Május - Pünkösd hava

21. hét:

- május 20. (Pünkösd hétfő): A pünkösdkor ügyességi versenyen kiválasztott legügyesebb legény a pünkösdi király, aki egy hétig, vagy akár egy évig viselhette címét. Minden lakodalomba, ünnepségre hivatalos volt, a kocsmákban ingyen ihatott, a fogyasztását a közösség fizette ki később.

- május 21. (Konstantin): E napon még lehet tököt vetni, palántázni. Doroszlón az asszonyok 7 éves tökmagot ültetnek, mert az terem a legjobban.

- május 25. (Orbán): A méhek ekkor kezdenek rajzani, ezért is hívják őket "Orbán bogarainak". Orbán a vincellérek, szőlőművesek, kocsmárosok patrónusa, szobra gyakran található a szőlőhegyeken. Ha jó időt hoz, szobrát virágokkal díszítik, ha rosszat, akkor besározzák.
Sok helyen az utolsó fagyosszentnek tartják.

Az esti-éjszakai záporok után szombaton egy kis nyugalom várható, de pünkösd vasárnapján megint záporokra lehet számítani. Így a kerti tennivalókat is érdemes eszerint tervezni.

- Egynyári virágokat folyamatosan lehet ültetni ágyásba vagy balkonládába. A legigénytelenebbek többek között a borzaskata, a körömvirág, a porcsinrózsa (lánykori nevén kukacvirág), az oroszlánszáj vagy a pillangóvirág.

Az özönvízszerű trópusi esők, majd az ezt követő hetekig tartó sivatagi száraz forróság próbára teszi a gyepeket, de a hobbikertészek idegrendszerét is. Változtatni kell a kertfenntartási szokásokon. Meleg nyarakon a díszgyepeknél 6-8 cm az ideális gyepmagasság, ehhez viszont a fűnyíró késének 4-6 cm magasságban kell forogni. Ugyanezek az arányszámok a sportolásra is igénybe vett gyepek esetében 3-5, illetve 4-6 cm. Ez a gyepmagasság kellő védelmet, árnyékot biztosít a növénykék szaporodó részének. Ugyanakkor a nagyobb növénytömeg tartalékot is jelent. Száraz időben a nagyobb asszimilációs felület miatt növelni kell a vágási magasságot. Mindezzel a gyökértömeg gyarapodását, vagyis a tápanyagtartalékok felhalmozódását sikerül elérni.

Szombaton méhek lepik el a körút egy részét, egészen pontosan a Művész mozit veszik birtokba a hasznos kis pollenszállítók.

A méhek pusztulása az utóbbi évtizedekben egyre égetőbb problémát jelent, hiszen jelentőségük rendkívüli, ha belegondolunk, hogy munkájuknak köszönhető minden 3. falat étel. Állítólag Einstein mondta, hogy "ha kipusztulnak a méhek, négy évre rá az emberek is követik őket".

Akkor sem kell lemondanunk a kerti tóról, ha kertünkbe és/vagy költségvetésünkbe nem fér bele egy több négyzetméteres vízfelületű tó megépítése.

Legfontosabb a tó helyének kiválasztása, a kapcsolódó kertrész megtervezése. Már ejtettünk szót az árnyék fontosságáról, röviden a lényeg: inkább a teljes árnyék, mint a tűző nap! Közvetlen napsütést napi 1-2 óránál többet semmiképpen ne kapjon a tó, azt is inkább reggel, vagy délelőtt.

Az elmúlt hónap hajrája után már lassan az összes kertészkedő utolérte magát. Az idei tél márciusi tréfája miatt két hónap munkáját kellett elvégezni 4-5 hét alatt. A növények hamar behozzák a lemaradást, sietniük kell, hiszen nyár végére, őszre a termést be kell érlelni. Nem lehet mindig a kertet bújni, érdemes (kert)kulturálódni is.

Amilyen jó érzés puszta kézzel vájkálni a földben, vagy beletúrni a lombokba, annyira biztosak lehetünk abban is, ha nem védjük kezünket, akkor az a kertészkedés után kiszárad, körmeink pedig letörhetnek, vagy napokig feketék maradnak. Ám mindez egy pár jó kesztyűvel könnyedén elkerülhető.

A WOLF-Garten kesztyűi a különböző elvárásoknak megfelelően különböző stílusokban készültek:

A virágültetésnél pl. fontos, hogy az ujjbegyeinkkel is érezzünk. Ezért a teraszon és erkélyen végzett munkához nagyon finom szövésű, könnyű kesztyűt húzzunk, melynek csúszásálló bélése kiválóan tapad, és a csukló gumírozásának köszönhetően kezünk tiszta marad.

Május - Pünkösd hava

20. hét:

- május 13. (Szervác): A fagyosszentek második napja. "Hogy a szőlő el ne fagyjon, füstöljenek kentek!"

- május 14. (Bonifác): A földeken általában megvárták a fagyosszenteket, és csak utána ültették az uborkát, babot, paradicsomot.

- május 15. (Zsófia): Erre a napra esőt jósolnak. Egyes vidékeken a néphit szerint a fagyosszentek utáni Zsófia is hozhatott fagyot:
"Pongrác, Szervác, Bonifác,
Zsófia is lehet gyász."

- május 16. (János): Nepomuki, vagy népiesen "Neszepuszi" Szent János a vízenjárók patrónusa. A hajósok, halászok, vízimolnárok e napon ünnepelnek, a Dunán "jánoskaeresztést" tartanak.

- május 19. (Pünkösd): Húsvét után ötven nappal (pentekoszté = ötven) ünnepli az egyház Pünkösdöt. Egyben a nyárkezdet ünnepe is, amikor versenyes sportjátékokat rendenek, és a győztest rövid ideig uralkodó "pünkösdi királynak" választják meg. A kislányok ezen a napon pünkösdkirálynő-járást, pünkösdölést tartanak. A legkisebbet zöld ágakkal, pünkösdi rózsával díszítik fel királynőnek, és házról házra járnak köszönteni.

E jeles nap Chernel István nevéhez kötődik, aki lelkes ornitológusként meghonosította hazánkban a madáretetőket és –odúkat, melyeket először a háza körüli parkban helyezett el. 1902-ben szülővárosában, Kőszegen szervezte meg az első Madarak és Fák Napját, melyet azóta minden év május 10-én tartunk.

Az Év madara

Tudta, hogy a fű nem azonos a pázsittal? Első pillantásra talán nem feltűnő, de ha közelebbről megnézzük a gyepet vagy pázsitot, látszik, hogy a távolról egységes felület nem azonos növénykékből áll, a pázsitot különböző füvek alkotják. A köznyelvben gyakran nem különböztetjük meg a gyep és pázsit elnevezést sem, pedig a kettő nem ugyanaz. Gyep a rét, legelő, kaszáló területe, amelyet kaszálunk, ha magasra nőtt a növényállománya. Ezzel szemben a pázsitot rendszeresen nyírjuk, a hajtások kis részét vágjuk le. A megkülönböztetés tehát a nyíráson alapul.