Az ősz hagyományosan a szabadgyökerű és földlabdás fák és cserjék fő ültetési szezonja, a konténeres növények viszont szinte bármikor telepíthetők. Igaz, ez utóbbiaknál előfordulhat, hogy otthon derül ki, a gyökerek már teljesen átszőtték az edényt, és az ilyen növényeknek bizony nagyon hosszú időre lehet szükségük, mire a földbe ültetve megerednek.

Ilyentájt mindenképpen a Magyarországon nevelt fákat (kivétel a nyírfa, mert az tavasszal jobban megered), földlabdás és szabadgyökerű cserjéket érdemes ültetni. Lehetőleg október végéig kerüljenek a földbe a szintén itthon termesztett örökzöldek: tiszafák, tuják, álciprusok.

A hagymásokról elterjedt az a mondás, hogy az iskolásokkal együtt „mozognak”: szeptemberben kerülnek a földbe, júniusban szedjük fel a hagymákat. Ez azonban nem egy szigorúan követendő szabály, sokkal ideálisabb, ha az október 20. és november 10. közötti időszakot választjuk. A kétnyári árvácskának viszont most van itt az ideje, ha még nem ültettük volna el. Színes virágait még sokáig élvezhetjük, tavasszal pedig viszonylag korán nyílik újra.

Az őszi ültetés több okból is kedvező sok növénynek. Először is a földlabdás (csonkolt gyökérzetű) vagy a szabadgyökerű (gyümölcsfák) növények olcsóbbak, mint a konténeresek, és nagy a választék. Másrészt ezen növények hajszálgyökér-fejlődése télen sem áll le, így tavasszal már bőséges tápanyagot és vizet juttatnak a növény föld feletti részeinek. A tavaszi telepítésnél először a gyökérzet indul intenzív fejlődésnek, a növény pedig csak vegetál, sőt, el is pusztulhat, ha nincs arányban a föld alatti és feletti rész.

Az őszi ültetés szabályai nem különböznek nagyban az általánostól, csupán arra kell figyelni, hogy a növények töveit takarni kell, legyen szó fáról vagy cserjéről. Erre tökéletesen megfelel az ültetőgödörből kiásott föld, amely a tő köré kupacolva megvédi a gyökérzetet a fagytól. Fenyők és más örökzöldek tőtakarására használhatunk szalmát, fakérget, lombot. Ha fagyzugos helyre ültettünk évelőt, érdemes teljes takarást alkalmazni.

Őszi ültetésnél csak a gyökérzetet szabad, sőt kell visszametszeni (szabadgyökerűeknél), a többi növényi részt nem ajánlatos. A friss metszlapnak nincs ideje behegedni, így a fagy kárt tesz a növényben. A hosszabb hajtások meghagyásával téli károsodás esetén is marad még egészséges rügy, amiből kihajt a növény.

Végül ejtsünk szót a manapság egyre divatosabb mediterrán növényekről. Őszi telepítésük kockázatos, hiszen ezek meleg éghajlaton nevelt, főként olasz példányok. A magyarországi klíma, a hosszú, hideg tél még takarás mellett is megviseli, vagy akár el is pusztítja őket. Tavaszi ültetésnél van idejük begyökeresedni, akklimatizálódni.

Ha valakit mégsem sikerült lebeszélni mediterrán növények őszi telepítéséről, akkor azért tehet egy próbát: válasszon az árudában már áttelelt (tavalyról maradt) példányokat, és október végéig ültesse el.

Sok sikert!