Munkaerőhiány, járványos betegség, kártevők elszaporodása, túlszedés, éghajlatváltozás ritkítja itthon termelt haszonnövényeink listáját. Ez nem csak termelés-csökkenést jelent, hanem akár kollektív lemondást egy fajta nagyüzemi termeléséről is. A mezőgazdaság mindig is változó körülmények közötti, kockázatot rejtő szakma volt. Tekintsünk el attól a legalább húsz (vagy húszezer?) éve mantrázott - változatos okokat soroló - panaszáradattól, mellyel a megszólaltatott gazdák mindig megindokolják az áremelkedéseket, mert az utóbbi években bárki által megfigyelhető folyamatok kezdődtek akár biológiai, akár társadalmi - munkaerőpiaci értelemben. 

Míg az aszály vagy elfagyás egy szezon termését tette tönkre, hosszú távú hatásokat eredményez például a munkaerőhiány vagy valamely különösen szívós, kiirthatatlan kártevő megtelepedése, a betiltott és egyelőre nem helyettesített növényvédő szerek hiánya. Ma szemlézünk ezekből a veszélyeztetett haszonnövényekből és ritkulások okairól. Nincs még minden veszve, hiszen néhányukat kis területen (akár társasházi előkertben, sőt erkélyen-balkonon is) életben tarthatjuk. 

Málna és földi eper
Puha, gyorsan érő bogyós növényeknél mindig is gondot jelentett a betakarítás időzítése, hogy még ne nyers és már ne túlérett állapotban kerüljön a hűtőházakba és piacokra. Az utóérés kevés gyümölcsre jellemző, ezért az arra leginkább alkalmas hajnalon kell nekiállni szüretelni. Sajnos azonban minden nap egy szüret, mert csak egy része érett meg. Kis gazdaságokban, ha nincs kellően közel az átvevőhely vagy nincs hűtőház összevárni a minimális mennyiséget, egyszerűen nem lehetséges megoldani az ütemezést. Nagy területű ültetvény kell tehát, amihez egyre elegendő munkaerőt találni betakarítás idején.

"Ezért fog eltűnni a magyar málna" - sorolja érveit a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács. Nem titkolják, hogy a magyar ültetvények fele már nem üti meg a korszerű színvonalat. Nem lehetetlen gépesíteni bármely puha gyümölcs betakarítását, csak ahhoz olyan sortávolságok és fajták kellenek (ez már saját gondolat). Olvassák el, konkurenciától a klimatikus viszonyok változásáig több ok is szerepel benne. Ha nem csak olvasni, de bővebben hallgatna is egy műsort erről, a Hajnal-táj egyik adásában elhangzik: „Az a probléma, hogy akiknek szívügyük volt a termesztés, azok kiöregedtek vagy meghaltak,”a fiatalok pedig már Nógrádban sem akarnak málnaültetvényen görnyedni. Óriási gondot jelent a napszámos hiány is, nem csoda, hogy 20 év alatt töredékére csökkent a málnatermés Magyarországon. Hogyan tovább kertészek?

A földi eper termesztése és értékesítése hasonló problémákkal küzd, világlik ki a "Az alacsony munkabérek és a rövid ideig tartó szüret miatt nagy a munkaerőhiány a szamócaföldeken" felütésű Napi.hu cikkből. Erre még rátromfol északi szomszédunkban tapasztalt (és nálunk ezért már lezajlott): "Veszélyes gombabetegséget észleltek a szamócatermesztésben" az Új szó írása.

Következő gyümölcs a barack. A sárgabarack - fagyokra érzékenysége miatt - már régóta bizonytalan terméssel kecsegtet, de ez évben nálam és máshol is elmaradt az őszibarack szüretelése, csak mutatóban találtam belőle. A diótermés a fúrólégy áldozata lett, melynek következménye, hogy "Kevesebb és drágább a dió, mint tavaly". Szemlézhetjük még a körülmények miatt csökkenő termésterületű dinnye, a szőlő a gesztenye és úgy általában minden.

Az idézett cikkek rávilágítanak az okokra és megindult folyamatokra, melynek elhárítása a jövő zenéje, de könnyen meglehet, hogy le kell mondani egyes gyümölcsökről vagy ünnepi alkalmakon kerül csak asztalra. Amennyiben van lehetőségük, ne sajnálják a néhány négyzetmétert a kertből a fenn említett málnára és szamócára. A munkaerőhiány házikertben nem áll fenn. A szedés ütemezésének gondját alapozhatjuk egy fagyasztóládára, hiszen lekvárnak teljesen mindegy, hogy frissen darálva vagy fagyásból kiengedve főzzük meg.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez