Érdemes az otthoni kertészlegendáriumokba a 2013. március 16-i rubrikához bejegyezni a mínusz 18,2 fokos hidegrekordot. Ráadásul ez volt a 2012/2013-s tél (eddigi) leghidegebb napja is. Az biztos, hogy a növények is megsínylették a mögöttünk álló szeles, fagyos hétvégét. A sorból kidőlt tujákat egyszerűen vissza kell rángatni helyükre és kötelekkel, karókkal rögzíteni. Általában sikeres lesz az akció, ha az elkövetkező szezonban extra vizet és műtrágyát kap a megbillent növény.

A kidőlt tuját gyorsan a helyére kell állítani

A legnagyobb frászban a kajszitulajdonosok lehetnek, ugyanis a gyümölcstermő növényeink közül legkorábban a kajszi ébredezik, s duzzadó rügyei bizony megérezhetik a fenológiai állapotuk szerinti ily’ késői mínuszokat. Nincs mit tenni, várni kell, míg ki nem hajtanak a rügyek, akkor derül csak, mi történhetett velük március 16-án. Bár sok esély van arra is, hogy megúszták, tudnivaló ugyanis, hogy az idei tél végén nem hullámzott a hőmérséklet, s nem voltak, olyan hosszú meleg időszakok, amelyek nyomán megindulhatott volna a nedvkeringés. A faj egyébként decemberben és januárban a leginkább fagytűrő: a honi kísérleteket jegyzők beszámoltak – 26 fokos hidegeket simán túlélő rügyekről. Igaz, ebben az időszakban a vessző és a rügy között nincs anyagcsere.

Csakhogy márciusban már ébredeznek a növények, és ebben az időszakban, a virágzás előtt néhány héttel már javában töltődnek a rügyek, ami nagyon érzékennyé teszi őket. Ekkor már a -15 és -20 fok közötti lehűlés a virágrügyek felét elpusztíthatja. Egyetlen szerencse, hogy tavaly a tavaszi fagyok miatt a kajszi szempontjából kihagyó év volt, és a megfigyelések szerint egy ilyen esztendő után sokkal több termőrügyet nevel a fa. Remélhetőleg ebből több marad épen.

A kár mértékének viszonylag pontos megállapításához marad a virágzáspróba. Ehhez le kell vágni egy hajtást, ágat, és szobai melegben, vázába állítva, előbb-utóbb kihajtanak a rügyek, amiből kiderül, milyen kárt okozott a fagy. A csonthéjasok – közéjük tartozik a kajszi – esetében nem árt a rügyek ismerete. Minden csonthéjasnak különálló virág- és hajtásrügyei vannak, ezek vegyes rügycsoportban helyezkednek el. A hajtórügyek soványabbak, míg a virágrügyek teltebbek. Az igazi eredményt akkor hozza a hajtatás, ha megszámoljuk az összes rügyet, majd azokat is, amelyek kihajtanak: a két számot arányba állítva kiderül, mennyire viselte meg a tél, főként a márciusi rendkívüli hideg a fát.

Biztosnak tűnik az is, hogy a tél végi erősebb fagyokat a jó kondícióban lévő kajszik hamarabb túlélik, a károsodattak számára a vegyszerforgalmazók hirdetnek olyan permetszereket is, amelyek segítenek az edénynyalábok regenerációjában.

Májusban kiderül, túlélték-e a fagyokat a cseresznye rügyei

A márciusi fagyok látható nyomokat hagyhatnak a kultúrgyepeken is, különösen azokon, ahol már néhány hete műtrágyáztak, és ezt a fejtrágyát felvéve a gyepalkotók növekedésnek indultak. Az ilyen kertekben a zsenge hajtások, levelek széleit megcsipkedhette a fagy. Ezek a levelek elszáradhatnak, de előfordul, hogy csak a levél széle szárad vagy pirosodik. A traumát egyszerűen kiheverik a fűfélék, és a száraz hajtások a fűnyírások során eltűnnek.