A cikk sok erénye ellenére sejtek egy pár szakmai hibát benne.

A cikk szerint "Igaz, genetikai értelemben ez nem teljes értékű gyümölcs, ugyanis a termékenyítés nélkülözhetetlen munkásainak, a fügedarazsaknak még hűvös ez a nekünk egyre melegebb nyár. Ezért a füge belsejében rejtőző magok ahelyett, hogy kemények lennének, puhák, ami annyit jelent, hogy az örökítő anyag hiányzik."

- A füge nem gyümölcs (noha a köznyelv annak nevezi). Valójában virág (inflorescence).
- Valóban nem él hazánkban a megporzáshoz szükséges fügedarázs, de a megporzáshoz szükséges porzós füge egyedek sem élnek és senki sem ülteti őket. (A füge kétlaki növény.)
- Létezik parthenokarp füge, amelyik nem igényli a darazsakat. A termesztett fügefajok fele ilyen. Nálunk is lehetne ilyet ültetni és nem is kellene fügedarázs.
- "az örökítő anyag hiányzik" kifejezés különösen bántja a szemem. ti. a fele örökítőanyag ott van a női virágban csak a másik fele (a hím pollen) hiányzik.

Ha belegondolok, mennyire nem kell veszödni az Alföldön már vagy másfél évtizede öseimnek a füge megtartásával, s általában rengeteg termést is hoz, s csak a hátsó kertben levöt kell takarni, akkor valahogy a cikket nem értem. Szélvédett, déli, délkeleti helyre ületetve remekül elvan magában.

@Kopi3.14: ha meg véletlen az ágai lefagynak (mint a télen a sógoroménak), tavasszal a fagyott hajtásokat lemettszve szépen kihajt és terem (éppen tegnapelőtt faltam róla vagy 2-3 szemet).

akonyvize.blog.hu/2012/09/28/fuget_mutatok_bormartassal

Én a házzal 1ütt vettem 2 fügebokrot (Biatorbágy= hideg tél). 3-4 évig télire szépen körbekötöztem raschel hálóval+ lombtakarás.
3 főágat hagytam - ennyi idő alatt 8 centi vastagra nőttek , létrával kellett szedni, 2-szer termett, másodszorra egész a fagyokig, szuper volt. De valahol azt hallottam hogy ha megerősödig már bírja a fagyot, ezért 2 éve nem takartam be.... Le is fagyott az egész:( Most újra takargatom.....

Idén ültettem ki, "már nem fog nagyot fagyni" felkiáltással. Fagyott, kinyírta a sárgabarack termést is, azt hittem hogy vége, lehullott az összes levél,...

Egy hónap múlva nézem, hogy jé zöldül kifelé rendesen. Termés mondjuk nem lett rajta, de talán majd jövőre.

Zárt erkélyen nevelek kettőt, dézsában. Télre vajon betakarjam őket jobban, vagy elég, ha általános takarást kapnak? Még kicsik, 50cm a magasságuk, de már teremnek - 2 évesek.

(ltp, 10. emelet, nyugati fekvésű loggia)

ez a blog mérhetetlenül gagyi. vagy az írója hülye és fogalmatlan hozzánemértő vagy az olvasóit nézi hülyének. bocs a kifakadásért. na mindegy megyek behordok még egy pár növényt telelni meg leszedem még azt a néhány kósza fügét ami maradt.

Tárnokra költöztem. Ott is szerettem volna fügét enni. Nosza ültettem két sarjat az Adriáról hozott fából. Minden évben elfagy és csak vékony ágai vannak ami nem terem. Itt takarni kell. Van régi tő is amit valaki régen ültetett. Csak nagyon jó évben van rajta pár szem. Még nem szokott hozzá a klímához. Hihi.
Budapesten, meleg fekvésben, a házaktól védve legalább 3 hullámban termett. Combvastagságú ágai voltak.

Hát sok jobb írást olvastam már ezen a blogon, gyengébbre viszont nem emlékszem...
Amikor szubmediterrán titulust kapott területeket emleget fel, csak a régi az elavult középiskolai földrajzdogmát veszi elő újra, miközben füét ugyanilyen jó eséllyel lehet tartani Zala, Somogy, Tolna és egész Baranya dombjain, a Budai hegyekben, sőt az északi középhegység déli lankáin is. Gyakorlatilag mindenhol, ahol hagyományosan, (mondjuk már a rómaiak idején, vagy a török hódoltság alatt) jó biztonsággal lehetett szőlőt termeszteni. Ükapáink pl. nem azért ültették a domboldalba a szőlőt, és a völgyekbe a gabonát, mert dombra szerettek kapálni és permetezni járni, hanem mert ott termett jól nekik. Sőt a dél-Alföldön is régmúltba nyúló hagyományai vannak a fügenevelésnek, de csak bokornak, rendszeres takarással, mert az Alföldön minden 5-8 évben akad egy olyan kemény tél, ami teljesen padlóra küldi, és szinte minden télen van olyan hideg legalább egyszer, ami hajtásvégeket (és ezzel a nyár közepi első termést) lefagyasztja.

Az utóbbi évtizedek hektikás, összességében melegedő trendet mutató időjárása, meg semmit nem változtatott azon, hogy egy tél alatt előfordul-e egy adott helyen legalább egyszer -15-17 fok alatti hideg. Ugyanis fajtától függően ennyi kell csak a fügének ahhoz, hogy fagykárt kapjon.

Lehet télen heteken át -10-12, lehet északról nyitott szeles, védtelen helyen, kutya baja sem lesz, de ha egyszer lemegy -18-ra a széltől védve, egy fal déli oldalánál, akkor a fagykár garantált, már csak a mértéke a kérdéses.

Nem ragozom tovább a felszínes, sztereotip, félrevezető részleteket az írásból, nem türelemjáték kell a fügeneveléshez, pláne nem "szoktatás", hanem kicsit több hozzáértés, amnt nem ebből a blogbejegyzésből lehet megtudni.

Aki szeretne többet tudni, az olvasson néhány topikot az Index fórumán:
forum.index.hu/Article/showArticle?t=9107936
forum.index.hu/Article/showArticle?t=9181283
forum.index.hu/Article/showArticle?t=9179725

Ja, és akinek kérdése volt itt, az ezekben a topikokban kérdezze meg, fog rá választ kapni. (ha mástól nem, legalább tőlem.)

Egyébként Czauner Péter népszerűsítő szándékát értékelem, de jobban tette volna, ha megkér egy fügetartásban rutinos topiklakót, az jobbat írt volna ide neki.

@Brian Cohen: igaza van, a hiányzik helyett a hiányos kifejezés a korrekt

@Arth_ur: figyelmesen kell olvasni

@Arth_ur: legalább 40 fügefám van, de nekem legalább van

Ezt a "lombbal takarást" nem tudom megvalósítani: eddig bármit takartam falevéllel, tavaszra bepenészedett a tő... Akkor?

@Mayakisasszony: próbáljon teljesen száraz leveleket használni, s jó lenne, ha szellős maradhatna a takarás. Mert így egy kis levegő átjárja, de ettől még nem hűl teljesen le.

@Czauner Péter: És kinek nincs?

@Czauner Péter:
"figyelmesen kell olvasni"
Pontosan a figyelmes olvasás során venni észre a bejegyzés értékét rontó, felszínes féligazságokat.

@Czauner Péter: Nem ezzel volt a baj: a levelek mindig szárazak, zörgősek voltak, de aztán jött az eső, a hó... Talán azt nem gondoltam magamtól, hogy fölülről takarni, nejlonozni kell? Ma olvastam valami növénytakarással kapcsolatban, hogy "vegyük körbe kukoricaszárral, és húzzunk rá nejlonzsákot". Ez ültette a bogarat a fülembe... Próbálkozom tovább.

@Arth_ur: nocsak! Megyek falok egy kis kései fügét, a maradékot pedig viszem szombaton piacra, ott akár találkozhatunk is. Bár a nyíltság nem az anonim topikvitézeket műfaja.Szerencsére ebben is különbözünk.

Nocsak?
Piacra péntekenként járok, akár találkozhatunk is ott, a Mars téri piacon, de vevő nem leszek, elég nekem a saját termés is.
Az anonim topikvitézekről meg csak annyit, hogy szabad utánanézni a nevemnek, megtalálja a blogomat, a hsz-eimet és az e-mail címememet is az, aki erre vesz egy kis fáradtságot.
Persze az is elég lehetett volna, ha a fentebb linkelt Indexes fórumokba belenéz egy cseppet.

@Arth_ur: jó evést, jó hszelést és topikolást, én termesztem tovább, hogy jövőre is kegyen mit falni az igazi magyar fügekedvelő közönségnek

Sztereotípiák helyett az alábbi légkörismereti tudnivalókra lenne szükség ahhoz, hogy mindenki érthesse, hol, hogyan és miért lehet sikeresen, vagy sikertelenül fügét tartani. Az Arth ur által hivatkozott fórum elődjében 2007. márciusában írtam a következő hozzászólást, fórumi szereplésem mintegy nyitányaként. Nem véletlenül. A megelőző "fórumtörténelmi korszak" hozzászólásai ihlettek ennek megírására, látva, mennyire hiányoznak ezek a légkörfizikai ismeretek és milyen tévhitek és sztereotípiák vannak azok helyén.
A hozzászólást az akkori aktuális időjárási helyzet példaértékének kiaknázásaként tettem:

"A tegnapi fagyos hajnal iskolapéldája volt az általam ...... felé tett kiigazításban foglalt mikroklíma magyarázatnak (azaz, hogy a dombokon ilyenkor mérhető markánsan magasabb hőmérsékleteknek nem a talaj minőségéhez van közük.) Az Országos Meteorológiai Szolgálat mérőállomásairól begyűjtött adatok szerint az éjszakai minimumok országosan - 5 és +1 fok között szóródtak. Az éjszakát az ország legnagyobb részén felhőmentes, az Észak- Dunántúl kivételével szélcsendes idő jellemezte. Ilyen helyzetekben alakul ki az úgynevezett kisugárzási inverzió, amelyben a kisugárzás következtében kihűlt levegő molekulái egymáshoz közelebb kerülve, ugyanazon térfogaton belül nagyobb számban jelennek meg , nagyobb fajsúlyú közeget képezve. Ezért a "legenergiavesztettebb" (leghidegebb közeget alkotó) részecskék a gravitáció hatására a légoszlop legaljára kerülnek, a legmélyebb tereppontok szintjén összegyűlő leghidegebb légréteget alakítva ki. Minél kisebb a légmozgás és minél derültebb az ég, az így rendeződött légoszlopon belül annál markánsabb a függőleges hőmérsékleti rétegződés:az elmondottaknak megfelelően, felfelé haladva egyre enyhébb rétegekkel találkozunk. Mivel ez fordítottja a nappal a talaj felől a napsugárzás által melegített vagy a széllel áramló levegő hőeloszlásának, inverziónak, tulajdonképpen megfordulásnak hívjuk. Lévén, hogy ezek a szituációk az okozói a növények létét fenyegető, veszélyes fagyhelyzeteknek, döntő jelentőségű, hogy az adott növény termőhelye ilyen értelemben milyen típusú terepponton van.

Nagykanizsát a Principális- csatorna völgyi fekvése tette hírhedten hideg hellyé, ráadásul a mérőállomás a völgy legalján van. Ki hinné, hogy az innen emelkedő homokkomáromi vagy förhénci dombok megfelelő magasságú pontjain ugyanakkor 6-8, téli hótakarós helyzetben akár 10-14(!!!) fokkal enyhébb hőmérsékletek mérhetők a fent leírt helyzetekben. Így lehetséges, hogy gyakran, az ilyen változatos domborzati adottságú körzetekben az ország összes meteorológiai állomásáról származó szélső adatok közti eltérést is meghaladó hőmérséklet-különbségeket lehet tapasztalni.

Ha ez nem "déligyümölcsökről" szóló fórum lenne, hanem ilyen nevű tanfolyam, akkor az itt leírtaknak az első lecke anyagát kéne képeznie, a további órákon kötelező ismétléssel...."

@novara: A budapesti fügék titka pedig nem a "globális felmelegedés". Az elmúlt három télen PEST MEGYÉBEN, hőszennyezésmentes SÍK területeken a téli minimum hőmérsékletek jellemzően 10 fokkal túllépték a füge tűréshatárát (-25 fok körüli értékek voltak a füge -15 fokos tűréshatárával szemben). A Budapest "hőkupolája" alatt tenyésző fügék és egyéb korlátozottan téltűrő, sikeresen telelő növények az úgynevezett "városi hősziget hatás" kedvezményezettei. A legkritikusabb éjszakákon hatalmas hőmérsékleti szakadékok alakulnak ki a városi környezet és a környék/vidék/körzet/megye természetes légköri viszonyainak kitett (nem sűrűn beépített) területei között. A különbségek bőven meghaladhatják a 10 Celsius fokot. Ez pedig bőven elegendő az élet és halál közti mezsgye meghúzásához.
(Különösen, ha azt is tudjuk, hogy a kritikus küszöb rendkívül keskeny: -14,5 fokon a legtöbb fügefajtának semmi baja nem esik, -15,5 fokon a legtöbb fügefajta elfagy.)

"A klímaváltozás biztos jele, hogy egyre több sikerrel áttelelő fügéről érkezik hír."

Az az információk egyre jobb áramlásának biztos jele. A klímaváltozás legbiztosabb jele viszont az, hogy egyre szélsőségesebb értékeket mérnek mínuszban és pluszban egyaránt (+40 és -28 néhol) hogy hónapokig porszárazság van, hogy nyáron, sőt télen is van néhány nap, mikor 'megbolondul' az idő, jönnek a jégverések, az egyre hosszabb aszályos időszakok, majd elmos mindent a víz, na EZ a klímaváltozás, nem az, hogy felfedezünk egy-egy, védett mikroklímában évtizedek óta termő fügefát.

Szóval jó lenne, ha legalább szakemberek szájából nem hangozna el, hogy lám-lám, egyre melegebb van, az = klímaváltozás...

@Czauner Péter: Kedves Péter!
Sajnálom, hogy ilyen fokú kiigazításokat kellett tennem és nagyon megkérem, esetleges zavarában ne tetézze azokat a csacskaságokat, amelyeket önhibáján kívül idáig le tetszett írni.

@novara: Köszönöm az eligazítást, csak az én fügefáim még másoké ezt nem tudják. De majd kinyomtatom és rájuk tekerem télen, tavasszal beszámolok az eredményről.
Egyben megjegyzem, hogy a füge olyan népszerű téma, mint az egérirtás, macska- és galambűzés.legalábbis, ami ház körüli ügyeket illeti. .

@Agicza: kormányunk épp a napokban jelentette be a klímaváltozás tényét, nem is tudom, hogy idézhetem-e a MTI-t, de mivel a fügéről van szó, idézem. Állítólag szakemberek, rengeteg műszerrel és pénzzel, mi meg csak okoskodunk és izzadunk. Gratulálok a honlapjához

"Időjárás-előrejelzés-környezet
Illés Zoltán: újabb aszályos év jöhet, tározókat kell építeni

Budapest, 2012. október 2., kedd (MTI) - Ismét megdőlhet az évszázados szárazsági rekord jövőre; kormányzati koncepcióváltás kell a víz megtartása érdekében - hangzott el Illés Zoltán, a Vidékfejlesztési Minisztérium környezetügyért felelős államtitkára és Dunkel Zoltán, az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) elnöke közös sajtótájékoztatóján kedden a fővárosban.

Illés Zoltán elmondta: eddig a felszíni vizeket elvezették, ezután pedig - ha van csapadék - meg kell tartani azokat. Könnyen elárasztható területekből, lapályokból azonban ma már csak nagyon kevés van, ezért szükséges víztározókat is építeni.
Hozzátette: körülbelül 100-150 záportározót és 8-12 nagyméretű víztározót kell építeni az országban az aszály enyhítésére, a beruházásokat pedig össze kell fűzni a vidék általános fejlesztésével.
A kormány vízstratégiájának újabb állomása az öntözési hivatal létrehozása, amely az összes járásban képviseltetné magát, és végezné az "aszállyal szembeni küzdelmet". Ez körülbelül 1,5 milliárd forintba kerülne - tette hozzá.
Az intézmény az elkövetkező kormányülések témája lesz, és ha zöld utat kap, már a jövő év elejétől létrejöhet.
Az államtitkár rámutatott, eddig az öntözés nem volt állami feladat, a vízügyi társulások végezték ezt a munkát. Az utóbbi években azonban a működésük rengeteg visszásságot vetett fel, ezért a kormány hamarosan dönt megszűnésükről, és a vízügyi igazgatóságok, illetve az öntözési hivatal vennék át a társulások feladatait. A feladatok költsége körülbelül 4-5 milliárd forint, amelyet az állam állna - fűzte hozzá.
Illés Zoltán bejelentette azt is, hogy már több tárcaközi egyeztetés zajlott egy meteorológiai törvény megalkotásáról, amely a tervek szerint 2013 január elején lépne hatályba.
Dunkel Zoltán, az Országos Meteorológiai Szolgálat elnöke azt mondta: 1901 óta az idei volt a legszárazabb év (az adatokat augusztusig vizsgálták).
Az adatok alapján arra lehet következtetni, hogy nem egyszeri anomáliáról, hanem hosszú távú "eltolódásról" van szó, mintha "megváltozott volna a légköri cirkulációs rendszer".
Rámutatott: az állhat a háttérben, hogy az utóbbi évben - az éghajlatváltozás hatására - nagyon kiterjedté vált a szaharai magas nyomású levegő, ezért észak felé tolódott a csapadékot hozó zóna. Ez nem azt jelenti, hogy nem lehet már csapadékos időszak, de a szárazság akár el is húzódhat - fűzte hozzá.

bny \ bki \ gkv \ ppd

MTI 2012. október 2., kedd 12:37

@novara: kit tisztelhetek az úrban?

@Czauner Péter: Az "úrban" senkit. Okosabb lenne azokat a tényeket tisztelni, amelyeket leírtam.

@Czauner Péter: Látom, nem fogadta meg a tanácsomat, hogy az eddig leírt szamárságokat továbbiakkal ne fejelje meg. Persze mindenkinek szíve joga butaságokat beszélni, bár nyilvánosan kissé aggályos.

@Czauner Péter: A légköri cirkulációs rendszer valóban megváltozott az utóbbi 20(!) évben, de sajnos nem a fügetermesztés javára, hanem sajnos a kárára. Magyarországon a füge szempontjából a klíma legtörékenyebb pontja a téli hideg mértéke, ami a jellemzően -15 fokos tűréshatár átlépésében manifesztálódik.
Ezen kívül értelmetlen dolog bármely más klímatényezőt ide zagyválni. Remélem, most már kellően világos voltam.

@novara: kedves névtelen, sem az arcát nem vállalja, sem az élő szervezeteket nem ismeri, csak meteorológiai szamárságait citálja, biztos igaza van az aszfaltozók vagy hídépítők szempontjából, az ilyenek nem tudják, hogy a növények világban is működik a filogenezis, darwinizmus, sőt a liberálisnak mondható neodarwinizmust sem. Nézzen utána, s idézem "az eddig leírt szamárságokat továbbiakkal ne fejelje meg. Persze mindenkinek szíve joga butaságokat beszélni, bár nyilvánosan kissé aggályos."

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ)száz éves adatsorai 1901-2000-ig: met.hu, itt az "éghajlat" fül, majd --> "Magyarország éghajlata" --> "Éghajlati adatsorok 1901-2000 --> itt a négy város közül tetszőleges város kiválasztása --> majd "Grafikonok" --> ezen belül "évi minimumhőmérséklet". Az adatokból egyértelműen látszik, hogy az évben előforduló legalacsonyabb hőmérséklet az elmúlt száz évben nem mutat enyhülést, sőt, inkább csökkenést mutat. Budapest grafikonja kivétel, itt a hőszigethatás növekedése miatt emelkedés van, a többi három városban azonban inkább enyhe csökkenés, vagyis az utóbbi évtizedekben valójában nagyobb eséllyel fagy el a füge, mint mondjuk az 1910-es években. Ezek az OMSZ adatai, tehát épp ennek az intézménynek az elnöke a citált MTI jelentésben nyilatkozó Dunkel Zoltán, vagyis nem én állítom, hanem ők. Az éves átlaghőmérsékletek, hőösszegek persze emelkednek, azonban ez az idei, minden bizonnyal rekordokat döntően meleg évben sem akadályozta meg a fügéket abban, hogy az ország túlnyomó részén (kevésbé városias viszonyok között, völgyekben, síkon, fűtött házak falaitól messzebb) megfagyjanak tövig 2012 februárban. A meleg átlaghőmérséklet, hosszú ősz maximum annyit segít ezen utólag, hogy a tövig megsemmisült bokrok idei sarjain a későn induló őszi termések még beérhetnek, de az első terméseknek lőttek. Egy adott tél akár egyetlen -20 fokos éjszakája miatt tehát egy egész évi meleg kvázi "halottnak a csók" utólag. További adatok, Pécs 1901-2009-ig:
www.varaljamet.eoldal.hu/cikkek/climate_pecs_homerseklet_januar.html
www.varaljamet.eoldal.hu/cikkek/climate_pecs_homerseklet_februar.html
www.varaljamet.eoldal.hu/cikkek/climate_pecs_homerseklet_december.html
A január stagnálást, a február enyhe növekedést, a december határozott hűlést mutat. Havi abszolút minimumhőmérsékletekről beszélek, NEM havi középhőmérsékletekről! Tehát a fügefagyás szempontjából kritikus értékekről! Ahogy Agicza írta, az egyre több sikerrel áttelelő fügék híre valójában az információk jobb áramlásának, kísérletezőbb kedvű kertbarátok jelenlétének bizonyítéka.

@aiol:

www.summagallicana.it/lessico/c/caprifico.htm
A következő online olasz lexikonból világosan kiderül, hogy a fügét porzó blasztofág rovar elterjedését nem a nyári meleg hiánya, hanem a -9, -10 foknál alacsonyabbra szálló téli minimumhőmérséklet korlátozza. Szó szerint: "É da notare che la coltivazione di specie necessitanti la fecondazione da Blastophaga psenes sono limitate dalla temperatura di sopravvivenza della stessa, che é di circa -8/-9 C." "=megjegyzendő, hogy a Blastophaga psenes beporzását igénylő fajták termesztését az ezen rovarok túlélési hőmérsékleti küszöbe limitálja, ez körülbelül -8/-9 C"
-Ugyanis a rovarok a hímivarú fügefákon télen megmaradt utolsó generációs termésekben (áltermésekben) telelnek át.

A "névtelenségre" való hivatkozást, mint a tényekkel való kétségbeesett hadakozás egyetlen "ellenérvét" pedig nem igazán kellene a cikk írójának erőltetnie, ugyanis a novara néven író hozzászóló hazánk egyik legnagyobb fügeszakértője, saját zalai szőlőhegyi területén 50 fajta fügével rendelkezik, a legidősebb fák 20 évesek, a kedvező dombi fekvés és éghajlat miatt sose fagytak meg, ennek köszönhetően 7 méter magasak, combvastagságú törzsekkel.
Arth_ur pedig kutató, növénygenetikus.
Egyébként nem a személyek a lényegesek, ugyanis bárki írhat valamit rosszul. Az pedig nagyon furcsa, hogy valaki ennyire ne bírja a jogos, tényszerű kritikát. Elvégre Czauner Úr is ismeretterjesztésre szerződött, a (közös) cél(unk) tehát a fügéről való minél hitelesebb információk terjesztése az olvasóközönség felé. Derengett, hogy talán épp Czauner Úr tavaly is írt valami zagyvaságot füge témában, erre most rákerestem:
kapanyel.blog.hu/2011/07/15/a_fugedarazsat_potolhatja_az_ontozes

A címben is megfogalmazódik ez a hogy is mondjam, furcsaság, de a cikkben folytatódik:

"Magyarországon fügedarázs nem él, ettől függetlenül termés mégis lesz. Ez a nedvességnek köszönhető, a darazsak szerepét az eső veszi át, ugyanis az esőcseppek viszik a virágport a megfelelő helyre. Aki azonban biztosra akar menni, annak azt ajánlom, hogy a virág nyílásába cseppentsen egy kis növényi olajat. "

-A fügére való legelemibb google keresés megvilágítja, hogy a fügének van egy partenokarp, megporzást nem igénylő fajtaköre, nálunk pedig ezek terjedtek el a rovar hiányában. De az ebben a cikkben hivatkozott valóban elismerésre méltó Velich István valóban kiváló könyvében is megtalálható ez az információ. Nem zárnám teljesen ki, hogy a szmirna típusú, tehát megtermékenyítést igénylő fügefajták porzásánál segíthet a pollen bevitelében víz, vagy olaj, azonban legjobb tudomásom szerint az olaj nyílásba cseppentésének szerepe elsősorban az, hogy a nyílást a későbbiekben elzárja a penészedés, muslicák elől.

Kiegészítés:
A legelső hozzászólásomban szereplő "Pécs 1901-2009-ig" hivatkozásoknál az egyes hónapokhoz tartozó grafikonok közül mindhárom hónapnál az oldalakon található utolsókra gondoltam, tehát a "...-i minimum- és maximumhőmérsékletek alakulása 1901-től lineáris trenddel." címűekre. Az oldalon szereplő többi adatból is az látszik, hogy az átlaghőmérsékletek enyhültek, a negatív szélsőértékek viszont nem.

@aiol:Kedves névtelen fügebrigád, lehet készülődni, hamarosan újabb mediterrán gyümölcs magyarországi terjedéséről írok. Ha nem éltem volna Szíriában 16 évig és nem mediterrán gyümölcsök termeléséről írtam volna a szakdolgozatomat, egyszerű érdeklő lennék, akkor hitelt is adhatnék a sok zagyvaságnak, amit a meteorológiai évkönyvekből összehordanak és megpróbálnak összevetni a morfológiai elemeket is internetes fórumokon olvasható dagályos pontatlan ismétlésekkel.
Azonban olvasva az áltudományos bejegyzéseket kitetszik, hogy hiányzik belőlük, mögülük a lényeg - a megfigyelés, pontosság és az elemző tudás. Mindez abból is érzékelhető, hogy semmit nem tudnak a stresszéletről, a stressz szindromáról és így tovább, arról, hogy a genetikai sejtalkotók miként örökítik a (kifagyott) és újra hajtó egyedekben a nagyobb és nagyobb ellenállást. Ez egyébként az evolució, a növényvándorlás miatti alkalmazkodás lényege.
Természetesen nagy szerep jut az éghajlatnak is, ennek egyes elemeit alkalmazni és adekvát megállapítást tenni, egy nem köztermesztésben, hanem egyedi helyekre (falközel, kiemelten védett hely, stb.)telepített növényekre nem több tudományoskodó kóklerségnél. A biológiához valamennyire értő az ilyen olvasatán azonnal felméri, milyen szakmai (biológia) felkészültségű a jegyző. Egy nagyrabecsült tanárom mondta egyszer, ha elkezd olvasni egy újságcikket, és első nyilvánvaló pontatlanságig eljut abbahagyja. Ha a szerző következő cikkében is talál ilyet, akkor ettől többet nem olvas.
De visszakanyarodva, kedves brigád nyilván ezért is névtelenek, olyanok akik egyetlen bejegyzését kreálnak, jelen esetben a fügebrigád tagjaként egy címet, hogy ezt a sokak által ismert trükköt elkerüljék és is gerilla amöbaként próbálják a meteorológiai idiómát terjeszteni.
Köszönöm a nagy figyelmet és a nagyon sok bejegyzést, ettől is függ a gázsim.

Uram, az itt megnyilvánulók egyetlen állítását sem sikerült tételesen cáfolnia, a védekezés továbbra is izzadtságszagú, öncélú szubjektivizmusban merül ki. Ha már szakdolgozat: ha ez most diplomavédés volna, akkor a dolgozat egyértelműen 'elégtelen' minősítést kapott volna.
A parthenokarp füge ismeretének hiánya elemi szintű tájékozatlanságra vall. Nem tudom, látott-e fügét a 16 szíriai év alatt, de ott is számos megporzást nem igénylő fajta létezik.
Az előzőekben Ön citálta az OMSZ elnökét, majd ugyanazon lélegzetvétellel az ő adataikat a zagyvaság, kóklerség jelzővel illette. Az egyedi helyekre telepített növényanyagra való hivatkozástól éppen én próbáltam óvni. Ön értelmezni is képtelen a kritikát.
Ami a biológiai felkészültséget illeti: a legelső hozzászóló is rögtön súlyos biológiai, morfológiai kiigazításokkal volt kénytelen élni, őt ráadásul nem ismerem, a "fügebrigád" tudomásom szerint az említett három személyből állt az előzőekben, közvetlen napi munkakapcsolatban pedig csak egyikükkel állok.

"ha elkezd olvasni egy újságcikket, és első nyilvánvaló pontatlanságig eljut abbahagyja. Ha a szerző következő cikkében is talál ilyet, akkor ettől többet nem olvas."

-Szívem szerint megfogadnám a mondást, bár kíváncsian várom a beharangozott újabb cikket, őszintén remélem, hogy ezúttal jobban sikerül!

"Köszönöm a nagy figyelmet és a nagyon sok bejegyzést, ettől is függ a gázsim. "

-A publikum eldöntheti, mennyire etikus és lelkiismeretes magatartásra vall a fenti megnyilvánulás annak tükrében, hogy kizárólag negatív, kritikai hozzászólások érkeztek még a laikusabb szereplők részéről is.
Tisztelt Uram, feltűnő, hogy egy bizonyos ponton az egyszerű érdeklődő hozzászólások abbamaradtak. Ez nem más, mint a gyengével való néma szolidaritás jele.

Kedves Péter!

Ön miért gondolja, hogy a fügének kedvező klímaváltozás zajlik manapság, amikor az elmúlt 3 télen az ország jelentős részén -20-26 fokok voltak?
A most elmúlt tél februárjában a déli országrészben többfelé mértek -23-26 fokot, kedvező, városi vagy dombi fekvésekben is jelentősen károsodtak a fügék.
Az ismert, elterjedt fügefajták közül a leghidegtűrőbbek is -15-16 fokon elfagynak.
Az ilyen hőmérsékletekhez, amik a füge létét veszélyeztetik, elegendő az, ha esik egy alkalommal 20 centi hó (ami ugye bármikor eshet télen), kiderül az ég, leáll a szél, és reggel -20 fokra ébred az ember.
Márpedig a télen rommá fagyott fügének teljesen mindegy nyáron, hogy rekordmelegek vannak-e, vagy sokat süt-e a nap, pláne akkor, amennyiben a következő télen megint rommá fagy.
2000 és 2012 között az országban sík területen, völgyekben, lapos, mély fekvésekben a 2006/2007 és a 2007/2008-as év kivételével mind a többi 10 évben elfagytak a fügék.
A 2001-es, 2003-as- 2005-ös, 2006-os, 2010, 2011 és 2012-es tél az ország döntő részein -17-27 fokos hőmérsékleteket produkált.
Ezek az adatok azt bizonyítják, hogy a füge túlélése szempontjából a klímaváltozás nemhogy segítené, sokkal inkább rontja a füge esélyeit.
És minden más gyümölcs termeszthetőségét.
És ez csak a tél, az Alföldön ebből az elmúlt 12 évből 2-3 éven a belvízzel, több éven át az aszállyal kellett megküzdeniük, hogy a tavaszi fagyokat ne is említsük.
Szóval ezek a szélsőségek sajnos nagyon előnytelenek a gyümölcstermesztés szempontjából, szemben az ezt megelőző, az 1960-1990 közötti időszak nyugodtabb, kiegyensúlyozottabb időjárásával.
Akkor is voltak szélsőségek, csak epizódjelleggel, most meg folyamatosan.
Sajnos, és ezt ne vegye sértésnek, úton-útfélen azt tapasztalom, hogy az érintett szakmák képviselői össze-vissza kevernek mindent, erről nem Ön tehet, hanem az az intézmény, aki Önt szakemberré képezte, és már diákkorában kiölte Önből az autodidakta empirikus attitűdjét.
Az elmúlt 5-10 évben rengeteg szakemberrel hozott össze a sors, a kertészeten át a gyümölcstermesztésen keresztül a meteorológiáig, és a legtöbb esetben olyan dolgokat állítottak, hogy égnek állt tőle a hajam, és amiket én két mondattal megcáfoltam. Voltak közöttük, aki jellemüknél fogva elfogadták az általam mondottakat, meg voltak, akik azóta is hadakoznak annak ellenére, hogy többtonnányi, az általuk állítottakat cáfoló bizonyíték hever a lábuk előtt.
Annyi példám van, hogy akár két hétig írhatnám folyamatosan, kezdve azzal, hogy egyik komoly, országos hírű szakember szerint a fügére a legnagyobb veszélyt az ónoseső(!!) jelenti, a másik szintén neves szakember szerint a kivi nem termeszthető Magyarországon (közben százszámra vannak termő példányok csak az én falumban is, az egyik környékbeli gazda 250(!) kilót szedett 2 éve a saját növényéről), volt aki nem hitte el, hogy a dombokon 5-10, sőt, 10-15 fokkal magasabb a téli abszolút minimum, mint egy mellette lévő völgyben, volt, aki szerint a mediterrán klíma eddig csak a Mecsekig jött fel, évek múlva már északabbra tolódik (ez ugye irdatlan nagy baromság, mert a mediterrán klímához a Földközi-tenger fűtő hatása kell, az meg idáig nem volt a Mecsek környékén, feljebb meg nagyon remélem, hogy ezután sem jön majd), más meg azt állította, hogy a mediterrán klíma dél felől észak felé tolódásának bizonyítéka az, hogy Szegeden beérett a káki gyümölcse....ami azóta biztosan elfagyott az elmúlt tél februárjában.
Az egyik mezőgazdasági szakkönyvben azt írják, hogy Zala megyében későn tavaszodik.
Közben az elmúlt 7 évben, pontosan dokumentálva (meg aki korábban megfigyelte, de nem dokumentálta) azt tapasztalom, hogy az országon belül rendszerint éppen ebben a térségben tavaszodik a legkorábban a növényi fenológiát véve alapul.
Ott van példának az USDA zóna térkép, ami egy teljesen rossz koncepció, csupán a kiindulási elv jó. Sok kertészetben a növény mellé van írva a téltűrésére vonatkozó USDA zóna megjelölése, miközben tudjuk, hogy a hőmérsékleti kisugárzási inverzió miatt egy falu egyazon utcájának a két vége között tud lenni 10-14 fokos eltérés az abszolút minimumban. Ez több USDA zóna eltérést jelent egy utcahosszon, néhányszáz méteren belül, illetve többtíz méteres tengerszint feletti magasság különbség esetén.
Ilyen óriási, sokak számára meglepő különbségek mellett nem lehet, nem lenne szabad országokat, országrészeket azonos klímazónába sorolni, amikor a helyi különbségek ennyire szakadéknyiak.

Ön azt írja: "Ha a füge elfagy, az sem végzetes baj. A fagytól védett gyökérnyakból újra és újra kihajt, és előbb-utóbb edzett fává cseperedik."

A füge nem edződik. Erre legjobb bizonyíték az, hogy a Magyarországon elterjedt, több évszázada a kemény teleinken tövig fagyott fügefajták között vannak olyanok, amik kevésbé hidegtűrőek, mint akár egy Szicíliából behozott fajta.
Számos, olasz eredetű fajta sokkal hidegtűrőbbnek bizonyult, noha közülük több nagyon enyhe, szinte fagymentes helyről származik.
Ezzel együtt egyik ismerősünknek van egy olyan fügéje, szintén olasz eredetű, amelyik -8 fokon már tövig fagy. És az elmúlt 10 évből minden olyan télen elfagyott, amikor a helyszínen végzett mérés szerint -8 fok alatt volt az abszolút téli minimum.
(A méréseket természetesen hiteles hőmérővel, szabványos körülmények között végezzük.)
Tehát ez a kevésbé téltűrő füge nem edződött semmit.

Egyébként melyik az a másik mediterrán gyümölcs, amiről írni szeretne?
Hátha tudnánk tanácsot adni, vagy bármilyen információval segíteni a cikk sikerét.

@Floo: egyetértek, mert ez is engem igazol

Gyerekek! Itt, úgy látom, a fügénél is fontosabb problémáról kellene beszélgetnünk, ahhoz, hogy a probléma csírájához jussunk:

"....A funkcionális analfabetizmus mint a kulturális adaptáció problémája is megjelenik, s valószínűsíthető, hogy - egyelőre pontosan még nem körülhatárolható területeken és kommunikációs kompetenciákban - ekként nem csak a hátrányos műveltségű rétegek körében jelentkezik. A kulturális szimbólumrendszer átalakulása, az informatikai forradalom, illetve a műveltség és a művelődés szerkezetének érzékelhető ezredvégi átrendeződése - a funkcionális analfabetizmus jelenségeivel összekapcsolva vagy tőlük elválasztva - ennek a problémának a vizsgálatát is feltételezi...
... A funkcionális analfabetizmus mint a képességek és az úgynevezett kommunikációs kódok, valamint a kulturális szocializáció korlátozottsága, zártsága, mint a művelődésre-képzésre irányuló motivációs hiányok és a kulturális beállítódások (attitűdök) anomáliája jelentkezik. Mindazonáltal fogalmi tartalma és terjedelme, működése, társadalmi hatóköre és ekként pontos tudományos definíciójának tökéletesítése - a nemzetközi szakirodalom tanúsága szerint is - további vizsgálatokra és értelmezésre szorul...."

@novara: Teljes szöveg:
www.ofi.hu/tudastar/tetelek-funkcionalis

@novara:
János!

Sajnos valóban ebbe a falba ütközünk, azonban fölösleges tovább ragozni, személy szerint örülök annak, hogy legjobb tudásunk szerint leírtunk számos fontos dolgot a füge termeszthetőségéről, ehhez persze nagyon élesen meg kellett cáfolni a fenti cikk legtöbb hibás állítását, de talán elfogadható áldozat volt. Legjobb lett volna, ha a szerzővel is fent lehetett volna tartani egy pozitív kommunikációt, bár ez őrajta már a legelején meghiúsult. Részben érthető okból, mivel nehéz lehet megélni ilyen éles kritikát. Még akkor is, ha részünkről a minősítés egyszerűen elkerülhetetlen volt. Mindezek ellenére egy másik gyümölcsfáról szóló cikkéhez gondolkodás nélkül minden tőlem telhető segítséget megadnék, elvégre az volna a legfontosabb, hogy a közönség tájékozódjon, feltéve, ha a gázsin kívül ez a szempont is él még azért valahol.

A kedélyeket tovább borzolni viszont teljesen értelmetlen, úgy érzem, épp kezdett volna már nyugvópontra jutni a polémia, az olvasó pedig egy egész kis hasznos ismertetőhöz juthat a@novara: hozzászólásokból, ha már a cikkből nem igazán sikerült. Nekünk pedig az a dolgunk, hogy ahol tudunk, segítsünk. Ha a szerző ehhez nem partner, az sem baj, majd betéved ide más, aki esetleg hasznát veheti a leírtaknak.

@aiol:@novara: @Czauner Péter: @Floo: Kedves Urak! (Mert ha jól sejtem, minden nick mögött 1-1 férfit tisztelhetünk:))
Némi megdöbbenéssel olvasom, hogy férfiak így össze tudnak ugrani egy témán, igaz, a párbaj sem a nők kiváltsága volt valaha... Nem tisztem megvédeni egyik felet sem, lévén, hogy sem a fügéhez, sem a klímaváltozáshoz különösebben nem értek. A Kapanyél elsődleges célja az ismeretterjesztés, amit laikus műkedvelők, és az adott témában jártasabb szakemberek csapata próbál összehozni. A kezdetektől fogva az volt a célunk, hogy egy adott témát az olvasók aktív közreműködésével járunk körül, hiszen minden téren biztosan vannak, akik nálunk még többet tudnak 1-1 dologról. Ez történt most itt is, és öröm az ürömben, hogy ha a nem túl ízléses személyeskedő megjegyzéseket lecsipegetjük, bizony szinte mindent megtudhattunk a fügéről. És ez itt a lényeg!
Hadd idézzem Ancsel Évát:" Hogy mi az igazság, az nagyon fontos. De hogy kinek van igaza, az csaknem érdektelen. Mégis e körül folyik a vér."
Minket továbbra is érdekel mindenki véleménye, az építő kritika, a plusz információ. Sőt, aki úgy érzi, hogy valamelyik területhez nagyon ért, és szívesen megosztaná e fórumon is az ismereteit, nosza! Ha beleillik a profilunkba, közérthető és érdekes, szívesen leközöljük. Továbbra is várjuk az előrevivő hozzászólásokat:)
Üdv: a szerk.

Rendszeres olvasója vagyok a Kapanyél-nek, szeretem a cikkeit, és az érdekes hozzászólásokat. "Kedves Urak", az Önök tudományos beírásai nem idevalók. Belekapaszkodnak egy-egy kifejezésbe, bántó módon kritizálnak (nem csak most, a füge kapcsán, már régebben is fölfigyeltem erre), végül a szerzőt ítélik el egymás között, mint aki nem partner. Én sem lennék partnert, ha az építőnek szánt(?) kritikát úgy kezdenék, hogy amit leírtam zagyvaság, de most majd megtudom a tutit. Aztán következne a szakkifejezésekkel zsúfolt kioktatás. Higgyék el, az átlagolvasó nem kíváncsi erre.

@Mayakisasszony: Hölgyem!
Első alkalommal voltam hozzászóló itt, de az ezzel elkövetett bűneimben talán némi feloldozást adhat nekem az, hogy bevallom Önnek, nagy tisztelője vagyok az Ostobaságnak. Tudom, hogy sokkal erősebb nálam és ellene semmit sem tehetek. Ezért csak leborulni tudok a nagysága előtt, megadni magam és kérni a Mindenhatót, hogy óvjon tőle, amennyire csak tud.

@kapanyél: Éppen megköszönni készültem az Ön jó diplomáciai érzékkel megírt, intelligens, a helyzet méregfogát kihúzó hozzászólását, amikor belebotlottam az azt követőbe.
Mint megszólított, illőnek találtam arra is válaszolni.
Egyetértek az Ön által idézett mondatokkal. Pontosan ennek szellemében tartottam mellékesnek a személyazonosságomat. Ezt fejezik ki ezek a mondataim is: "Az "úrban" senkit. Okosabb lenne azokat a tényeket tisztelni, amelyeket leírtam."
Köszönöm higgadt és bölcs intervencióját! (Remélhetőleg Mindenki nevében.)

@novara: :((((

Én csak azért kattintottam ide, mert szeretném tudni, hogy egy szem fügefámat hogyan gondozzam. A szomszédomtól kaptam egy hajtást tavalyelőtt, és hozzá azt a tanácsot, hogy egy telet még tartsam a lakásban. Így is tettem, a növényke szépen növögetett. Tavasszal kiültettem, és szépen fejlődött tovább. Igyekeztem napos, védett helyet találni a számára, így kijelöltem egy "fügesarkot" a kerítés mellett. Szép, erős hajtásokat növesztett, amelyeken meglepetésemre számos gyümölcs is megjelent. Sajnos ezek nem értek be, mégis örültem, mert még nem számítottam termésre. Most, hogy hidegebbre fordult az idő, szeretném megóvni növényemet a fagyoktól. A tövét felkupacoltam komposztba szánt aprítékkal, és beszereztem jutazsákot meg geotextilt. Van egy kevés szalmám is. A füge levelei már lehullottak, gondolom, most már érdemes betakargatni.
Egyébként érdekes írásokat olvashattam itt, és annak örülök, hogy még sértegetni is milyen kulturáltan tudják egymást. Bár kissé már túlzásba estek.

Kedves Boccsantás!
A melegvérű állatoktól és az embertől eltérő módon, a növény nem termel hőt. Ezért a puszta hőszigetelés rendszerint nem elegendő ahhoz, hogy huzamosabb ideig tartó kritikus léghőmérséklet esetén a szigetelőanyag áthűlésével a növényt ne érje fagykárosodás. A hatékony takarás a föld tartalékhőjének hasznosításával valósítható meg. Fiatal, hajlékony törzsű növény (suháng) egyszerűen, a földre hajlítva, leföldelhető. Ilyen megoldás esetén arra kell leginkább ügyelni, hogy a hajlítás lágy ívű legyen, nehogy eltörjön, vagy elrepedjen a vékony törzs. Ez úgy érhető el, hogy miután megkerestük azt az irányt, amelyben a növény leginkább engedelmeskedik a talajra fektetésnek, a hajlítási pontból kiindulva (a növény tövétől) megfelelő alakú "párnát" alakítunk ki egy kis halom földből. Ennek az alakját úgy képezzük ki, hogy a ráfektetett (rápróbált) suháng éles szögű hajlítás nélkül feküdjön rajta. A "párnára" fektetett suhángot aztán minél vastagabban betemetjük földdel. A betemetés előtt a növényt U alakban meghajlított, földbe szúrt,vastagabb vasdrót "kapcsokkal" tudjuk legegyszerűbben a megfelelő pozícióban rögzíteni.
Amennyiben olyan vastagságú, vagy merevségű a törzs, hogy már nem fektethető a talajra, mindenképpen arra kell törekedni, hogy a fölötte kialakított takarás sátorszerű legyen, azaz az a tér, amelyben a növény van, ne legyen hőszigetelve a földfelszíntől, annál inkább a levegőtől.

@Boccsantás: Téglából rakok köré minél nagyobb halmot, töltelékanyagra nincs szükség, a telek többségében bevált.

Annyit szeretnék, hozzáírni, hogy a füge részére nem néhány évtizede alkalmas a klímánk, hiszen a török időkben már fügekertek voltak a Buda melletti hegyekben, tehát ezt egy kicsit eltévesztette a cikk írója, a többi észrevételt már megírták az előttünk lévők. A füge szerencsére ha el is fagy tőről általában kihajt és újul. Az alföld közepén is vannak olyan fajták amiket már régóta termesztenek, így pl. a szentesi barna-füge is ilyen, amely bokorrá nő és igen bőven jól terem, ha időnként vissza is fagynak, de mindig kihajt.

@dez01: Kedves cím! Én is Biatorbágyi vagyok. Már háromszor próbálkoztam a fügével, sajnos sikertelenül. A januári fagyok, kivégezték a legutóbbi bokrot segítségemmel, mert én tövig visszavágtam, és lehet, hogy mivel nem kezeltem a vágott felületeket, kiszáradhatott talán a tő. Másnál tőről, újra kihajtott a bokor, lehet azért, mert nem vágták le annyira mélyen, mint én. Ha lehet, örömmel vásárolnék öntől egy tősarjat, arról a bokráról, amit ön a helyi időjárási viszonyoknak megfelelőbbnek tart. Üdvözlettel