Március közepén már árusítják a balkonnövényeket, de ezek kiültetésével nem szabad sietni, hiszen jöhetnek még kemény fagyok. Az előkészületekhez azonban érdemes hozzákezdeni.

Jó, ha a teraszok, ablakpárkányok tavaszi feldíszítése az edények átvizsgálásával kezdődik. A faládákat, különböző edényeket, hordókat nem árt minden szezon előtt drót- vagy erős gyökérkefével megtisztítani, esetleg lecsiszolni, és - ha szükséges - újrafesteni. Ilyenkor, ha lehet, környezetbarát anyagot válasszunk; ez persze drágább, de a növényeknek fontos, hogy a nedves földbe ne kerüljenek mérgező anyagok. A nedvességtől meglazult szögeket, csavarokat érdemes kicserélni. Ha már benne van a föld és növény, körülményesebb egy széteső láda reparálása. A műanyag ládák, edények újra használatba vétele előtt ajánlatos a tavalyról megmaradt vízkövet eltávolítani.

A tisztogatáskor nagyon jó szolgálatot tesznek a magasnyomású mosók. Szerencsés, aki kertes házban lakik, de aki nem, időnként elviheti edényeit olyan üzemanyagkúthoz, ahol van ilyen kézi mosóberendezés. Ahol viszont se kert, se autó, marad a fürdőkád.

Aki régi virágtartóját újra cseréli, vagy először próbálkozik balkonkertészkedéssel, és tudja, milyen növényt akar ültetni, először az edényt szerezze be. A virágtartók választékát tekintve, csak a pénztárca vastagságán múlik, milyen kerüljön a kertbe, erkélyre vagy a lakásba. A növények, ha választhatnának, akkor a kültereken a fából készült láda mellett döntenének. Ezeknél soha nincs gond a pangó vízzel, jó a hőszigetelés, a tűző napon nem sül meg benne a növény gyökere.

A nagyobb, nyáron kerti életet élő növények (agávék, pálmák leanderek és a füge) előbb-utóbb fadézsába kerülnek. A nagy növényekhez szükséges tekintélyes tömegű földtől a műanyag és cserépedények már szétrepednek. Ezért, ha egy-egy gyökérlabda tömege meghaladja a száz kilót, akkor érdemes dézsára váltani. Nemcsak a föld, hanem a magát jól érző növény gyökerei is képesek szétfeszíteni egy-egy cserepet.

A balkonokon nemcsak ládákba, hanem kaspókba, dézsákba, cserepekbe, függőkosarakba, teknőkbe is lehet növényeket ültetni. A műanyag olcsó, könnyű és kezelése egyszerű. Az agyagcserepek súlyosabbak, törékenyek és drágábbak, de korlátozottan légáteresztők. A műanyag edények között vannak belső víztartó résszel felszereltek is.

A műanyag vályúk és edények, különösen a tágasak, megfelelő életteret adnak a növényeknek. A műanyagok is öregszenek. Az olcsóbbakkal télen vigyázni kell, mert a hidegben eltörhetnek. A műanyag edényeket általában zárt túlfolyónyílással árusítják, ezek megnyitásáról, kifúrásáról vagy -égetéséről ne feledkezzünk meg. Ha kavics, vagy agyagásvány kerül a föld alá az edény aljára, akkor elég egyetlen nyílást szabaddá tenni, mert ez nem tömődik el.

Az égetett cserép hagyományos ültető edény. Ma már drágább, mint a műanyag konkurense. Idővel elveszíti a műanyagokkal szembeni előnyét, ugyanis a kemény öntözővíz miatt eltömődnek pórusai, és nem levegőzik. Ettől függetlenül nagyon sok növényfaj igényli, hogy a gyökérzete a műanyagnál jobb légáteresztő tulajdonságú agyagcserépbe kerüljön. Ilyenek például a kaktuszok, páfrányok, lándzsarózsák, de a mikulásvirág, a karácsonyi kaktusz és a palackfa is.

A "kőedények" kategóriájába tartozik a már kifejezetten borsos árú terrakotta. Erre vigyázni kell, mert különösen a nem zárható kertekben hamar lába kél. A vas vagy pléh virágvályú, ha nincs rajta védőréteg, általában károsítja a növényeket. Ezért az ilyen vályúkba nem ajánlható a növény közvetlen beültetése. A balkonláda méretének kiválasztásakor azzal is számolni kell, hogy az egynyáriakból - főként a muskátliból - általában elég egy sort ültetni, másféle növényből viszont két-, illetve háromsoros ültetésre is szükség lehet.

Szerző: Czauner Péter

Forrásokért katt a képekre.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!