Virágvasárnap a húsvét előtti vasárnap, ami idén olyan korán van, hogy majdnem egybeesik a csillagászati tavasz kezdetével.

Virágvasárnap a barkaszentelés, a villőzés és/vagy a kiszehajtás napja is. A katolikus egyházban a virágvasárnapi mise előtt pálma- és olajfaágakat áldanak meg; a mi éghajlatunkon ezeket helyettesíti a barka, amely megszentelve tűz, villámcsapás és zivatar ellen hatásos. Ezenkívül rontás ellen is véd, ezért pl. a Zemplénben a szentkép alatt tartották. 

A kert földjébe tűzött barkaág elűzi a férgeket.

Egyes vidékeken virágvasárnap volt a kiszehajtás. A kisze általában menyecskének öltöztetett szalmabábu, aki a telet, a betegségeket és a böjtöt jelképezi. Úgy tartották, aki elsőnek kezdi öltöztetni, nemsokára férjhez megy. Hogy megszabaduljanak tőle, a lányok végigvitték a falun, majd vagy elégették, vagy vízbe dobták.

A kiszehajtás mellett vagy helyett más vidékeken a villőzés volt szokásban. A villő szalagokkal, kifújt tojásokkal feldíszített fűzfaág, amellyel a lányok járták a házakat, és mindenhol elénekeltek egy nótát. A ház gazdasszonya kiment a lányokhoz, valamelyik villőágról letört egy gallyat, és sorra verte őket, hogy minél hamarabb férjhez menjenek. A villőző lányok ajándékba általában hímes tojást kaptak.

Virágvasárnap hetét tartották a legalkalmasabbnak virágmagok vetésére, de még nem késtünk le semmiről.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!