Május - Pünkösd hava

21. hét

- május 16. (János): Nepomuki, vagy népiesen "Neszepuszi" Szent János a vízenjárók patrónusa. A hajósok, halászok, vízimolnárok e napon ünnepelnek, a Dunán "jánoskaeresztést" tartanak. Baján a virágokkal feldíszített Szent János szobrot fáklyákkal kivilágított hajóra rakják, és égő koszorúk kíséretében úsztatják a folyón. A szokás eredete, hogy a prágai pap, Nepomuki Szent János a királyné gyóntatója is volt. Vencel cseh király különféle kínzásokkal próbálta kiszedni belőle a királyné meggyónt titkát, és amikor ez nem sikerült, 1383. május 16-án megkötözve és száját széthasítva a Moldvába dobatta. Prága népe azon az éjszakán csodát látott: fényesen tündöklő csillagok úszkáltak a Moldva vizén. A vízenjárók a csodát mutató szentet választották védőjükké. Az ő tiszteletére tartják Baján is a vízi körmenetet.

- május 21. (Konstantin): E napon még lehet tököt vetni, palántázni. Doroszlón az asszonyok 7 éves tökmagot ültetnek, mert az terem a legjobban.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

Magyarországon az első Madarak és fák napját 1902-ben Chernel István, lelkes ornitológus szervezte meg szülővárosában, Kőszegen. Néhány évvel később hivatalos ünneppé vált, amikor Herman Ottó közbenjárására gróf Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter rendeletben írta elő, hogy minden iskola szervezze meg a Madarak és Fák Napját "természetvédő" és "erkölcsnemesítő" szellemben.

Az első világháborúval úgy tűnt, ez az ünnep is elveszett, de 1931-ben Klebelsberg Kunó rendelettel élesztette fel: előírta, hogy a tanító ezen a napon "szép, emelkedett és beható előadást tart a madarak életéről, a természet háztartásban való jelentőségéről, az ember gazdaságaiban, de lelkületében játszott szerepéről is". A fákkal kapcsolatban úgy rendelkezett, hogy minden gyermek ültessen egyet, mely fa "azután magával a gyermekkel növekszik, és így a gyermek lényéhez fűződik".

Nos, bár a rendeletet szó szerint nem nagyon követik manapság, május 10.-én a Madarak és fák napját az oktatási intézményekben általában megtartják, ha fát nem is ültet minden gyerek.

Ilyenkor alkalom nyílik megismerni az Év madarát, amely 2016-ban a haris, és az Év fáját, a mezei szilt.

Ha szereted a madarakat és még többel akarsz találkozni a környezetedben, itt minden tudnivalót megtalálsz.

a tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

A kukorica drágult, de a folytatás bizonytalan

A kukoricaárak felfelé mozogtak a második negyedév kezdetével a világban, míg a búza ára összességében stabil maradt. A magyarországi történések is illeszkedtek a globális folyamatokba, ám a változások sokkal kisebbek voltak. A Magro Gabonaindexen (MGX) például alig láthatóan, egy százalékot sem elérő mértékben növekedett.

A március végi jelentős visszaesés után az április jobbára a kukorica drágulásáról szólt a világ jelentősebb határidős piacain. A hónap utolsó hetében aztán történt egy kisebb visszaesés, de összességében így is pozitívban zártak az árfolyamok. Chicagóban (CBOT/CME) 154 USD, Párizsban (MATIF/EURONEXT) 163 EUR környékén zárt a tonnánként számított fronthavi jegyzés, ami mintegy 11, illetve 7 százalékos erősödést jelent a megelőző havi záróárhoz képest. A változás oka az volt, hogy erősödött a keresleti oldal, másrészt pedig Brazíliában a nagy szárazság a várnál kisebb kukoricatermést valószínűsít.

A magyar árutőzsde egy ideig más utat járt be. Minimális forgalom mellett – 44 ezer forint környékén - jobbára stagnált a kukorica árfolyama, ám a hónap végére hirtelen ez is erősödni kezdett. Végül, 4 százalékos emelkedés után 45 800 forinton zárta a hónapot.

Ezzel szemben a hazai fizikai piacon – a külföldi árutőzsdék ármozgásaival ellentétesen – olcsóbb lett a termény és átlagosan 41,5 ezer forintról 40,5 ezer forintig jutott. A Magro.hu piactéren egészen pontosan 40 536 ezer forint volt a tonnánkénti átlagár. Nyugat-Magyarországon ettől 1-2 ezer forinttal drágábban, az Alföldön pedig ezer forinttal olcsóbban lehetett kukoricát vásárolni.

A búza ármozgása már sokkal kevésbé volt egyértelmű áprilisban. Chicagóban egy jó nagy vargabetű után a hónap végére a görbe lényegében visszatért a nyitóértékre, Párizsban pedig kis kilengések mellett egész hónapban oldalazott az árfolyam. A tengerentúlon valamivel 175 USD, a MATIF-on pedig 150 EUR fölött zártuk a hónapot.

A budapesti tőzsdén teljes érdektelenség mellett némileg drágult a búza: az étkezési búza 44 ezer forintig a takarmánybúza 42 ezer forintig erősödött. Ezzel összhangban a prompt árakban is kisebb növekedést láthattunk. Az étkezési búzát minőségtől függően 45-46 ezer, a takarmánybúzát pedig 42 ezer forintért adták-vették.

A fenti adatok függvényében a folytatás bizonytalan. A búza mozgása eleve nem volt egyértelmű áprilisban, de nem látszik az sem, mi tartaná tartósan növekvő pályán a kukorica árát. Így inkább a stabilitás vagy kisebb változások várhatók a folytatásban.

További adatok megtekinthetők: http://www.magro.hu

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

Május - Pünkösd hava

19. hét:

- május 12. (Pongrác): A fagyosszentek első napja. A már melegedő időjárás ilyenkor sokszor hirtelen lehűl, gyakran fagyot is hoz. Fagyosszentek előtt nem tanácsos palántát ültetni. A Pongrác-napi eső nem jó a gabonára, árt a szőlőnek, viszont a mező szép zöld lesz tőle. Amilyen az időjárás Pongráckor, olyan lesz Orbánkor (május 25.) is.

- május 13. (Szervác): A fagyosszentek második napja.

 "Szervác, Pongrác, Bonifác, mind fagyosszentek,

Hogy a szőlő el ne fagyjon, füstöljenek kentek!"

- május 14. (Bonifác): A földeken általában megvárták a fagyosszenteket, és csak utána ültették az uborkát, babot, paradicsomot.

 A magyar legendárium szerint Pongrác subájában fagyott meg a kánikulában, Szervác a Tisza közepén fulladt meg víz nélkül, Bonifácot pedig a szúnyogok csípték halálra. Ezért bosszút esküdtek, minden évben visszajárnak, és mindent megtesznek, hogy elpusztítsák a termést: széllel, faggyal, jégesővel.

- május 15. (Zsófia): Erre a napra esőt jósolnak. Egyes vidékeken a néphit szerint a fagyosszentek utáni Zsófia is hozhatott fagyot:

"Pongrác, Szervác, Bonifác,

Zsófia is lehet gyász."

Ha valamilyen szerencse folytán szép idő van ezekben a napokban, az bő szőlőtermést jelent: "Sok bort hoz a három ác, ha felhőt egyiken sem látsz."

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

Közismert, hogy májusfát nem csak díszíteni, de készet elcsenni is bevett szokás volt és ma is az. Legalábbis így jártak Mehrnbachban (Felső-Ausztria) az idősotthon lakói, akik április 30-án arra ébredtek, hogy eltűnt az udvarról a saját kezükkel feldíszített májusfa. Az utóbbi években ez többször előfordult már, de idén úgy döntöttek, nem hagyják annyiban a dolgot. 

Nem volt nehéz kideríteni, hogy a fát a helyi kocsma törzsvendégei lovasították meg. Így az elszánt nyugdíjasok május 3-án járókereteikre pattantak, és a 400 méteres utat 15 perc alatt megtéve rá is találtak a májusfára. A visszaúton a járgányok már szállítóeszközként is funkcionáltak, így a 10 méteres fát a helyiek éljenzésétől kisérve „könnyedén” hazaszállították, majd rögtönzött majálist is tartottak.

A dolog pikantériája, hogy a „tolvaj” törzsvendégek között az otthon lakói is megtalálhatók, ráadásul az idősotthon vezetőjének szülei a kocsma tulajdonosai. Úgyhogy a "harc" minden bizonnyal folytatódik…

Forrás

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

Május – Pünkösd hava

18. hét

- május 2. (Zsigmond): E napon kell vetni az uborkát, mert akkor jó termést hoz, de vetés közben nem szabad beszélgetni, mert hézagosan kel ki a mag. Nem jó, ha a gyerekek almával labdáznak, mert akkora jegek fognak esni, mint az alma.

- május 5. (Györgyi, Adrián): Ezen a napon nem szabad mezítláb vetni, mert bolhás lesz a növény.

- május 6. (Babevő János): Ilyenkor kell vetni a hüvelyeseket (bab, borsó, lencse), mert nagy valószínűséggel már nem fognak elfagyni. "Aki János evangélista napjáig el nem vet, nem érdemes a jó szóra."

A Jászok napja is: 1745. május 6-án Mária Terézia a jászkunokat szabad parasztokká nyilvánította. Ennek emlékére 1991 óta Jászjákóhalmán minden évben megtartják a Jászok napját.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

Május 1-jén nemcsak az édesanyákat és a munkát ünnepeljük, de idén a Nemzetközi Napraforgó Gerillakertész Nap (International Sunflower Guerrilla Gardening Day) 10. évfordulóját is. Az akciót a Európában Richard Reynolds karolta fel, aki aki Nagy-Britanniában sorra szervezi ötletes akcióit.

Aki csatlakozni szeretne, nem kell mást tennie, csak fogni néhány szem napraforgómagot és egy tollat, keresni egy arra alkalmas helyet, a tollal 2-4 cm mély lyukat fúrni, a magokat elültetni, megöntözni és később sem elfeledkezni róluk! Ha többen megyünk egyszerre, kisebb napraforgótáblát is ültethetünk, ha figyelembe vesszük, mennyi olyan hely van a fővárosban (is), ahol elkelne néhány növény. (Egyébként úgy tudjuk, Magyarországon közterületen engedély nélkül virágot ültetni még mindig illegálisnak számít...)
 

Ha találunk szervezett akciót mára (pl. ez a csoport), csatlakozhatunk, de nem feltétlenül kell másokra várni, akárhol az országban ga(rá)zdálkodhatnak a gerillák. A lényeg, hogy ha egyszer elültettük a magot, viseljük gondját, ahogy a saját kertünkben is tennénk!

Éljen május 1-je!

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

Május – Pünkösd hava

A május hónapot a föld termékenységének római istennőjéről, Maiáról nevezték el. A tavasz ünnepe részben a hónap első napjához, részben pünkösdhöz kapcsolódik.

- május 1. (Bánk): Sok helyen a legények az előző éjjelt az erdőben töltik, és reggel feldíszített májusfát állítanak kedvesük, esetleg lányrokonuk udvarába. A májusfa, a zöld ág a természet megújhodásának szimbóluma, és a legtöbb esetben szerelmi vallomás is: „Kelj fel rózsám, itt a májfa, jó éjszakát, vigyázz rája!”

 „A májusfa sudár, a törzsén gallyaitól megtisztított, hegyén lombos fa vagy szép növésű ág. A legények éjszaka vágták ki az erdőn, és hajnalra állították fel a helyi szokásnak megfelelően minden lányos ház elé együttesen, vagy mindenki a maga szeretője háza elé. Sok helyütt csak a bíró és a pap háza, esetleg a templom előtt állítottak fel egyetlen magas májusfát, a lányos házak udvarán kisebb fa díszelgett. A májusfákat szalagokkal, zsebkendőkkel, virágokkal, teli üveg borral, hímes tojással stb. díszítették föl, mielőtt a földbe beásták, vagy a kapufélfára, kútágasra felszögezték volna. A fa kivágása, hazaszállítása inkább titokban történt éjszaka, hajnali feldíszítése is inkább a legénybanda közös, bizalmas feladata volt. A reggelre díszelgő májusfa kiállítása, nagysága stb. számos helyen szokásos magyarázatra adott okot: ki-kinek udvarol, kinek állítottak szebb fát, kinek a májusfáját csúfította el reggelre a haragosa stb.” – írja a Magyar Néprajzi Lexikon.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

Bár hivatalosan minden év május 10.-e a Madarak és fák napja, a Füvészkertben már ma megtartják. Annál is inkább, mert nemrég átadtak egy mászókába oltott madárlest, ahonnan már egyszerre figyelhetők meg a fák és a kert madarai.

A madárles kialakításához nem kellett más, mint egy lelkes természetfotós, a világhírű Máté Bence, aki maga is több lest kísérletezett ki a fotózáshoz, ornitológusok szakmai tanácsai, amelyeket a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) biztosított, valamint egy tapasztalt játszótérépítő cég, a Nádland Kft. Ebből az együttműködésből született a mYnest fantázianevű egyedi oktató-játszóeszköz.

Az etetővel, itatóval felszerelt megfigyelőtorony elsősorban madarak megfigyelésére szolgál, de úgy alakították ki, hogy onnan rovarokat, mókusokat, sünöket, és más, környezetünkben élő állatokat is be lehet azonosítani és a detektívüvegen át fotózni. A Füvészkertben felállított madárlesre mesterséges madárodúkat is raktak, így a gyerekek közelről figyelhetik meg, hogyan költenek és nevelik fel fiókáikat a madarak.

A mai füvészkerti program része e kilátó felfedezése, távcsöves madármegfigyelés, kertet látogató madarak felismerése.

Aki szeretne, növényt is ültethet, amit aztán hazavihet, vagy szakvezetéssel megismerheti a Füvészkert különleges fáit.

Részletes program itt.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

Április - Szent György hava

18. hét:

- április 25. (Márk): A kukoricavetés és a búzaszentelés napja. A megszentelt búzaszálakat gonoszűzésre használják.

Ha ezen a napon pacsirta, fürj vagy béka szól a búzából, az jó termést ígér.

Ha a fülemüle hallgat, változékony lesz a tavasz, ha énekel, szép idő lesz.

- április 28. (Valéria, Vitális): Férfiaknak dologtiltó nap: semmit nem szabad vetni. Amilyen a mai időjárás, 40 napig hasonló várható, valamint nép megfigyelés szerint „ha Vitális didereg, tizenötször lesz még hideg.”

- április 30. (Katalin, Kitti): Termés- és időjósló nap: ha szép idő van, jó lesz a termés, ha nem, akkor ne is reménykedjünk! Dologtiltó nap is: tilos konyhai veteményeket vetni.

Forrásért katt a képre.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!