Szeretek piacra járni. Akkor is, ha nem kell semmi, egyszerűen jó nézelődni, szóba elegyedni, kérdezősködni, ismerősökkel összefutni, odaköszönni a kedvenc árusoknak. Főleg hétköznap délelőtt, mert akkor nincsenek annyira sokan. Bár én azt is szeretem, amikor péntek-szombaton hömpölyög a nép, de csak a piacon.

Akármerre járunk utazások során, a helyi piaco(ka)t mindenképpen útba ejtjük, érdekes módon úgy, hogy teljesen véletlenül keveredünk oda. Így volt ez a nyáron Barcelonában is. Pont utazás előtt láttam képeket a leghíresebbről, a La Boqueriáról; el is határoztam, hogy mindenképpen megkeresem, majd egyszer csak ott álltunk előtte. (Ami persze nem nagy teljesítmény, mert a legnagyobb sétáló-bevásárló utcáról nyílik, de akkor is…)

Családom megkegyelmezett, mert tudják, hogy ez a gyengém, így aztán becsavarogtuk a piacot. Jajjj, az valami gyönyörűség! Igaz, nagyon sok a turista, de azért bőven akadt 1 szál uborkával vagy néhány paradicsommal távozó helyi is. Csodálkoztam is, ekkora választék mellett hogy lehet megállni, hogy valaki csak egy kígyóuborkát vesz?!

Egy sima hétköznapon is elég nagy a tömeg - legalábbis nyáron

A kínálat lenyűgöző – persze, könnyű nekik, amikor a hatalmas országban szinte minden megterem, mi szem-szájnak ingere. A színek, az illatok (bár a tengeri herkentyűs részlegnél a családom sietősebbre vette a tempót), vagy ahogy az árusok kirakosgatják a portékájukat: másodszor nyitás körül érkeztünk, még pakoltak. A gyümölcsöket cérnakesztyűben, egyenként, méret és forma szerint elrendezve, szeretettel rakosgatták, elképesztő volt!

De beszéljenek inkább a képek, azt hiszem, mindent elmondanak.

A sárkánygyümölcsre már régen fájt a fogam, de nem volt akkora durranás. Vagy csak nem jót fogtam ki...

A levendula már korán elfogyott

Csípős és még csípősebb paprikák csomagolva vagy füzérben

Előre csomagolt ehető virágok

Rákhegyek

  Aszalt gombák és gyümölcsök

"Vedd és edd"- gyümölcskelyhek, késő délután már féláron

Ha csak ezt láttam volna Barcelonából, már akkor is boldog lennék, de azért a többit sem bántam meg! Bár ez most az aktuális szerelem, azért továbbra is lelkesen járok a Lehel piacra a kedvenc bolgár nénimhez, be-beugrom a Nagycsarnokba, a többi kicsiről nem is beszélve... Róluk majd legközelebb.

Még több kép a Kapanyél Facebook-oldalán.