Praktikák az 1800-as évekből 12.

2012.01.02. 08:00 - Macskamenta

Januarius.

...
12. A’ káposzta ezen időben megszokott fagyni: tehát azt őrizni, és minden héten kétszer felbontatván, a rothattat lehányatni, és a’ nyomódeszkát hideg vizzel megmosatni szükséges. Ha igen keserű, levit le kell szedni, és rá gyenge sós vizet kell tőlteni.
 
13. Az ugorkás tonnákat is körűl kell vizsgálni, és ha látja a’ Gazdasszony, hogy az Ugorka lágyúl: szürje le a’ levét, és mint először, tőltsön rá jó eczetet, kétannyi borral elegyítve lágymelegenn.
 
14. A’ zőldségpintzéketis szellőztetni, és tisztogatni kell ezen időben, ’s a’ rothadt leveleket kivált a’ magnak való plántákról tisztán lemetélni.
 
15. A’ Gyűmőlts, és Szőlő-etzet ha megérett, leszűretik fa edényekbe kifőzve, tőbb esztendeig eláll.
...
 
19. Mikor az idő hideg, nem annyira szokott ugyan a’ főzelék, és Liszt megromolni; mindazáltal a’ gondos Aszszony ezen Hóldnapban se mulatja el azokat megszitáltatni, vagy rostáltatni.
 
20. A’ füstre aggatott húst, és szalonnát, ha a’ füst azokat jól megfogja, le kell szedni, és hideg, szellős helyre felaggattatni.
...
 
23. A’ jó Gazdaszszonyok azt tartják, hogy a’ jó égő száraz fa, zsirzó helyett van a’ Konyhában; tehát a Gazdát, czirókálják, hogy a’jövő télre való fát most hordassa meg, és felvágatván, rakassa őlbe. Rendszerínt egy kályhára négy ől, és az ollyan Konyhára, a’ hol ebédet, és vatsorát főznek, minden héten Kenyeret sűtnek, és lugoznak, három Kályhát, vagy 12. ől fát szokás számlálni. Ez által a’ gondosság által a’ könnyebbségen kivűl, azt is nyeri a’ Gazdaszszony, hogy kevesebb fával beéri a’ szűkséget: mert a’ nyersböl mindenkor két annyit kel a’ tűzre rakni.
 
24. A’ Fársángnak a’ szorgalmatos Gazdaszszony örűlni szokott (noha a’ Cseléddel több baja van mint mászszor) mert ha Aprómarhát (Baromfiat) nevelt a’ mult nyáron, vajat gyűjtött, diót, mogyorót, megtakarított, ugorkát, Káposztát savanyított, tojást gyűjtött, ’s rozmarint plántált, most mindennap pénzt vásárol belőlök. Erre nézve egymást éri nála a’ hizó póka, Lúd, Rétze, Kappan, ’s a’ t. Ez takarékosság.
...
 
26. A’ Gyümöltsöskamarára, és Élésházra egyébkor is ugyan; de kivált illyenkor kettős gondja van a’ Gazdaszszonynak, hogy a’ beszorúlt levegő, vagy kemény megfagyás rothadást ne okozzon. A’ tisztogatás egy a’ legjobb szerek közzűl Hogy a’ Hagyma, ’s egyéb meg ne fagyjon, melegebb helyen kel tartani, míg az idő kemény.
...
 
29. Ha azt akarja a’ Gazdaszszony, hogy a’ tej, és tejfelből bizonyos haszna legyen, a’ tejes fazekakat legfellyebb minden héten egyszer kifőzesse, kiszáraztassa, és a’ tejet lágymeleg helyen tartsa, hogy felit felvesse.
 
30. Vagynak még ezeken kivűl több, és egy hónapban négyszeris előfordúló kőtelességei a’ Gazdaszszonynak, ugymint a’ szitáltatás, kenyér-sűtés, Sóőrletés, szappanozás, köpűlés, ’s tyúk ólak kitisztítása ’s a’ t. Ezekről se kell tehát megfelejtkezni.
...
 
33. Ha a’ Malmoknak jó vize van, köles, és árpakását, el nem kell felejteni egész esztendőre valót tsináltatni.
 
 
Forrás: Magyar házi gazdasszony, N. Nagyváthy János, Tekintetes Nemes Szala vár megye' táblabírója által, 1820

5 komment Címkék: január praktikák gazdasszony tanácsai

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

kilobike 2012.01.02. 11:17:34

Hát nem unatkoztak akkoriban a fehérnépek...

zsoltix 2012.01.02. 11:29:24

Ezek a gazdasszonyok csináltak is valamit, vagy csak csináltattak?

Idet 2012.01.02. 11:44:01

Bizony, ha mindent magának kellett volna végeznie, le sem fekszik egész "Hólnap"-ban! Elkelt a segítség.
Nem ennyire "patriarkális", de hasonló háztartásunk volt kislánykoromban. Kiegészült vízhordással (még nem volt vízvezeték a kisvárosban), nagy ágyneműszellőztetéssel és a mosással, ami teknőben történt, egy mosónő segítségével. Ágyneműt, a nagypapák munkásruháját és a rendelőbeli szennyest (apám orvos volt), persze külön-külön, dézsában, csömöszlővel mostuk. Disznótor, ami nagy kosszal jár, szüret, ami kétnapos program volt, húúú... szóval, anyámnak még segítséggel is igencsak volt tennivalója.

Van_mikrohullámú_sütőtök? 2012.01.02. 12:20:10

Vajon van szó a vermelésről is valamelyik pontban? Még nagyapámék a 30-as években karácsony után vágták a jeget és rakták a verembe (egyfajta gödör): a megfelelő mennyiség biztosította a hűtést egészen akár nyár közepéig. Hasonló, mint az itt szereplő "zőldségpintzék" csak ebben a 0 fok körüli hidegben húst is tároltak, mégpedig leginkább a nem füstölt malacz-ságokat.

Momina 2012.01.02. 16:47:03

@Van_mikrohullámú_sütőtök?: Bizony, az én nagyapáméknak sem volt hűtőszekrény és egyéb úri huncutság, nemhogy a 30-as, de egészen a 70-es évekig. Volt verem, volt pince, volt padlás, ami hűtést kívánt, hűtötték, ami szárítást, azt szárították. Anyám mesélte, hogy nagyapámnak heti program volt a répagúlát megfröcskölni a pincében. Lerakták a répát, petrezselymet gúlába, körbe-körbe, hegyével befelé, széles végével kifelé, nagyokat alulra, kicsiket feljebb, minden sor közé nedves homokot, kívülről az egészet betapasztották nedves homokkal, és ezt kellett kívülről nedvesen tartani. Egész télen elállt így a zöldség.
süti beállítások módosítása