Így védik Svájcban a szőlőt a fagykártól

Május - Pünkösd hava

- május 13. (Szervác): A fagyosszentek második napja.

 "Szervác, Pongrác, Bonifác, mind fagyosszentek,

Hogy a szőlő el ne fagyjon, füstöljenek kentek!"

- május 14. (Bonifác): A földeken általában megvárták a fagyosszenteket, és csak utána ültették az uborkát, babot, paradicsomot.

A magyar legendárium szerint Pongrác subájában fagyott meg a kánikulában, Szervác a Tisza közepén fulladt meg víz nélkül, Bonifácot pedig a szúnyogok csípték halálra. Ezért bosszút esküdtek, minden évben visszajárnak, és mindent megtesznek, hogy elpusztítsák a termést: széllel, faggyal, jégesővel.

- május 15. (Zsófia): Erre a napra esőt jósolnak. Egyes vidékeken a néphit szerint a fagyosszentek utáni Zsófia is hozhatott fagyot:

"Pongrác, Szervác, Bonifác,

Zsófia is lehet gyász."

Ha valamilyen szerencse folytán szép idő van ezekben a napokban, az bő szőlőtermést jelent: "Sok bort hoz a három ác, ha felhőt egyiken sem látsz."

- május 16. (János): Nepomuki, vagy népiesen "Neszepuszi" Szent János a vízenjárók patrónusa. A hajósok, halászok, vízimolnárok e napon ünnepelnek, a Dunán "jánoskaeresztést" tartanak. Baján a virágokkal feldíszített Szent János szobrot fáklyákkal kivilágított hajóra rakják, és égő koszorúk kíséretében úsztatják a folyón. A szokás eredete, hogy a prágai pap, Nepomuki Szent János a királyné gyóntatója is volt. Vencel cseh király különféle kínzásokkal próbálta kiszedni belőle a királyné meggyónt titkát, és amikor ez nem sikerült, 1383. május 16-án megkötözve és száját széthasítva a Moldvába dobatta. Prága népe azon az éjszakán csodát látott: fényesen tündöklő csillagok úszkáltak a Moldva vizén. A vízenjárók a csodát mutató szentet választották védőjükké. Az ő tiszteletére tartják Baján is a vízi körmenetet.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!