AvantGARDEN

2011.04.19. 10:00 - sztroberri

Növénytermesztés talaj nélkül?

A megoldás a hidropónia, azaz a talaj nélküli, tápoldatban való növénytermesztés. Már a 17. század vége felé elkezdtek kísérletezni a növénytermesztés azon formájával, hogy a gyökereket különböző tápanyagokkal dúsított vizes oldatba merítették. Idővel a kutatók egyre több tapasztalatra tettek szert, és az amerikai hadsereg dr. William Frederick Gericke kutatásai nyomán 1945-ben, Ascension szigetén már hidroponikus eljárással termesztett élelmiszereket. 

Az elnevezés a görög hydro, azaz „víz”, és a ponos, azaz „munka” szavak összetételéből áll, melynek jelentése, hogy a „víz dolgozik”, ami a tápanyagok beszerzését illeti. A termesztett növények - támasztóközeg nélkül – gyökereikkel a folyadékba merülnek. A tápoldat erősebb keverése által több oxigén jut a gyökérzónához, így a növény gyorsabban fejlődik, és minden energiáját a lombozat és a termés növesztésére fordíthatja. A gyökérzet sokkal kisebb, ezért közelebb ültethetjük egymáshoz a növényeket, így kisebb területen magasabb a terméshozam.

Elsősorban palántanevelésre alkalmazzák, saláta, spenót, leveles zöldségek, földieper esetében. Japánban már felgyorsított növénytermesztést folytatnak a hidropónia alkalmazásával, ahol paradicsomot, uborkát és paprikát is termesztenek ezzel a módszerrel.

Folyamatos üzemeltetéssel, ezzel a megoldással egész évben folytatható a növénytermesztés. Igazán 21. századi módszerről van szó, hiszen a terület kihasználása maximális. Ahogyan az ültetést, a szüretet is asztalon végzik. Nincs kapálás, sem gyomirtás. A tápoldat összetétele a teljes vegetáció szakaszában változatlan. Állandó ellenőrzés mellett vízzel, vagy friss tápoldattal pótolják a növények által elhasznált mennyiséget. A palántanevelő és a -termesztő úsztató tápoldata különböző, és függ az adott növénytől.
Ez az eljárás gazdasági szempontból is nagyon jelentős lehet; sokan a jövő fő élelemforrásaként emlegetik a hidropóniát.

További érdekes információkat ezen, ezen és ezen a linken találsz.

Ha pedig az íróasztalodon is kipróbálnád, 30 USD-ért meg is rendelheted a képen látható kis oázist.

18 komment Címkék: hidropónia

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

harcsabajuszos 2011.04.19. 11:57:10

Gondolatébresztőnek talán jó ez a szösszenet, de a hydropónia jóval hétköznapibb, mint sugallod.
Az összes fejlett EU államban így termelik már a zöldség javarészét, nemhogy Japánban.

Jofiu 2011.04.19. 12:54:55

@Oreg: Mintha ilyen dolgokat lattam volna keresztapamnal is a tanyajukon, mint a kepen lathatoak. Legkozelebb jobban megnezem.
Hirtelen rakeresve talaltam par mezogazdasagi szakot ahol ilyet oktatnak, vagy ceget akik 25 kilos kiszerelesben arulnak hidrokulturas tapanyagot, cikkeket hivatkozassal 91-es szakirodalomra hivatkozassal.
Tenyleg bejaratott dolognak tunik.

2011.04.19. 13:03:33

fogod a hagymát tél végén, bent a szobában beleteszed egy fél pohár vízbe, kiteszed az ablakba, pár nap, és kinő belőle az újhagyma, amit méregdrágán árulnak ez idő tájt a boltokban...házi hidropónia...

gergo · www.indafoto.hu/ppgergo 2011.04.19. 13:25:46

"how it's made?" egyik resze a vizkulturas salatatermesztesrol szolt

www.youtube.com/watch?v=Wmq9SPPgUpc&feature=related

musi 2011.04.19. 13:48:41

Most már tudjátok hogyan készül a hipermarketben kapható íztelen, felfújt zöldség... Nulla tápanyaggal... Meg konkrétan az a tápoldat amit felszív műtrágya... én maradok a házinál.

KenSentMe 2011.04.19. 13:52:07

A tápoldatban amúgy mi van?

Parajpuding 2011.04.19. 14:12:02

Ez mind nagyon szép és nagyon jó, de az édesvízkészletek jövőbeni alakulásának lehetőségeit figyelembevéve rövidéletű technológia lesz.

teddybear01 2011.04.19. 14:28:09

@Parajpuding: Ez tévedés, egyrészt a hidropónikához nem kell ivóvíz minőségű öntözővíz, másrészt ehhez jóval kevesebb víz is elég, mint a szántóföldihez.

A hidropónika igazi központja egyrészt Izrael, mert ott kevés a víz a sivatagban, másrészt Izland, mert ott üvegházakban lehet csak komolyabb zöldségtermelést folytatni. Izlandon, ahol van egy gejzír, oda tudnak építeni egy hidropónikus farmot. A gejzír azután ellátja geotermikus energiával az egészet. Abból lesz áram a melegház megvilágításához, fűtéséhez, illetve a vizével öntözik a növényeket.

colizoli 2011.04.19. 14:32:18

A hollandok már több évtizede csinálják. Ha megnézed a téli primörök származási helyét akkor 80% Hollandia, és egesz Europát ellatjak.

sztroberri · http://kapanyel.blog.hu 2011.04.19. 15:05:15

Köszi mindenkinek a + infókat:), így a kevésbé szakértőknek talán még érdekesebb a dolog.

harcsabajuszos 2011.04.19. 16:08:34

@musi: No igen, a hydro kínálja a téli-nyári paradicsomkibocsátást a legolcsóbb ásványi tápokkal.
De ki az, aki szezonon kívül paradicsomot vesz?
Egyébként számtalan formája van a vízbázisú termesztésnek, a közös mindegyikben az inert tartóközeg (grodan, agyaggolyó, kovaföld, kókuszrost, polisztirol raft salátáknál, etc.) és az oxigénben gazdag vízben oldott tápanyagok hasznosítása recilkuláló vagy átfolyós rendszerben. Ez utóbbi már ritka a költségek miatt.

A hydroval remek eredményeket lehet elérni, amennyiben organikus tápot használ az ember és megfelelő fényt/hőmérsékletet biztosít, igényes táp esetén semmi különbség az ízekben.
Valamint ne felejtsük el azt az apróságot, hogy mindegy, milyen módon termesztett a zöldség, ha 3000 km-ról szállítják...ahhoz éretlenül kell leszedni. Szóval zöldséget csak a kiskertből vagy a szomszéd termelőtől.

A legbarátibb eljárás szerintem az aquaponikus termesztés, amely során nem visznek tápot a rendszerbe, viszont a túlméretes víztartályban halakat tartanak. Hal fekália remek oldott szerves táp, így dupla a haszon, zöldség+hal.
www.backyardaquaponics.com/

harcsabajuszos 2011.04.19. 16:13:55

@Parajpuding: Tévedés, a hydro a legspórolósabb megoldás, ahogy tanult kollega is írta, a víztolvaj Izrael is így termelhet vízigényes zöldségeket a sivatagban, amiket utána a Billában is megvehet, akinek gusztusa van rá.
A hydronál nincs felesleges párolgási veszteség, a táp szinte teljes egészében hasznosul, így a legextrémebb körülmények között is működő termesztési megoldás.
Pl. az Antarktiszon is így fedezik a kutatók zöldségfogyasztását.
www.antarctica.gov.au/living-and-working/station-life-and-activities/station-amenties-and-operations/hydroponics

teddybear01 2011.04.19. 16:25:16

@Oreg: Tévedsz. Izrael nem lopja a vizet, hanem elveszi az erősebb jogán. Szóval inkább vízrabló. Viszont, ha nem ők, akkor a szomszédok. Úgyhogy nem nagyon lehet a szemükre vetni semmit.
lemil.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=124:a-viz-haboruja&catid=25:hirsarok&Itemid=54

Savior 2011.04.28. 10:40:18

@teddybear01: Hát lehet, hogy alapból igen, de konyhai szemétből is lehet tápanyagot készíteni. Vannak erre gépek is. Vagy kukacfarm.

gkornel 2011.05.08. 17:26:24

Hobbi szinten foglalkozunk hidrokultúrával ,perlites közegben ,már több mindent kipróbáltunk de a paradicsom mellett döntöttünk.
itt a saját web cimem akit érdekel.
www.hidroperlit.vacau.com/
süti beállítások módosítása