Gyeprontó gyökeresek

Gyomsorozatunk mostani fejezetébe az igazán gonosz és nehezen irtható társaság tartozik. Sok kertészkedő életét keserítik meg a hemikriptofinok (H-sorozat), melyeknek a telet túlélő szervképleteik (törpe szár, gyöktörzs) a talajban függőlegesen állnak. E gyomok a gyepek, illetve évelő kultúrák nehezen irtható lakói. Majd később kiderül, miért, de egy rosszkor, rosszul elvégzett motoros kapálás nemhogy pusztítaná őket, a feldarabolás miatt inkább szaporítja a kellemetlen gyomkolóniát. Jellemző rájuk, hogy az okos, életmódjukat ismerő talajművelést nem tűrik, így a kalászos vagy kapás növények közt nem életképesek.

A bojtos gyökérzetűek (H1) gyöktörzse vegetatív szaporodásra nem képes. Elsősorban a gyepes területek gyomnövényei, ilyen a mocsári gólyahír (kép), réti boglárka, angolperje.

Az indás évelők (H2) csoportját jellemzi, hogy föld feletti indáik segítségével vegetatív szaporodásra képesek. Általában a nedvesebb, jól öntözött területeken élnek. Ismert a sovány perje, fehér here, kúszó boglárka, kerek repkény (kép).

Igazán kellemetlenek a szaporodásra képes gyökerűek (H3). Ezek karógyökerén olyan járulékos rügyek vannak, amelyek a gyökér feldarabolása után új növényeket képesek életre kelteni. Sokan megtapasztalták, hogy a föld feletti rész elpusztulása után e rügyekből a gyomnövény újrafejlődik. E csoport legismertebb tagjai a pongyola pitypang, a libapimpó, a tarka koronafürt, a közönséges sarlófű, a fekete nadálytő (kép), a bodros lórom, a fehér mécsvirág.

Hozzájuk képest kellemes kerti lakótársak a szaporodásra nem képes karógyökérrel rendelkezők (H4). Szerencsére, ha gyökerüktől eltávolítják, akkor már nem képesek szaporodni, és el is pusztulnak. Ilyen a tövises iglice (kép), mezei iringó, vadrezeda.

Sok gyepet csúfítanak a ferde gyöktörzsűek (H5). Ezek ferdén növő feldarabolt gyöktörzse új növényeket hoz létre. Az ismertebb csoporttagok közé tartozik a nagy és a lándzsás útifű, fehér mályva, fekete üröm, gilisztaűző varádics (kép fent) , vérehulló fecskefű, fekete peszterce (kép középen), sédkender (kép lent).

Képek forrása itt.