Növénytermesztés talaj nélkül?
A megoldás a hidropónia, azaz a talaj nélküli, tápoldatban való növénytermesztés. Már a 17. század vége felé elkezdtek kísérletezni a növénytermesztés azon formájával, hogy a gyökereket különböző tápanyagokkal dúsított vizes oldatba merítették. Idővel a kutatók egyre több tapasztalatra tettek szert, és az amerikai hadsereg dr. William Frederick Gericke kutatásai nyomán 1945-ben, Ascension szigetén már hidroponikus eljárással termesztett élelmiszereket.
Az elnevezés a görög hydro, azaz „víz”, és a ponos, azaz „munka” szavak összetételéből áll, melynek jelentése, hogy a „víz dolgozik”, ami a tápanyagok beszerzését illeti. A termesztett növények - támasztóközeg nélkül – gyökereikkel a folyadékba merülnek. A tápoldat erősebb keverése által több oxigén jut a gyökérzónához, így a növény gyorsabban fejlődik, és minden energiáját a lombozat és a termés növesztésére fordíthatja. A gyökérzet sokkal kisebb, ezért közelebb ültethetjük egymáshoz a növényeket, így kisebb területen magasabb a terméshozam.
Elsősorban palántanevelésre alkalmazzák, saláta, spenót, leveles zöldségek, földieper esetében. Japánban már felgyorsított növénytermesztést folytatnak a hidropónia alkalmazásával, ahol paradicsomot, uborkát és paprikát is termesztenek ezzel a módszerrel.
Folyamatos üzemeltetéssel, ezzel a megoldással egész évben folytatható a növénytermesztés. Igazán 21. századi módszerről van szó, hiszen a terület kihasználása maximális. Ahogyan az ültetést, a szüretet is asztalon végzik. Nincs kapálás, sem gyomirtás. A tápoldat összetétele a teljes vegetáció szakaszában változatlan. Állandó ellenőrzés mellett vízzel, vagy friss tápoldattal pótolják a növények által elhasznált mennyiséget. A palántanevelő és a -termesztő úsztató tápoldata különböző, és függ az adott növénytől.
Ez az eljárás gazdasági szempontból is nagyon jelentős lehet; sokan a jövő fő élelemforrásaként emlegetik a hidropóniát.
További érdekes információkat ezen, ezen és ezen a linken találsz.
Ha pedig az íróasztalodon is kipróbálnád, 30 USD-ért meg is rendelheted a képen látható kis oázist.
harcsabajuszos 2011.04.19. 11:57:10
Az összes fejlett EU államban így termelik már a zöldség javarészét, nemhogy Japánban.
lorenzo von matterhorn 2011.04.19. 12:12:57
Jofiu 2011.04.19. 12:54:55
Hirtelen rakeresve talaltam par mezogazdasagi szakot ahol ilyet oktatnak, vagy ceget akik 25 kilos kiszerelesben arulnak hidrokulturas tapanyagot, cikkeket hivatkozassal 91-es szakirodalomra hivatkozassal.
Tenyleg bejaratott dolognak tunik.
2011.04.19. 13:03:33
gergo · www.indafoto.hu/ppgergo 2011.04.19. 13:25:46
www.youtube.com/watch?v=Wmq9SPPgUpc&feature=related
musi 2011.04.19. 13:48:41
KenSentMe 2011.04.19. 13:52:07
Ugyandehogy (törölt) 2011.04.19. 13:56:36
Parajpuding 2011.04.19. 14:12:02
teddybear01 2011.04.19. 14:28:09
A hidropónika igazi központja egyrészt Izrael, mert ott kevés a víz a sivatagban, másrészt Izland, mert ott üvegházakban lehet csak komolyabb zöldségtermelést folytatni. Izlandon, ahol van egy gejzír, oda tudnak építeni egy hidropónikus farmot. A gejzír azután ellátja geotermikus energiával az egészet. Abból lesz áram a melegház megvilágításához, fűtéséhez, illetve a vizével öntözik a növényeket.
teddybear01 2011.04.19. 14:28:38
colizoli 2011.04.19. 14:32:18
sztroberri · http://kapanyel.blog.hu 2011.04.19. 15:05:15
harcsabajuszos 2011.04.19. 16:08:34
De ki az, aki szezonon kívül paradicsomot vesz?
Egyébként számtalan formája van a vízbázisú termesztésnek, a közös mindegyikben az inert tartóközeg (grodan, agyaggolyó, kovaföld, kókuszrost, polisztirol raft salátáknál, etc.) és az oxigénben gazdag vízben oldott tápanyagok hasznosítása recilkuláló vagy átfolyós rendszerben. Ez utóbbi már ritka a költségek miatt.
A hydroval remek eredményeket lehet elérni, amennyiben organikus tápot használ az ember és megfelelő fényt/hőmérsékletet biztosít, igényes táp esetén semmi különbség az ízekben.
Valamint ne felejtsük el azt az apróságot, hogy mindegy, milyen módon termesztett a zöldség, ha 3000 km-ról szállítják...ahhoz éretlenül kell leszedni. Szóval zöldséget csak a kiskertből vagy a szomszéd termelőtől.
A legbarátibb eljárás szerintem az aquaponikus termesztés, amely során nem visznek tápot a rendszerbe, viszont a túlméretes víztartályban halakat tartanak. Hal fekália remek oldott szerves táp, így dupla a haszon, zöldség+hal.
www.backyardaquaponics.com/
harcsabajuszos 2011.04.19. 16:13:55
A hydronál nincs felesleges párolgási veszteség, a táp szinte teljes egészében hasznosul, így a legextrémebb körülmények között is működő termesztési megoldás.
Pl. az Antarktiszon is így fedezik a kutatók zöldségfogyasztását.
www.antarctica.gov.au/living-and-working/station-life-and-activities/station-amenties-and-operations/hydroponics
teddybear01 2011.04.19. 16:25:16
lemil.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=124:a-viz-haboruja&catid=25:hirsarok&Itemid=54
Savior 2011.04.28. 10:40:18
gkornel 2011.05.08. 17:26:24
itt a saját web cimem akit érdekel.
www.hidroperlit.vacau.com/