A nagyobbacska kertekben rengeteg a munka, már az is tekintélyes feladat, hogy a teendők fontossági sorrendjét felállítsuk. A napokban mindenképpen idők kell szakítani az örökzöld tűlevelűek, tuják metszésére, de csak akkor, ha feltétlen szükséges.
Az egészséges tujákból átláthatatlan sövényt lehet metszeni
Az örökzöldeket is lehet metszeni. Ez persze nem azt jelenti, hogy az óriásokat törpévé lehet alakítani. A hobbikertésznek ollóhoz, fűrészhez csak akkor szabad nyúlnia, ha baj van: túlzottan megnőtt a sövény, letört a fenyő ága, vagy valamilyen, csonkolással megoldható probléma áll elő. De minimálisan szabad metszeni, mert az örökzöldek többsége ezt meglehetősen rosszul tűri, lassan nő, s vannak olyanok is, amelyek nem is fedik el az olló vagy fűrész okozta lyukakat. Egy jó karban lévő, 8-10 méter magas tujasövény 3-4 év alatt fedi el teljesen azokat a sebeket, amelyeket a lefejezéssel okozunk. Ezzel együtt nem állítom, hogy növekedésük nem tartható kordában, de figyelemmel kell lenni annak lassú ütemére. A tiszafa jól tűri a metszést. A tujákat kora tavasszal lehet metszeni, mert áprilistól májusig tart az intenzív növekedési időszakuk és ilyenkor a zsenge hajtások elfedik sebeiket. Az oszlopos tuják kajla oldalhajtásait érdemes finoman nyirbálni, hogy kecses maradjon a korona. A gömb vagy kúszó változatoknál értelemszerűen a törzsből előtörő minél nagyobb számú körkörös elágazást kellene nevelni. Ezt úgy lehet elérni, hogy a feleslegesnek gondolt hajtások csúcsát visszavágjuk.
Néhány örökzöld, például a boróka és az oszloptuja csak a külső részén növekszik. Ha ezeket a növényeket erőteljesen visszavágjuk azért, hogy az elhaltnak tetsző részeket belülről eltávolítsuk, csupán a növény törzse és ágai maradnak meg, tűlevelek nélkül, ezek pedig nem fognak visszanőni.
A magukra adó faiskolák csak ellenálló növényeket kínálnak
Ha már az örökzöldekben matatunk, kiderülhet, hogy valami nyavalya kínozza őket. Nem is csoda ez, hiszen többségük nem az átlagos magyar kertekbe való, ugyanis a bajba jutottak víz- és párigényesek. Szomszédunkban figyelek egy, a ház tetőcsatorna-kifolyójában álló tujasort. Az 5-6 méteres, eddig egészséges sorból az 5-6-ik helyen állók a télen kiszáradtak. Ha megkérdeznének a kiváltó okról, javasolnám, hogy a többit öntözzék, mert a mostani kevés csapadék miatt ezeknek már nem jutott elég víz. De nem kérdeznek.
Ha mindenütt zöld a tuja levele, akkor biztos jó helyen áll a fácska
Akinek száraz, napos helyen áll tujasora, jobb, ha felkészül az egyre melegebb nyarakon az öntözésre és a hajnali vagy délutáni növénymosásra. Az ilyen fáknak szükségük van a tápanyag-utánpótlásra is. Nem kell tőlük sajnálni a hosszú hatástartamú mű- és szerves trágyát. Ha kevés a víz, és a táplálék szűkében állnak, hamar jönnek a levél- és ágelhalással járó betegségek. Támadnak rovarok, gombák. A tűlevelűek kényes növények, mert a réz általában nem jó, de sok más szert lehet használni. Ezzel szemben a legjobb gondoskodni az elegendő tápanyagról és nedvességről.
Szelid sunmalac 2012.03.29. 15:47:45
TrueY · http://qltura.blog.hu 2012.03.29. 15:59:37
2012.03.29. 18:00:17
Sara 2012.03.29. 20:32:15
Gabez 2012.03.31. 09:00:42
Pl. 2007-ben ültettem 3 mamutfenyőt ( hu.wikipedia.org/wiki/%C3%93ri%C3%A1s_mamutfeny%C5%91 ), jó faiskolát választottam, mert csodaszépen nőnek, már mindegyik 2 méter körül van és már csak 1-2 ezer év kell a 70-80 méteres magassághoz! ;)
Czauner Péter · http://kapanyel.blog.hu 2012.04.02. 14:01:52