Mikor diót, petrezselymet vagy kaktuszt morzsolunk el ujjaink  között és megcsapja orrunkat erős, markáns illatuk, joggal feltételezzük, hogy ebben aztán van hatóanyag bőven. És valóban, a diószezon aktualitására tekintettel most jótékony hatásait mutatjuk be a csonthéjasnak, de akinek a reszelt dióval gazdagított Waldorf saláta volt eddig ismeretlen fogalom, most megismerheti receptjét.

A dió beltartalmi anyagai
Napi öt szem dió az ereket szabadon tartja! - tartja a mondás, amelynek igazságtartalmát a szakemberek igazolták, sőt, a dió értisztító hatásán túl még számos jó tulajdonságát is felderítették. Az emberi szervezet számára további hasznos anyagokat rejt a dió!

A dió fogyasztása segít az Alzheimer-kór megelőzésében vagy lassítja a kialakulását, ez a dió nagy E-vitamin-tartalmával magyarázható. A kutatók megállapították, hogy az E- és C-vitamint kielégítő mértékben fogyasztók kevesebb mint 3 %-a betegedett meg Alzheimer-kórban. E két vitamin kellő mennyiségű jelenléte a szervezetben a kór lefolyását is lassítja, a végzetes következményt a betegség jelentkezésétől számítva 20 évre is kitolhatja. A dió rágcsálásával hamar jóllakhatunk, ezért a nem túl szigorú fogyókúrába is beilleszthető. A dióban gazdag táplálkozás a betegségből lábadozókat, legyengülteket, vérszegényeket, sportolókat gyorsan regenerálja, sőt egyes vizsgálatok szerint a dió afrodiziákum és jó hatással van a termékenységre is.

Fehérje: A dió fehérjetartalma kiemelkedő: 100 g dióban kb. 15…16 g fehérje van. Kutatások szerint a dióbélben ugyanannyi fehérje van, mint azonos mennyiségű gabonában (búza stb.) vagy halhúsban és több, mint azonos mennyiségű tojásban.

Zsírok: A dióbél egyik legfontosabb alkotórésze az omega-3 zsírsav, ezenkívül esszenciális zsírsavakat is tartalmaz, amelyek nélkülözhetetlenek a testszövetek növekedéséhez és fejlődéséhez, továbbá vitaminokat, kalciumot, fluort és magnéziumot, foszfort, vasat, rezet, káliumot, valamint értékes fehérjéket. Nagy olajtartalma az energiaértékének 85 %-át adja, amely főleg többszörösen és egyszeresen telítetlen zsírsav. Ezek mértékletes fogyasztása csökkenti a rossz, azaz LDL koleszterin arányát, és növeli a jó, azaz HDL koleszterin arányát.
A szervezet napi szükségletét 8…10 dkg dió zsiradéktartalma fedezi, ezért vegetáriánusoknak kifejezetten ajánlott, ráadásul a telítetlenzsír-tartalma csökkenti a vér koleszterinszintjét, így mérsékelve a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát.

Vitaminok: A dió értékes vitaminokban is gazdag: kiemelkedően nagy B1-, B2-, B3-, B5- B6-vitamintartalma. A B-vitamin az idegrendszer tápanyagának nevezhető. Nagy szerepe van az idegsejtek és a retinasejtek fejlődésében, ill. karbantartásában. Fontos agyi funkciók segítője, nyugtató hatású, és növeli a koncentrálóképességet. Jelentős még az E-vitamin-tartalma, amely immunerősítő, szívvédő antioxidáns hatású, megvédi a sejteket a káros oxidációtól, és gátolja a rákos sejtek szaporodását.

Ásványi anyagok: A dió folsavtartalma jelentős, (98 µg 100 g dióbélben) amely nemcsak a vérszegénységet segíti leküzdeni, hanem egyes fehérjék szintézisében is nélkülözhetetlen, és rákmegelőző hatású. A vegetáriánusok nemcsak a dió zsírsavait hasznosíthatják, hanem olyan tápanyagait is, amelyeket mások állati eredetű táplálékokból vesznek fel. Ilyenek például a fehérjék, a B-vitaminok többsége, a foszfor, a vas, a réz, a kálium. Természetesen mindezek hasznosak a vegyes táplálkozásúak számára is. Fontos még a dióbél rostanyagainak kedvező élettani hatása.

Mindezen értékes összetevőknek köszönhetően a dióbél vértisztító, parazitaölő hatású, de az emésztőszervek munkáját is megkönnyíti. Kiemelkedően nagy energiatartalma (550…654 kcal, 2310…2747 kJ/10 dkg) révén néhány szem elfogyasztása segít a fáradtság vagy a koncentrációs zavarok leküzdésében, ezért különösen kiváló táplálék azoknak, akik szellemi munkát végeznek. A dió erősíti az idegeket, és talpra állítja a legyengült embert.
A diót azok a májbetegek is ehetik, akik nem fogyaszthatnak zsiradékot, mert a dió serkenti a máj működését, és ezzel az emésztést is. Jó hatással van a szívre, az erekre, az agyra, az idegekre, a hormonháztartásra és a máj működésére is. Vannak, akiknek a dióbél a nyelvét, szájnyálkahártyáját irritálhatja, csípheti, ezért ők egy-egy alkalommal csak keveset fogyasszanak belőle.

A dióból készült népi gyógyászati- és házi szerek, valamint a dióolaj bemutatása túlterjeszkedik mai írásunk keretein, legközelebb főzeteket, darálmányokat és sajtolt formáit vesszük számba. Most viszont szemezgessünk az Eisenstock Ildikó: A dió című kötetében talált fantasztikus receptekből. Meglepő, de pont ezért kipróbálásra érett vegyítése zöldségeknek-gyümölcsöknek, ízeknek.

Diós karalábésaláta
Hozzávalók: 4 zsenge karalábé, 4-5 szál zsenge sárgarépa, 1 nagy csokor petrezselyem, 1 citrom leve, 2 teáskanál olívaolaj, só, őrölt fehér bors, cukor, 5 dkg dió.

Elkészítése: A zöldségeket megtisztítjuk, majd lereszeljük, a petrezselymet összevágjuk. A citromlével és az olajjal meglocsoljuk, sózzuk, borssal és cukorral fűszerezzük. Lazán összeforgatjuk, és durvára tört dióval megszórva tálaljuk.

Waldorf-saláta
Hozzávalók: 1 nagyobb zeller, 2 alma, fél citrom leve, 10 dkg dió, az öntethez:, 2 evőkanál majonéz, 2 evőkanál tejföl, 1 teáskanál cukor, só, őrölt bors.

Elkészítése: A meghámozott zellert és kicsumázott, lehéjazott almát gyufaszálnyi csíkokra aprítjuk, és a citromlével meglocsoljuk. A durvára vágott dióval lazán összeforgatjuk. A majonézt a tejföllel, cukorral, csipetnyi sóval és borssal összekeverjük, majd a salátára öntjük, és máris tálaljuk.

Változatok:
- A Waldorf-saláta friss ízű változatát kapjuk, ha a zellergumó helyett vékony csíkokra vágott szárzellert használunk hozzá.
- A salátát alma helyett körtével is készíthetjük.
- Gazdagíthatjuk csíkokra vágott sült csirkemellel.
- Az öntetet megbolondíthatjuk egy evőkanál ketchuppal vagy egy kevés konyakkal.
- A salátát parmezánforgáccsal meghintve is tálalhatjuk.

 Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!