Március - Böjtmás hava

13. hét:

- március 29. (Nagycsütörtök): Megszűnik a harangozás: "a harangok Rómába mennek", és legközelebb Nagyszombaton szólalnak meg. Zöldcsütörtöknek is nevezték, ilyenkor spenótot, fiatal csalánt főztek, hogy jó termés legyen. A csirkék ételébe is vagdalt csalánt kevertek.

- március 30. (Zalán, Nagypéntek): Nagypéntek a legszigorúbb böjt és általános tisztálkodás napja: meszelnek, takarítanak, nagymosást tartanak, az állatokat is megfürdetik. Aki napfelkelte előtt megfürdik, azon nem fog majd a betegség.

- március 31. (Árpád, Nagyszombat): Nagyszombat délelőttjén az asszonyoknak sok dolga volt: ekkor főzték meg a húsvéti sonkát, tojást, kolbászt, sütötték a húsvéti kalácsot, és a tojásokat is e napon festették.

- április 1. (Húsvétvasárnap): Húsvétvasárnap piros tojást tettek a mosdóvízbe, és a család abból mosakodott, hogy egészségesek legyenek egész esztendőben. E napon munkatilalom volt: seperni pl. azért volt tilos, mert kisepernék a locsolókat a házból. A húsvéti szertartásokhoz tartozott az ételszentelés: a kenyér, kalács, bor, bárány, sonka voltak a leggyakoribbak. A sonka csontját kiakasztották a gyümölcsfára, hogy sokat teremjen. E naphoz kapcsolódott a zöldágjárás és a kakaslövés is.

A 13-14 éves fiúgyermekek már egy héttel a kakaslövés előtt végigjárták a falut, hogy 3-4 kakast a közösen adott pénzből megvegyenek. Húsvét első napján délben gyülekeztek és elbúcsúztatták a kakast. Ezután a táblára rajzolt életnagyságú kakas ábrájára nyíllal lőttek. Aki a tábla közepére festett fekete pontot eltalálta, az a győztes, aki este az asztalfőn fogyaszthatja el a megvásárolt kakasok, ill. tyúkok húsából és marhahúsból főzött levest, és neki jár a kakas combja, szíve, mája.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!