Pénteken véget ért a tanév, a gyerekeknek elkezdődött a várva-várt nyári szünet, a szülők pedig törhetik a fejüket, mivel kössék le 2,5 (óvodában 1) hónapig a lurkókat. Persze rengeteg tábor közül válogathatunk, ha a pénztárcánk engedi, de az is lehet, hogy valaki – ahogy az én kisebbikem is - nem hajlandó táborba menni. A legszerencsésebbeknél ott vannak a nagyszülők nagy kerttel, sok energiával, a szerencséseknek legalább van saját kertjük, ahol kis rafinériával elég sok elfoglaltságot biztosíthatnak kisebb és nagyobb gyerekeknek is.

Aki már eleve a gyermekkel kezdte el a kerti szezont, és kialakított neki külön kis ágyást, ott minden napra megvan a tennivaló. Kisebbeknél ezt akár a homokozó mellett, vagy egy nagyobb ágyás árnyékosabb részén lehet kialakítani.

A saját virág- és/vagy zöldségágy jó móka, ráadásul ilyenkor sem késő elkezdeni, hiszen pl. retket, borsót, madársalátát, zsázsát, fűszernövényeket, egynyári virágokat most is lehet ültetni, és hamar látszik az eredmény. Ráadásul jöhetnek a barátok/barátnők, együtt még jobban megy  a munka.

A kertben egy csomó mindent játszhatunk, amit rossz időben a szobában is. Ha a gyerekek megunták a fogócskát, bújócskát, készíthetünk nekik - vagy még nagyobb öröm, ha velük - kültéri társasjátékokat.

Célba dobós

Amőba 1

Amőba 2

Ugróiskola

A nagy hőségben remek dolog a vizezés, sarazás, locsolás. Erre ötletes példa az alábbi esővízgyűjtő-rendszer, amit gyerekekkel is elkészíthetünk, és ha éppen nagy a szárazság, fentről öntögetve is követhetik a víz útját, sőt, a vödröket célba dobásra is használhatják. Ráadásul takarékosabb megoldás, mintha slaggal kergetik egymást, bár előbb-utóbb arra is számítani kell.

Kisiskolás korom legszebb nyári emlékei a nagy bunkerozások voltak: a lakótelep néhány nagyobb, földre hajló ágú bokra remek lehetőséget nyújtott; szépen berendeztük, volt szőnyeg, kép a falon és egy lyukas lábosban kicsírázott krumpliból lövedékek, ha támadna az ellenség. Az alábbi "bunkerek" bármelyikétől elájultunk volna akkoriban:

A földbe szúrt fűzfavesszők ki is hajtanak, így még otthonosabb a kuckó

A gúlába rakott bambuszrudakra futtatott bab (vagy pl. kerti hajnalka) árnyékában jólesik a bandázás

Ebbe az "összkomfortosba" most rögtön beköltöznék

"Emelkedettebb stílusban"

A fenti bunkerfajtát a nagymamámnál a természet adta: a termetes fosókafa (érzékenyebb lelkű olvasók kedvéért mirabellaszilva) koronája töltötte be a csapatépítő helyszín szerepét. Az unokatesókkal az ágak közé elbújva beszéltük meg a világ folyását, közben pedig a fa alatti lóitató vizébe próbáltunk beletalálni a sárga bogyókkal. A Mama ennek ugyan nem nagyon örült, de a "pocsékba ment" szilva biztosította, hogy nyugodt lehetett az unokái felől.

A nyár csak most kezdődik, van idő kitalálni, megtervezni, barkácsolni, ültetni. Szép együtt töltött napokat mindenkinek!

Képek forrásához katt a fotókra.