Nincs olyan kertészkedő, aki ne szeretné, hogy kertjét délceg pálma árnyékolja. A baj csak az, hogy az egzotikus külsejű növény a fagyos teleket nem éli túl. A mediterránumban egy-egy rendkívüli havazás meg sem kottyan e növénycsodáknak, de a tartós mínuszokat végképp nem szívlelik.

Ezért a nagyobb telelő hellyel rendelkezőknek is be kell érni a ládában, dézsában növő pálmákkal. Persze kellő férfierőre is szükség van, hogy a mázsás növényt ide-oda cipeljék. Van azért más lehetőség is: a Budai Arborétum egyik nagy pálmáját kint hagyják, és sikerrel áttelel a szabadban. Igaz, a Kertészeti Egyetemnek ebből az épületéből télen mindenütt szelel a meleg, mindenesetre, tudósok szerint, ha folytatódik a felmelegedés, akkor a magyar kertekben is megélhetnek a pálmák.

A pálmák nagy családot alkotnak: több mint 200 nemzetség, legalább 2800 lián, fásszárú bokor és fa tartozik a szorosan vett rokonsághoz. A sokszínű családból Magyarországon levélkoszorús trópusi fák kicsinyített mását ismerik szobanövényként. A mediterránumban megélő törpepálma, legyezőpálma, datolyapálma hazánkban is kitehető a szabadba, ha sikerül melegben átteleltetni. Azt azonban nem szabad elfelejteni, hogy a felsorolt pálmafélék csak fiatal korukban kis termetűek. Genetikai küldetésükben a 20-25 méteres magasság elérése szerepel. Természetesen egy cserépben, dézsában nem növekszenek ekkorává, de még így is sudár növénnyé cseperednek néhány év alatt. Ha szobahőmérsékleten telelnek, akkor meghálálják a gyakori öntözést, permetezést és alkalmi zuhanyoztatást.

Pálmakínálat a mediterrán faiskolában

Vannak közöttük veszedelmesek is. Az Afrikában honos könnyező pálma légzőgyökereiből könnyű kotyvasztani olyan nyílmérget, amely alaposan lelassítja az eltalált állatot. Ha e növényi csápok valamelyikéből csak egyszer is fal a gyermek, egy életre megjegyzi, ami a kóstolás után történik. A nedvek égetik a nyelvét, szájüregét. Súlyosabb esetben nem tud nyelni és beszélni. A mocsári filodendronok között van olyan, amelyik nyugtató hatású anyagokat tartalmaz. Ha ilyet evett a gyermek, akkor nem biztos, hogy a fáradtságtól álmos.

A tömegesen szabadban élő egzotikus pálmák látványáért azért jó messzire kell utazni. Aki a népszerű üdülőhelynek számító spanyol Alicantéban nyaral, talán nem is tudja, hogy az alig néhány kilométerre lévő Elchéban (Elx) található az arab országokon kívüli legnagyobb pálmaliget.

Több mint 10 ezer pálma él az elchei kertekben

Az egykori oázisban, ma már a város parkjában, nem kevesebb, mint 11 ezer, főként datolyapálma él, közöttük jó néhány már 300 éves. Az Unesco Világörökség részét képező, csaknem negyven hektáros pálmakertekben érdekes élmény kilométereket sétálni. Megfigyelhető az is, miként művelik a csont száraz forró talajon megélő termő pálmaültetvényt.

A pálmaültetvényt több mint 2500 éve a karthágóiak létesítették, túlélte a rómaiakat, hozzáértő mórok a tizedik században kiépítették a ma is használt öntözőrendszert.

Nagy baj, hogy a 2005-ben Spanyolországban is megjelent a piros pálma-ormányosbogár (Rhynchophorus ferrugineus), melynek hatalmas, két centi vastag, 5 centi hosszú lárvái szétrágják gazdanövényeik törzsét, ezzel el is pusztítják őket. Egy-egy nőstény háromszáz petét rak egy-egy karcsú fatörzsre. Ezek után elképzelhető, hogy a falánk jószágok milyen hamar végeznek a fával.

Az ormányos lárvája pusztított, de a törzs még kihajthat

Már több mint harminc pálmák lakta országban, egyebek mellett az Európai Pálma Társaságnak is mind nagyobb fejtörést okoz megfékezésük. A veszélyeztetett fajok: Agave americana, Areca catechu, Arenga pinnata, Borassus flabellifer, Caryota maxima, C. cumingii, Cocos nucifera, Corypha gebanga, C. elata, Elaeis guineensis, Livistona decipiens, Metroxylon Sagu, Oreodoxa regia, Phoenix canariensis, P. dactylifera, P. sylvestris, Sabal umbraculifera, Saccharum officinarum, Trachycarpus fortunei és Washingtonia.

Későn érkezett a vegyszeres segítség, csak a kopasz törzs maradt

Biztos észreveszik a nyáron Spanyolországban és más pálmás országban járó olvasóink is a parkok vagy magánházak kertjeiben a pálmák törzsén csüngő műanyagflaskákat; ezek pumpálják a szisztemikus rovarölőt a szállító edénynyalábokba, hogy a fában rágó lárvák elpusztuljanak. Az eredmény kétséges, hiszen sok helyütt látni már fejüket veszített, kopasz törzseket.