A Nyíregyházi Állatparkban mindig bimbózik valami: februárban a rendkívül ritka kamélia, most pedig az elefántszerelem.

Előtte

Az ország első afrikai elefántja Nyíregyházán született, de 6 éves korában egy francia állatkertnek adták. Azóta mindenki várja, mikor érkezik egy újabb kis ormányos. Másfél éve Angliából jött a most 20 éves Jack, akinek tegnap sikerült becserkésznie a park fiatal afrikaielefánt-tehenét, a 11 éves Kwanzát.

A képek tanúsága szerint dúl a szerelem, így talán nem hiú ábránd már, hogy majdnem 2 év múlva egy elefántbébivel gazdagodjon a Nyíregyházi Állatpark. Addig pedig a hatalmas állatok folyamatosan szolgáltatják az elefántszuvenírt, mellyel felturbózhatjuk kertünk, balkonládáink földjét.

Utána

Köszönjük a fotókat a Nyíregyházi Állatparknak.

Ha a kertbe elsősorban azért szeretnénk egy kis vizet, hogy a madaraknak itatót biztosítsunk, ügyeljünk az elhelyezésére. Az általános szempontokon (rálátás, közvetlen napfény) kívül vegyük figyelembe, hogy a madarak a nyílt területet kedvelik, ahol a ragadozók – pl. a macskák – nem tudják észrevétlenül becserkészni őket. Néhány méterre az itatótól azonban szerencsés, ha rejtőzésre alkalmas bokrok nőnek. Ne tegyük olyan helyre az itatót, ahol gyakran mozgunk (játszósarok, grillező környékére, főbb közlekedési útvonalak mellé), figyeljük távolról az ott zajló életet.

Előző posztunk alapján a kedves Olvasó kiválaszthatta a céljainak megfelelő fűmagot, és az új gyep telepítéséhez már elő is készítette a talajt. Ejtsünk szót azokról a kerttulajdonosokról is, akik a régi gyepüket szeretnék felújítani.

A mostani időjárás már a nyarat idézi, így a kertet egyre többször használjuk játszótérként, ebédlőként, sőt akár nappaliként is. Ez megerősítheti az egyébként egészséges füvet, de ahol a gyep egyes részei károsodnak, ott szükség lehet gyors segítségre. Ezenkívül a fű természetesen igényli a tápanyagokat is, hogy fejlődhessen, és teljes pompájában ragyoghasson. Persze a nemkívánatos növények megjelenése ellen is tenni kell valamit, mert ahol a moha elterjed, ott a fű nem tud már kinőni.

Május - Pünkösd hava

19. hét:

-  május 6. (Babevő János): Ilyenkor kell a hüvelyeseket (bab, borsó, lencse) vetni, mert talán már nem fagy ki. "Aki János evangélista napjáig el nem vet, nem érdemes a jó szóra."

Az előrejelzések szerint fagyosszentek tájékán egyáltalán nem lesznek fagyok, úgyhogy a bátrabbak akár előbb kiültethetik pl. a dáliát, a paradicsom- és paprikapalántát. Bár, ha belegondolunk, hogy pénteken Szentendrét elverte a jég, akkor lehet, hogy mégiscsak érdemes várni.

- A balkonládákba már beültethetjük az egynyári virágokat, sőt, balkonparadicsomot akár  még most is vethetünk, ha korábban elfelejtettük volna.

- Az elvirágzott aranyvesszőt és a bukszusokat is megmetszhetjük.

- Ha eddig elmaradt, jöhet a gyepszellőztetés, fűnyírás, aztán a grillparti.

- A madaraknak tegyünk ki ivó- és pancsoló vizet, persze, nem kell külön konyha meg fürdőszoba.

A tavaszi kánikulában mindenütt megkezdődött a nyári növényszezon. Az évszakok legszebbike a kertekben takarítással indul, a lakásokban pedig az edényesek átültetésével. Mindkét esetben felmerül a kérdés, mi legyen a hulladékkal?

Ez a szeméthalom egy budai téren éktelenkedik

Egyszerűbb a kerttulajdonosok helyzete, náluk ugyanis bővebb a lehetőségek tárháza. Az igazi megoldás a komposztálás, de ennek illatától sokan tartanak. A szűk társasházi kertekben nem is ízléses az ilyen szerkezet elhelyezése. De ettől függetlenül komposztálni hasznos.

A talajból támadó ellenfelek ellen nehéz védekezni, mivel a termőföld jó fedezéket biztosít nekik. Forradalmian új megoldást jelenthet a talajokban természetes körülmények között is előforduló hasznos gombák felszaporítása. E hasznos gombák természetes úton fékezik, gátolják a kórokozó gombák és károkozó rovarok terjedését, visszaállítják a talaj biológiai egyensúlyát, így kiegészíthetik, sőt kiválthatják a kémiai anyagok használatát.

Trifender^® a talajtestőr

A számos talajból fertőző, veszélyes, gombás kórokozónak (pl.: fuzárium, peronoszpóra, palántadőlés kórokozója, fehérpenészes rothadás) olyan kedvezőtlen körülményeket teremt, hogy azok nem képesek gazdasági kárt okozni. Ráadásul a kultúrnövények gyökérzetének optimális talajállapotot alakít ki, aminek szemmel látható, kondicionáló és termésnövelő hatása is van.

Bora^® a talaj házőrzője

A Bora egy olyan mikrobiológiai készítmény, amely jelenlétével gátolja a talajban élő rovarlárvák elszaporodását. A talajba kerülve a kártevő szervezetek számára kezelhetetlenül kedvezőtlen viszonyokat teremt, ugyanakkor elősegíti a növények fejlődését.

A csodálatos természet erejével kémiai anyagok (vagyis növényvédő szerek) nélkül, természetes módon védhetjük meg kertünk szépségét, így az egész család és háziállataink is aggodalom nélkül élvezhetik a zöld környezet adta szabadságot.

Május - Pünkösd hava

A május hónapot a föld termékenységének római istennőjéről, Maiáról nevezték el. A tavasz ünnepe részben a hónap első napjához, részben pünkösdhöz kapcsolódik.

18. hét:

- május 1. (Bánk): Sok helyen a legények az előző éjjelt az erdőben töltik, és reggel feldíszített májusfát állítanak kedvesük udvarába A májusfa, a zöld ág a természet megújhodásának a szimbóluma, és legtöbb esetben az udvarlási szándék bizonyítéka, szerelmi ajándék is.: „Kelj fel rózsám, itt a májfa, jó éjszakát, vigyázz rája!”

- május 2. (Zsigmond): E napon kell vetni az uborkát, mert akkor jó termést hoz, de vetés közben nem szabad beszélgetni, mert hézagosan kel ki a mag. A gyerekeknek ne jó, ha almával labdáznak, mert akkora jegek fognak esni, mint az alma.

A mocsárkert a legegyszerűbben elkészíthető vizes élőhely. Nem kell mást tennünk, mint 10-20 cm mélyen kiásni a kiválasztott helyen a talajt, majd a mélyedést kibélelni geotextillel és tófóliával. A kiásott föld mintegy felét töltsük vissza a mederbe, és már ültethetjük is be a vízinövényeket.

Szibériai nőszirom

Mocsári nőszirom

A növények között hagyjunk egy kis szabad vízfelületet is. Egy kb. 1m²-esre tervezett kis mocsárkertnek a felét hagyjuk szabadon, a másik felébe 4-6 kiscserepes vízinövényt ültessünk. A fólia szélét lapos kövekkel, kéregdarabokkal takarjuk el. Arra ügyeljünk, hogy a tervezett vízszinttől a kert talajáig ne alakulhasson ki kapilláris szívóréteg, mert az akár egy nap alatt kiszippanthatja a vizet a mocsarunkból. A környező kertrész biztosan hálás lesz az extra locsolásért, de a vízinövények senyvedni fognak, mi pedig hiába keressük a lyukat a fólián…

Sokan emlékeszünk nagyszüleink konyhakertjére, ahol még szinte bármilyen zöldség megtermett a ház körül. A kertes házakban elöl virágoskert, hátul pedig az ún. konyhakert kapott helyett. A nagyobb helyigényű növények, pl. burgonya, tökfélék, a baromfinak szükséges kukorica a legtöbb családnál kikerült a „zártkertbe”, a gyümölcsfák közé/mellé.

A vidék ezen arculata azonban az évek során megváltozott. 

Az elmúlt évtizedekben egyre nagyobb nyilvánosságot kapott a vélemény, hogy nem éri meg a konyhakerttel foglalkozni, mert drága a vetőmag, a locsolás, a vegyszer, a műtrágya, sokkal olcsóbb és egyszerűbb mindent megvenni a boltban. Hiába derült ki azóta, hogy ezen zöldségek, gyümölcsök eredete sokszor bizonytalan, és a minősége sem olyan, mint amit otthon termelünk meg magunknak, sokan a könnyebb utat választották: a kerteket füvesítették, legfeljebb virágokat nevelnek.