A tegnapi poszt folytatásaként most is a hagymások ültetéséről írunk, kicsit modernebb változatban. Ezzel együtt megfogadhatjuk a Gazdasszony tanácsait is!

Már most meg kell tenni az első lépéseket ahhoz, hogy kora tavasztól kertünk virágos mezővé váljon. A nárciszt nem baj, ha már elültettük, de még semmiről nem késtünk le, hiszen eddig az időjárás sem mutatta legőszibb arcát.

Ha a virághagymákat beássuk a fűbe, a nárcisz, a krókusz és a hóvirág is természetes hatást kelt, és elvadul. Létezik a célnak megfelelő hagymaültető szerszám, de sokkal egyszerűbb, ha éles lapáttal kivágjuk a gyeptéglát, meglazítjuk az alatta lévő talajt, komposztot keverünk hozzá, majd beültetjük a hagymákat. A természetes hatás eléréséhez jó, ha a hagymákat rendszertelen alakzatban rakjuk le. A gyeptéglát helyezzük vissza és tapossuk meg. Néhány nap múlva már nem is látszik az ültetés helye.

Sövények vagy fák alatt is nagyon mutatós a virágszőnyeg, ráadásul ezeken a helyeken nincs gond a fűnyírásnál sem. A hagymások akkor virágoznak minden évben, ha a leveleknek elég idejük van a visszahúzódásra, és az energia így a hagymákba jut. Csak akkor szabad levágni, ha az összes levél elsárgult.

Ha kósza pocok van a kertünkben, a tulipánról és a jácintról valószínűleg le kell mondanunk, viszont a nárciszt elkerüli a kis dög.

Gyönyörű látványt érhetünk el, ha akár néhány száz nárciszhagymát ültetünk el a fák és sövények, bokrok alá. Ez persze rendkívül nagy munka lenne egyenként, ezért jobb, ha a hagymákat egyszerűen szétszórjuk a fák alatt, ráterítünk egy réteg földet (jó érett komposztot), és betakarjuk kevés kéregmulccsal. Az egyik legjobb fajta a tömeges ültetésre a ’Golden Harvest’ – az élénksárga virágú nárcisz, de egyébként több ezer fajtából válogathatunk kedvünkre.

Virágágyásban a hagymás növényeket nefelejccsel, szarvacskás ibolyával és sárgaviolával ültessük, mert így az ágyás akkor is több héten át szép, amikor a hagymások már elvirágoztak.