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

Fotó: Csonka Péter

Március - Böjtmás hava

 12. hét:

- március 19. (József): Megérkeznek a fecskék. "Fecskét látok, szeplőt hányok!" Ezen a napon ültetik a fokhagymát, a krumplit, a kaprot.

- március 21. (Benedek): A göcsejiek szerint Benedek engedi ki zsákjából a szárnyas bogarakat. A néphit úgy tartja, a Benedek napján duggatott fokhagyma elűzi a boszorkányt.

- március 24. (Gábor): A tavasz negyedik napján a kertekben megélénkül az élet: a káposzta és a káposztafélék vetését e napon végezték. Szlavóniában úgy tartják, ha távolabb esik a gazda földje, vigyázni kell, hogy útközben ne találkozzon kakassal, mert a káposzta helyett repce nő majd.

- március 25. (Gyümölcsoltó Boldogasszony): Jézus fogantatásának ünnepe a fák oltásának, szemzésének napja. Ekkor lehet palántát ültetni, a fákat tisztogatni. Fecskehajtónak is mondják, mert a jó idő ekkorra hazahajtja a vándormadarakat.

Az e naphoz kapcsolódó időjárási megfigyelések: ha rossz idő van, rossz tavasz, ha derült az idő, bő termés várható.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!