A kerti vegetáció burjánzása talán háttérbe szorította szobanövényeinket ezekben a kertészkedős időkben, de néhány hónap és már csak ők jelentik a zöldellő növényzetet. Hogy ne csak túléljék a velünk töltött időt, de jól érezvén magukat, egészségesen fejlődjenek, érdemes megvizsgálni az öntözésre használt víz minőségét is.

A víz minősége tájanként, de esetenként egy nagyobb településen belül is nagyon különböző lehet, és az év folyamán változhat is. A víz milyenségére, minőségére vonatkozó felvilágosításokat a helyi vízművek illetékesétől lehet kapni. Bár a víz minőségének a mai tápoldatok felhasználása mellett már nem olyan nagy a jelentősége, mint valamikor, vannak olyan tényezők, amelyek a növények egészséges fejlődésében fontos szerepet játszanak.

Ivóvízminőség. Természetes, hogy a szobanövények öntözésére felhasznált víznek mentesnek kell lennie a betegségokozó csíráktól, káros vagy mérgező élő vagy vegyi anyagoktól. Ezért az öntözővíznek ivóvíz minőségűnek kell lennie. Nem minden ivóvíz alkalmas azonban automatikusan öntözővíznek is a növénytermesztésben.

Sótartalom. Ha folyékony tápoldatokat vagy tápsókat használunk, az oldat összes sótartalma ne haladja meg a 300.. .500 mg/L értéket. A háztartásokban használatos ioncserélő, víztisztító és előkészítő berendezések a legtöbb esetben jelentős változásokat hoznak létre a víz összetételében. Az ezekben előkészített víz nagyon kevés meszet és magnéziumot tartalmaz, sok benne viszont a nátrium és részben a klór, amelyek károsítják a növényeket. Ezért az ilyen eszközökben előkészített víz öntözésre teljességgel alkalmatlan.

Vízkeménység. A vízkeménység azt mutatja meg, hogy a víz mennyi, a keménységet előidéző kalcium- és magnéziumiont tartalmaz. A víz keménységét régebben német keménységi fokban: °dH adták meg, a ma általánosan használt egység a mmol/L. A helyi vízellátó (vízmű) tájékoztat a vezetékes víz keménységéről.

A következő táblázatban összehasonlítjuk az egyes értékeket. 

pH-érték. A pH-érték a folyadék savasságának mértékszáma. A kis értékek a savasságot, a 7 fölöttiek a lúgosságot vagy az oldat bázikus voltát mutatják. Minden növény számára van egy optimális pH-érték, amely növényenként változik, de általában 5.6,5. Öntözéskor tehát ezt az értéket kell fenntartanunk. A nagyobb pH-értékeknél, már 7 fölött is egyes elemek, legfőképpen a nyomelemek vízben oldhatatlanná válnak, és így a növényeknek elérhetetlenek lesznek. Ilyenkor bár az oldatban ott vannak a szükséges elemek, a növény nem tudja azokat fölvenni. A pH-értéket a tápanyag szabályozza, a jó minőségű műtrágyától elvárjuk, hogy a pH-értéket az optimális tartományban stabilizálja.

No, és hogyan tovább? - kérdezheti kedves Olvasó a PH-mérést követően. Jövő héten a víz lágyításáról és más jellemzőinek (kedvező irányú) módosításáról írunk egy cikkválogatás keretében. A téma irodalma jelentős terjedelmű, hiszen az ivóvízen kívül a medence vagy akvárium üzemeltetésekor egyaránt hasznát láthatjuk.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez