Akáccal a bálványfa ellen

2011.08.19. 09:00 - Czauner Péter

Mi az: a földből bújik elő, zöld, hamar fává cseperedik, büdös, hiába nyírják, tépik, cibálják, kiirthatatlan? Ez a bálványfa. A bálványfát vagy mirigyes bálványfát (Ailanthus altissima) néha ecetfának is nevezik, mint a Rhus hirta-t, de a két faj között nincs szorosabb kapcsolat. A tévesztés nem vethető a laikusok szemére, mert a bálványfát elsőnek leíró botanikusok is összekeverték a kínai lakkfával és a nagy japán lakkfával.

Egymás társaságában a három kerti rém: a vadszőlő, az akác és a bálványfa

A kertbe pottyant magból is gyorsan cseperedik, vagy alattomosan a kerítés alatt bújhat át. Mielőtt a bálványfa kipusztításához kezdenénk, érdemes különlegességeiről megemlékezni. Mindezt fontos tudni, ugyanis csak trükkökkel lehet kiirtani. A rendkívül agresszív növény csodálni való módon képes életben maradni. Ettől függetlenül nem szabad neki megkegyelmezni, mert néhány év alatt egy kisebb kertet is elfoglal.

Gyökérzete legfeljebb fél méter mélyre hatol, és lombkoronájához mérten tányérszerűen szétterülve hatalmas területet foglal el. A bálványfa gyökérzetének különlegessége, hogy tápanyagot és vizet is tud raktározni. Ráadásul egyfajta minifaiskolákat is képes működtetni, ha ugyanis a teljes föld feletti rész kipusztul, akkor a talaj közelében új csemeték sokaságát fejleszti. De nem is kell elpusztulni az (anya)fának ahhoz, hogy az apró csemeték sokaságában „gyönyörködhessünk”.

A viharok alaposan meg szokták tépázni a bálványfákat, ilyenkor gallyak, ágak törnek. Szivacsos bélszövetük miatt ugyanis a vesszők, s az ágak könnyen törnek. De ez meg sem kottyan nekik, mert újonnan hozott hajtásaik egy év alatt három métert is nőhetnek, és így hamar pótolják a koronaveszteséget. A bálványfát emberi környezetben nem teszi népszerűvé, hogy levelein kártevőriasztó, kellemetlen szagú, illóolajat termelő mirigyszőrök vannak.

Saját szempontjából kedvező tulajdonsága a környező növények növekedésének gátlása is. Gyökérzete az általa elfoglalt területen növényirtó hatású anyagot bocsájt ki (allelopátiás hatás). Hazánkban a bálványfának semmilyen kórokozója és kártevője nem ismert.
A kertbe tévedő és megerősödő bálványfát szívós munkával ki lehet irtani. A legerősebb törzset ki kell vágni, és a földből előtörő csemetéit valamelyik gyökérherbiciddel be kell kenni. Türelemre van szükség, mert a lombját veszített gyökérrendszer akár évekig is próbálkozik.

A szomszédból átmászó bálványfagyökérrel szemben sem tehetetlen az ingatlan tulajdonosa. Először meg kellene próbálkozni beszédbe elegyedve a szomszédot meggyőzni a bálványfa együttes eltávolításáról, és közösen hadba szállni amott a fa, a kerítésen innen pedig a sarjak ellen. Ha sikertelen az egyeztetés, akkor az önkormányzathoz lehet fordulni, de általában nincs regula a szomszéd növényfajainak korlátozására, mert a kertszabályok legfeljebb arról szólnak, hogy a kerítés közelében milyen feltételekkel lehet növényeket telepíteni. A bíróságokra került szomszédperek bírói gyakorlata szerint a fa kivágásának csak nagyon indokolt esetben van helye, akkor, ha a szomszédnak a fa megmaradása lényegesen nagyobb kárt okoz, mint amennyi előnyt jelent a tulajdonosnak. Egyébként egyszerűbbnek tűnik a szomszédot meggyőzni e gyomfa hátrányairól.
Ha sehogy sem sikerül egyezségre jutni, akkor jöhet a bosszú, melynek eszköze lehet az akác telepítése: ez ugyanis ugyanilyen orv sarjfejlesztő, sőt még aljasabb, mert tizenöt méteres úttest alatt is képes átbújni!

21 komment Címkék: akác bálványfa czauner péter

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

AzHofi 2011.08.19. 20:17:07

Én most fogom ősszel betelepíteni a feleségem örökségét, két hekit betelepíteni fehér akáccal, másfél méteres sortávolságban, egy méteres tötávolságban, mert drága folyamatosan kaszáltatni, a fődhö meg nem értek nagyon. Majd 10 év múlva learatom, és kiköttetem a gázt, még az unokám is ezzel fog fűteni. Állítólag a faelgázosító kazán nagyon szereti az akácaprítékot.

Czauner Péter · http://kapanyel.blog.hu 2011.08.22. 16:36:10

@AzHofi: A faelgázosító kazánhoz nem értek, de az akácok másként is lehet hasznosítani, igaz ehhez némi ápolási munkára is szükség lehet. S, ha három méternél magasabb egyenes törzset produkál, akkor azért már nagyon szép pénzt fizetnek a fűrésztelepet, abból a pénzből jó meleget lehet csinálni más fajta kazánnal.

AzHofi 2011.08.22. 16:53:21

@Czauner Péter: köszönöm, ha évi pár alkalomnál nem igényel többet, vagy helyi erők betaníthatók rá, akkor bevállalnám még. Lehet tudni részleteket?

AzHofi 2011.08.22. 16:54:09

mármint az egyenes törzs "kikényszerítéséről". Gondolom mindjárt a sortávolság, tőtávolság a csimborasszó...

Czauner Péter · http://kapanyel.blog.hu 2011.08.25. 13:23:07

@AzHofi: fontos az is, de a legfontosabb, hogy az első években tisztítani kell az állományt, egyrészt a temérdek sarjtól, másrészt a törzs magasságát is be kell állítani. De egy ilyen beruházáshoz ajánlom a szakirodalom forgatását, pár ezer forintot megér egy szakkönyv. www.antikvarium.hu/ant/book.php?konyv-cim=az-akac-termesztese-es-hasznositasa&ID=192526

AzHofi 2011.08.25. 15:58:14

@Czauner Péter: egy a baj, hogy ez nem kapható :-)

Czauner Péter · http://kapanyel.blog.hu 2011.08.26. 09:12:53

meg kell rendelni, én is így szoktam

Cpt. Flint 2011.08.31. 21:56:49

@AzHofi: "Majd 10 év múlva learatom, és kiköttetem a gázt, még az unokám is ezzel fog fűteni."
Az bajos lesz, több szempontból is.
Ha nem engedélyezteted az erdészeti hatóságnál energiaültetvényként, akkor több kellemetlen lehetőséggel számolhatsz:
1. Egyszerűen a saját költségedre felszámoltatják és visszaállíttatják az eredeti állapotot.
2. Körzeti erdőtervezéskor felveszik talált erdőként, köteleznek az erdőgazdálkodói bejelentkezésre és csak 10 éves üzemterv szerint gazdálkodhatsz. Ez bizonyosan nem fogja engedni a 10 éves korban való végvágást, inkább 35-40 év lesz a vágáskor. És letermelés után fel kell újítanod!

Namost, 10 éves akácosban 2 hektáron lehet vagy 120 köbméter összfatömeg. Ezt ki fogja neked letermelni és felaprítani, és vajon mennyiért? Nem tudom, hogy fakombájnnal ki rendelkezik már Mo-on és mennyiért dolgozik, de valszleg a felét neki kell adnod a munka fejében (ha egyáltalán kell neki). És utána hol tárolod? Még 60 köbméternek is baromi sok hely kell...

Cpt. Flint 2011.08.31. 22:24:54

@Czauner Péter: "de a legfontosabb, hogy az első években tisztítani kell az állományt, egyrészt a temérdek sarjtól, másrészt a törzs magasságát is be kell állítani."
Magról (illetve inkább magcsemetéről) ültetett akácos esetén nincsenek sarjak.
Metszeni nem érdemes az akácot. Egyszerűen nem éri meg. Ha megérné, biztos csinálnák, de én még sehol nem láttam akácosban üzemi méretekben ilyet.
Az oszlopnak valót egész egyszerűen válogatják belőle (hosztolással is lehet játszani). Alacsonyabb követelmény esetén még a kissé síkgörbe törzsdarab is megfelel. A nagy számok törvénye alapján valamennyit mindig találni az állományban. A többi tűzifa. Nyilván termőhelytől és neveléstől (és eredettől, korábbi károsításoktól) függően az egyenes, hengeres, ágtiszta törzshányad nőhet.
Igazából akkor van esély szép egyenes törzsű állományra, ha igazolt származású, államilag elismert/minősített klónból történik az ültetés, gyökérduványból szaporított csemetével vagy magával a gyökérdugvánnyal.
Amúgy szerintem egyre kisebb az akácoszlop-igény. Az újabb szőlőkben sokszor fém támrendszer van már.

Cpt. Flint 2011.08.31. 22:29:22

@AzHofi: szóval ha komoly az akáctelepítési szándék, akkor keress egy erdőmérnök szakembert. vagy legjobb, ha a Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatóságánál kezded a dolgot.
Én egyébként maximálisan örülök minden hektár új faállománynak. Jut eszembe, ha hivatalosan csinálod, EU-s támogatás is igénybe vehető. (Bár az energiaültetvényre pillanatnyilag befagyasztották; de a "Mezőgazdasági területek erdősítése" jogcím él.)

AzHofi 2011.08.31. 22:50:34

@Cpt. Flint: köszönöm a kimerítő tájékoztatást, megfontolandó. Viszont változott a helyzet, a fele gyümölcsös lesz, mert találtam valakit, aki gondozza. Ha jól olvastam 5000 nm felett erdő. Szóval betelepítek 4900 nm-t akáccal, és még maradt 5000 nm amibe bukfencet vetek majd, vagy parlagfüvet, vagy kisfenyőfát, az is jó lesz pár év múlva karácsonykor :) A fenyőre vonatkozólag van valami információja, hogy mi merre a hány méter?

Cpt. Flint 2011.08.31. 23:19:51

@AzHofi: gyümölcstelepítésre is van EU támogatás.

tessék vigyázni, mert olyan fogalom is van ám, hogy fásítás... pl.:
12. § (1) E törvény alkalmazásában fásítás az erdei fafajból vagy fafajokból álló
...
c) ötezer négyzetméternél kisebb, jellemzően nem vonalas kiterjedéssel rendelkező, legalább ötven százalékban fával borított területen lévő fák összessége (facsoport);
...

javaslom tanulmányozni a 2009. évi 37. törvényt (fenti is abból van), illetve a végrehajtására kiadott 153/2009 FVM rendeletet.
amúgy az erdészeti hatóság engedélyével, de nemzeti vagy EU-s támogatás nélkül telepített erdő szabad rendelkezésű erdő, amire nagyon laza szabályok vonatkoznak (Evt. 11. §).
Karácsonyfát tudtommal mindenki ugyanúgy termeszthet a földjén, mint bármely más terményt. De ha nem termelik ki és nyilvánvalóan erdővé/fásítássá válik, akkor az Evt. "elkezd" vonatkozni arra is.

Cpt. Flint 2011.08.31. 23:21:17

@Cpt. Flint: "olyan fogalom is van ám, hogy fásítás"
persze a fásításra is lazább szabályok vannak, de azért van egy-kettő.

Biga néni 2011.10.07. 21:25:15

Kedves Péter!

Most találtam csak rá erre a bejegyzésre, talán tud tanácsot adni:
Zselnicemeggy (Prunus padus) van a kertemben!!! Hozzáértők biztosan ismerik, laikusoknak csak annyit: az ecetfát csuklóból kiirtottuk, de a zselnicemeggy millió gyökérhajtásával nem bírok!
Persze, a porszem a gépezetben ott van, hogy magát a fát szeretném megtartani... Hülye-e vagyok?:D Nyilván, de olyan szép a virágzása, később meg jó árnyas...
Szóval a kérdésem az lenne, hogy mit lehet tenni a gyökérhajtásokkal úgy, hogy a fát ne irtsuk ki. Metszőollóval szoktam vagdosni, de egyszerűen nem győzöm, tényleg millió van neki.

F.M.J. · http://magan-galaxis.blog.hu/ 2019.01.08. 08:44:08

@Cpt. Flint: Látom jártas vagy a témában, meg a poszt óta rengeteg idő telt el, azért talán tudnál tanácsot adni.

Fásítást tervezek én is, de a bürokráciától futkos a hátamon a hideg. Van úgy cc 5000 m2 területem, amolyan házhoz tartozó földterület, de a napi műveléshez sem időm, sem energiám. Azt találtam ki, hogy bekerítem és legeltetem (birka, liba, strucc), és a hűsőlésük érdekében telepítek rá két facsoportot egyenként 800-1000 m2 területre akác-kőris kombóban. 10-15 év múlva ritkítás útján ellátna tüzelővel, és újratelepítésre sem lenne szükség. A terveimhez van szükség mindenféle hatósági kálváriára, vagy ez már kiesik a kötelező paragrafusok alól?

Cpt. Flint 2019.01.09. 13:15:53

@F.M.J.: belterület? mi a művelési ág?

F.M.J. · http://magan-galaxis.blog.hu/ 2019.01.09. 14:03:17

@Cpt. Flint: Köszönöm, hogy reagáltál!
Hosszú nagy kertekről van szó, átlag 4000 m2-esek. Nekem két egymás melletti van, de az utca felőli részén lakóépület, füves gyümőlcsös, meg konyhakert van szőlővel, ezért csak egy részre vonatkozik a kérdésem.

Jellemzően gabonát, kukoricát termesztenek a legtöbb területen az utcában, de például az eladatlan önkormányzati telkekre (4-5) energianyár került telepítésre. Az enyém, és egy másik is jelenleg kaszáló (nem gaz, tényleg kaszált terület), de az egyik telek körül van ültetve akácsorral. Mondjuk annak a szomszédja ettől nem túl boldog, mert a határra telepítették.

Én inkább csak két-három ligetre gondoltam összesen úgy 2000 m2-en. Jelenleg az infókat gyűjtöm, ezért nincs biztos elhatározás, de mint írtam, nem csak a tüzelőért kellene, hanem a legelő jószágok árnyékigényéért is. Bekeríteném karámmal, villanypásztorral, és szabadon tartanék össz. 5000 m2-en valamilyen ehető jószágot. Ez is egy hasznosítás, és nem túl energiaigényes :).

Cpt. Flint 2019.01.09. 15:27:39

Azért kérdeztem, hogy ingatlannyilvántartás (tulajdoni lap) szerint belterület-e (vagy esetleg zártkert), illetve mi a művelési ága, mert ettől függ a jogi helyzet. Az erdőtörvény hatálya nem terjed ki a belterületre (csak már nyilvántartott erdőrészletek esetén), és a zártkertre (hacsak azon nem állami vagy eu-s támogatással létesített erdő van). Emellett, ha a művelési ág a tulajdoni lapon "kivett - lakóház, udvar", akkor simán lehet fásítani. Ha belterületi gyep, vagy szántó, akkor megint más kérdés. először ezeket kellene tisztázni.
A tulajdoni lapot a magyarorszag.hu (ügyfélkapu) oldalról indulva meg tudod nézni, ha regisztrálva vagy.

F.M.J. · http://magan-galaxis.blog.hu/ 2019.01.09. 16:10:14

@Cpt. Flint: Egyelőre találtunk itthon egy 2001-es tulajdoni lapot (akkor kértük, amikor építkezésbe kezdtünk), azon belterület szerepel, meg van rajta "kivett" kifejezés is, bármit jelentsen. Láthatóan a gyakorlatban semmi sem változott azóta (pontosabban felépült a házunk, meg a szomszédé is), és gondolom kellett volna értesítést is kapnunk, ha a területünk jogilag azóta erdővé, termőfödé, beltengerré, vagy akár mi mássá változott volna (nem vagyok jártas a témában), így gondolom lehet ez kiindulási alap.

Köszönöm, hogy foglalkozol a problémámmal! Nem ígérem, hogy utána békén hagylak, mert a jogi után szakmai ismereteid is érdekelnek.

Cpt. Flint 2019.01.10. 08:51:21

@F.M.J.: szerintem ezt priviben kellene folytatnunk: danilo.turkovich@gmail.com
süti beállítások módosítása