Májusi eső aranyat ér, talán épp ezért olyan ritka is ez évben. Amit nem kapunk meg a természettől eső formájában, öntözéssel kell pótolnunk. A növényekhez a vizet öntözéssel vagy permetezéssel juttatjuk el. Ezt a két eltérő alapvető módszert mindig a növény fejlődési szakaszának megfelelően, kiegyensúlyozott módon kell alkalmazni. A permetezés nagyon jót tesz a levélnek és a szárnak, árthat azonban a virágnak és a fejlődő termésnek. A gyökérhez a víz nagyobb mennyiségben igazán jól öntözéssel jut el. Néhány jó tanácsot adunk közre a helyes és hatékony öntözésről.

Az öntözés tízparancsolata

1.) A nedvességet legjobban a porhanyós, legalább részben szellőző talaj fogadja be. Ha a mélyebb réteg nem ereszti át a nedvességet, a felesleges víz kiszorítja a levegőt a talajból, mely ezáltal hideggé, savassá válik.

2.) Jobb ritkábban és alaposan, mint gyakran gyengén öntözni. A víznek a gyökerekig kell eljutnia. Ha csak sekélyen hatol be a talajba, a gyökerek nyúlnak utána, s a talaj felszínének közelében kiszáradhatnak.

3.) Öntözni korán reggel kell, amikor a talaj még hűvös, vagy estefelé. A víz ilyenkor nem párolog el olyan gyorsan, hanem beissza a föld, és a növények sem égnek ki. Reggel permetezhetjük a leveleket is, este azonban csak a gyökerek környékét locsoljuk. Este a levelek sokáig nedvesek maradnának, s ez kedvező táptalaja lenne a gombás betegségeknek.

4.) Ne öntözzünk erős vízsugárral, mert így a talaj felső része sárrá válik, a víz pedig elfolyik anélkül, hogy leszivárogna a gyökerekhez.

5.) A víz hatékony kihasználását elősegíti a „kétfázisú öntözés”: a talajt először kissé meglocsoljuk, s csak néhány perc elteltével öntözzük meg alaposan.

6.) Esőztetés során ügyeljünk rá, hogy az érzékenyebb növények felülről, finomabbra porlasztva kapják a vizet. Az oldalról érkező erős vízsugár kifordíthatja helyükből a be nem gyökerezett, zsenge palántákat.

7.) Az öntözővíznek legalább olyan hőmérsékletűnek kell lennie, mint a talajnak. A jéghideg zuhany a forró nyárban tönkreteheti a növényeket. Ezért már reggel töltsünk meg egy nagyobb tárolóedényt vezetékes vagy kútvízzel, és hagyjuk a napon felmelegedni; a vezetékes vízből eközben eltávozik a növényekre káros klór is. A vízáram nagy sebességét egy porlasztópisztoly vagy egy finomabb szűrővel ellátott fej is csökkentheti, így a növényre hulló vízcseppeknek van idejük „temperálódni”.

8.) A legjobb öntözővíz az ereszcsatornából lecsorgó, megfelelő edényekbe felfogott esővíz, hiszen lágy, és így könnyen feloldódnak benne a talajban található ásványi anyagok, s mi több, a felfogótartályban megfelelő hőmérsékletűre melegszik. A mi éghajlati körülményeink között egy családi ház tetejére hulló esővíz a felére csökkentheti a vezetékes öntözővízzel kapcsolatos éves kiadásokat. A poros városok tetőiről lecsorgó esővizet azonban csak azután kezdjük el felfogni, ahogy az első eső lemosta a tetőről a szennyeződést.

9.) Sok öntözővizet megtakaríthatunk a talaj szerves anyaggal történő lefedésével, az úgynevezett mulcsozással. Általában 3...5 cm vastagon ajánlatos letakarni a talajt tőzeg, szalma, aprított fakéreg és komposzt keverékével. Mulcstakaró mellett nem szükséges a növények gyökereit veszélyeztető kapálással szellőztetni a talajt, a szerves anyagok folyamatos jelenléte pedig javítja a talaj fizikai tulajdonságait, elsősorban a vízelnyelő képességét.

10.) A nedvességet a talajra terített fekete műanyag fólia, lyuggatott fólia vagy fehér, nem szőtt textil is segít megtartani. A mulcsfólia megakadályozza a víz elpárolgását, de a palánták számára vágott nyílásoknak köszönhetően átereszti a talajba az esővizet és a levegőt. Sötét fólia alatt a talaj jobban felmelegszik, ezt elsősorban a szamóca, a zöldség és melegkedvelő növények hálálják meg.

A fák, bokrok és bogyósnövények öntözése
A mulcsozással jövő héten kimerítőbben foglakozunk, és plusz egy tanácsként emlékeztetünk, hogy a fák, bokrok és bogyósnövények öntözése is feladat e hónapban, ha nincs természetes esőzés.

A nedvességet a gyökerek szintjéig lejuttató öntözéssel legalább harmadával növelhető a gyümölcstermés. A gyümölcs nagyobb, szebb színű, lédúsabb, egészségesebb és zamatosabb lesz. A legtöbb vizet a kajszi és az alma, majd a körte, szilva, cseresznye és meggy igényli. A bogyósnövények közül a szamóca, a ribizli, az egres és a málna tartozik a leginkább víz- függők közé. A vízszükséglet azonban fejlődési szakaszonként változik.

A termő gyümölcsfák a legtöbb vizet a virágzás és a termés fejlődése idején igénylik. A fiatal, még nem termő fákat általában elegendő rügyfakadás idején öntözni. A fákat a gyümölcs betakarítása után is öntözni kell - főleg ha száraz az ősz -, hogy megakadályozzuk a hajszálgyökerek kifejlődését. Az öntözést az első fagyok beálltával hagyjuk abba.

A fákat általában tömlővel, teljes vízsugárral öntözzük, de használhatunk csőztetőt is. Az is megoldás, ha a fák alatti területre irányítjuk a hordozható öntözőfej vagy a sprinkleres rendszer vízsugarát. A bogyósgyümölcsös bokrok és az élő sövény általában sorba van ültetve, így előnyös lehet a tövek mentén lefektetett gyöngyözőtömlő vagy a hosszú csepegtető szárnyvezetékek. 

 Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez