A fák-cserjék metszése összetett tudomány. Növénytől függő szabályokat kell figyelembe venni, de igényel szépérzéket és évekre előrelátó stratégiát is. Ráadásul majdnem csak egyszeri lehetőség adódik meghatározni egy fa évtizeddel későbbi alakját. Sőt, fára is kell mászni néha. Épp ezért nagyon népszerűek a bácsik, kik mindent tudnak a metszésről és szívességből vagy jó pénzért szakértő kezeikbe veszik az elvadult telket vagy a minden évben szükséges alakítások terhét.

Hogy ne kelljen kivárni az évtizedes gyakorlati tapasztalatot (míg mellékhatásként nénivé/bácsivá öregszünk) és saját hibán okulást, most egy kezdőknek való, gyakorlatot előtérbe helyező zsebkönyvet, a  "Metszés zsebkönyve" című kötetet szeretném bemutatni. Még gyakori, kínzó dilemmára is választ ad: mennyire merjem megmetszeni a rózsát? Az Interneten sokfélét írnak és annyira elbizonytalanodik az ember...

Csak a rózsametszés tudományába 85 oldal igyekszik bevezetni, emellett díszcserjék, bokorfák, rózsák, gyümölcsfák és bogyós gyümölcsfajok, alakfák és sövények (a szőlő kivételével) metszésének tudnivalói megtalálhatók a német nyelvterületről származó, több szerző által jegyzett könyvben, melyet dr. Kovács Szilvia okl. kertészmérnök fordított, szakmai lektora Bíza Klára okl. kertészmérnök volt.

A könyv 456 oldalon, több száz színes fényképpel, szemléletes rajzokkal és világos, tömör leírásokkal mutatja be a különböző kerti növények metszésének szabályait, gyakorlatát. Ezek alapján könnyen elsajátítható a szakszerű és helyes metszés, amelynek köszönhetően élvezhetjük gyümölcsfáink gazdag termését, gyönyörködhetünk kertünk dúsan virágzó és szép formájú bokraiban, cserjéiben.

De miért is kell metszeni? Kóstolóként egy rövid rész a kötetből, mely e kerti munkálkodás céljait sorolja fel: A legtöbb közismert kerti cserjét rendszeresen, vagy legalábbis bizonyos időközönként metszeni kell. Az alakító, fenntartó és ifjító metszés mellett egy sor egyéb metszést kiegészítő eljárás, cél is ismert.

Gyógymetszés
Ez a metszési eljárás azon alapul, hogy a növények egészségét minél jobban megőrizzük. Ezt úgy érhetjük el, ha az elhalt, sérült, vagy beteg gallyakat, ágakat az egészséges részig visszavágjuk. Az egymást keresztező, túl sűrűn álló hajtásokat, vesszőket időben el kell távolítani, így meg tudjuk akadályozni a bokor belsejében a sérülésekből és a fényhiányból adódó elhalásokat.

A virágzás elősegítése
A díszbokrok és a rózsák virágzásához rendszeres metszésük szükséges. Virágaikat az 1-4 éves fás részeken hozzák, ezért fontos az ennél idősebb, már kevés virágot hozó részek leváltása. Azoknál a növényeknél, melyek a vesszőkön virágoznak, rendszeres és erős metszés szükséges.

A díszítő hatás fokozása
Ha kizárólag csak az új hajtások díszítő értékére helyezzük a hangsúlyt, mint pl. a szibériai fehér somnál (Cornus alba ’Sibirica’), akkor minden tél végén érdemes az összes vesszőt közvetlenül a talaj felszíne felett levágni. A következő évben sok új, alig elágazódó, erősen színeződő hajtást és különösen szépen színeződő, nagylevelű lombot kapunk.

Speciális formára nevelés
Megfelelő metszéssel sajátos koronaforma is kialakítható, mint pl. a törzses csüngő barkafűznél (Salix caprea ’Pendula’).

A sűrű, tömött bokorforma kialakítása
Kislevelű, örökzöld lomb- és tűlevelű fajokból sövények, nagyméretű sövényfalak és különleges formák (pl. különböző geometriai formák, állatformák) nevelhetők.

Rendszeres terméshozás elősegítése
A gyümölcsfákat és a bogyósok bokrait évente egyszer metsszük, azért, hogy egészségesek legyenek, gazdagon virágozzanak és bőven teremjenek. A gyümölcsfák metszésével a kívánt koronaformát, bokorformát alakíthatjuk ki. Törekednünk kell a hajtásnövekedés és a terméshozás egyensúlyára, illetőleg arra, hogy ezt minél hosszabb ideig fenntartsuk.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez