Az erdeifenyő (Pinus sylvestris) hazánk leggyakoribb fenyőféléje, Nyugat-Magyarországon széles körben elterjedt, keletebbre inkább szórványosan maradt fenn. A Bakonyban a korábbi hűvösebb, csapadékosabb éghajlat emlékét őrzi Fenyőfőn található híres, jégkorszak utáni maradványerdeje is.
A fa akár 20–30 m magasra is megnő, kérge jellegzetes vörösesbarna színű. Az erdőkben hajlamos a felkopaszodásra, de nem kell megijednünk: ha szoliterként ültetjük a kertünkben, akkor az alsó ágai szélesen szétterülnek, és nagyon szép látványt nyújtanak.
Kevesen tudják, hogy az erdeifenyő fontos gyógynövény is, szinte az összes részét felhasználhatjuk: a fiatal hajtásaiból főzött teát régen krónikus hörghurut ellen itták, azt tartották, hogy erősíti a tüdőt. Apróra tört tobozának főzete vizelethajtó hatású. A fürdővízhez adott alkoholos kivonatával egyes bőrbetegségeket és a reumát gyógyították. A fájából lepárlással nyert terpentinolajból pedig hátfájás elleni krémeket, sebfertőtlenítő kenőcsöt, porokat készítettek. Fiatal hajtásai illóolajokat és sok C-vitamint tartalmaznak. A fenyőrügy ezenkívül gyulladásgátló hatású, és serkenti a bőr vérkeringését. A gyantájából visszamaradt anyag sem megy kárba, belőle lesz a hegedűgyanta.
Az erdeifenyő különféle részeit és a belőle készült termékeket (kivonat, szirup) gyógynövényboltokban vásárolhatjuk meg, de akár mi magunk is könnyen elkészíthetjük.
Bár a fenyőfának nincs virága, mégis meg kell említeni a fenyőmézet, amely az édesharmatméz egyik fajtája. A fenyőfán élő levéltetvek állítják elő a mézharmatot, amelyet a méhek összegyűjtenek. Sötét színű, kellemes illatú és ízű méz. A fenyőméznek a legnagyobb az ásványianyag-tartalma az összes méz közül. Hatásairól bővebben itt.
Az erdeifenyő fontos faipari alapanyag, fája a borovi fenyő. Nagy gyantatartalmának köszönhetően tartós faanyag, alakját még átnedvesedve és kiszáradva is jól tartja, kézzel és géppel is könnyen megmunkálható. A faanyagban az évgyűrűk tisztán láthatók, a fa gyakran csomós. Papírgyártásra is alkalmas, de gyantatartalma miatt különleges vegyszerezést igényel (erre a célra a lucfenyő alkalmasabb). Az erdeifenyőt széleskörűen alkalmazzák faházak, kültéri falétesítmények készítésére, telített fájából vasúti talpfákat készítenek, ezenkívül felhasználják zsindelyként, útburkoló kockaként, hajóárbocot és vitorlarudat is készítenek belőle, sőt a jól ismert EUR raklap is általában erdeifenyőből készült. Az erdeifenyőről elmondható, hogy a szegelés, csavarozás jól tartja, de a ragasztás a nagy gyantatartalom miatt nehezebb.
Karácsonyfaként Magyarországon nem igazán terjedt el, ennek két oka is lehet: az egyik, hogy karácsonyfaként még mindig inkább a rövidtűs fákat kedvelik, a másik, hogy gyantája időnként csöpög.
Pálinkát viszont lehet belőle főzni, legalábbis a rügyéből. Íme a receptje:
Fenyőrügypálinka (ahogy a nagynéném készíti)
20 l-es edényt friss fenyőrüggyel megtöltünk, majd 15 l vízzel felengedjük. Hozzáteszünk 3 kg cukrot és egy mogyorónyi borélesztőt. Ha megforr, le kell főzetni.
Pálmakertész · http://palmaliget.blogspot.com/ 2011.12.28. 13:13:38
"Bár a fenyőfának nincs virága..."
Tehát a Pinus sylvestris egylaki, az élénksárga porzós virágzata barkaszerű, megnyúlt tojásdad, a hajtások tövénél halmozottan állnak, a női virágzatok ibolyászöld színűek, a hajtások csúcsi részén egy-hármasával állnak, nyelesek, tojásdadok...
(azt pedig már csak mellékesen, hogy a pálinka Magyarországon termett gyümölcsből, vagy szőlőtörkölyből készül, hozzáadott cukor nélkül... ettől függetlenül kipróbálandó! :-) )
coremosh 2011.12.28. 16:00:47
Olvastam valahol ,hogy az összes fenyőfélét fel lehet használni teának (mármint a tüskéjét)
ez valóban igaz?
pl be lehet legelni az ezüstfenyőt is?
erről valami leírást tudnátok mondani?
földes82 2011.12.28. 17:39:20
Ehh 2011.12.28. 18:10:43
Nem vagyok egy nagy pálinkafőző, javítsatok ki, ha tévedek.
Mária 2011.12.28. 18:14:14
A poszt tele van pontatlanságokkal, és nem ártott volna orvossal, vagy legalább gyógynövény-kereskedő OKJ-s végzettséggel rendelkező emberrel konzultálni, mielőtt véglegesíti a posztoló az egyes betegségekkel kapcsolatban adott tanácsait, amelyek nem is tanácsok, hanem legfeljebb negyed-információk.
SOHA nem szabad olyan gyógyítással, betegségekkel kapcsolatos írást publikálni, amely tartalmában vagy maga a poszt írója nem ezer százalékig biztos, vagy szakember nem lektorálta, és a tartalom nem teljesen egyértelmű, a tanács nem követhető, a forrás pedig nem ellenőrizhető.
SOHA!
Ehh 2011.12.28. 18:20:25
A helyesbítéssel adósunk maradt kedves Mária, így a hozzászólása csak zavart kelt a mélyen tisztelt olvasókban.
Mária 2011.12.28. 18:23:17
Nem áll szándékomban lektorálni a posztot.
Ehh 2011.12.28. 18:31:37
Ez esetben a kritikája nem több, mint egyszerű bekiabálás.
Mária 2011.12.28. 18:42:32
Kedvesem, ha figyelt volna az általános iskolai biológiaórákon, akkor most nem engem provokálna, hanem saját kútfőből sorolná a hibákat.
bravura 2011.12.28. 18:44:23
Elhiszi?
Ehh 2011.12.28. 18:51:26
Sajnos a biológia tanárom hasonlóan szűkmarkú volt az információkkal kapcsolatban :(
A tankönyvben pedig nem sok szó esett betegségekről, mivel a könyv borítójára az volt írva, hogy Biológia, és nem az, hogy Kórélettan.
Mária 2011.12.28. 19:53:47
Pálmakertész · http://palmaliget.blogspot.com/ 2011.12.28. 19:58:05
Tény, hogy egy szakmai jellegű publikációnál nem hátrány, ha a szerző lektoráltat, de mindenki tévedhet. Azt gondolom, hogy a Kapanyél nem egy szigorúan vett botanikai és természetgyógyászati blog, inkább csak egy kis ismeretterjesztés és némi reklám :-).
Más kérdés, hogy egy komment azzal ki tudja egészíteni a cikket, ha adott esetben javítja is hibákat. Ez viszont semmiképp sem elvárás...
kapanyél 2011.12.29. 09:48:29
kapanyél 2011.12.29. 09:56:04
Cpt. Flint 2011.12.31. 02:00:49
2. "Az erdeifenyő fontos faipari alapanyag, fája a borovi fenyő." Az erdeifenyő fája az erdeifenyő... amelyet egyes asztalosok/faiparosok borovifenyőnek is neveznek, de ők is inkább csak az északabbról/keletebbről importált sűrűbb szövetű, göcsmentesebb erdeifenyő faanyagot.
3. Az erdeifenyő hivatalos gyógyszerkönyvi felhasználásai a következők: A zsenge hajtásvégeket - ált. más drogokkal vegyítve - köptetők előállítására használják. Illóolaja légcsőhurut, hörghurut esetén inhalációra, illetve külsőleg (kenőcs) javallt. Inhaláció esetén allergiás reakciót válthat ki. Gyantáját tapaszok, kötszerek rögzítésére szolgáló ragasztó készítésére és a szappaniparban használják. (Az ilyen tapaszok is okozhatnak kontakt allergiát.) A fenyőkátrány kenőcsök, lemosószerek, gyógyszappanok előállítására alkalmas pikkelysömör, egyes ekcémák, bőrzsírosodási problémák kezelésére. A terpentinolaj ipari oldószer, gyógyászati célra alkalmatlan.
Ha már kapanyél, akkor szerintem fontosabb lett volna a termőhelyi igényeket, az élő növény "felhasználhatóságát" és károsítóit taglalni.
Most már ezeket nincs kedvem bepötyögni, talán máskor.
Cpt. Flint 2011.12.31. 02:04:16
kapanyél 2012.01.01. 22:08:31