A népnyelvben húsvétvirágnak is nevezett nárcisz méltán népszerű a tavaszi kerti virágok sorában.

A nárcisz nemzetség igen sokszínű és alakgazdag. A boltok polcain ma már inkább fajtákkal találkozunk, amelyeket az Angol Királyi Kertészeti Társaság (RHS) a virág, vagyis a két lepelkör alapján 12 csoportba, ún. divízióba sorolt (bókoló nárcisz, trombita nárcisz, nagykoronájú nárcisz, kiskoronájú nárcisz, tömött virágú, jonquilla nárcisz, tazetta, poëticus nárcisz, harangvirágú, vad nárcisz, hasadt koronájú nárcisz és az egyéb fajták, amelyek nem sorolhatók be ezekbe a kategóriákba). A legismertebbek és leggyakoribbak a nagykoronájú és a kiskoronájú nárciszok, de különlegességek is helyet kapnak, mint a tazetta vagy a hasadt koronájú nárciszok.

A virágzási idő szempontjából a nagykoronájú sárga nárciszok a legkorábbiak, míg a ún. poëticus nárciszok a legkésőbbiek. Időjárástól függően márciustól akár májusig is díszíthetik kertjeinket.

'Actaea'

'Cheerfulness'

'White Lion'

'Yellow Cheerfulness'

Ennek a virágnak a születését két történet is magyarázza.

Nicolas-Bernard Lépicié festménye (1771)

A tavaszi kerti munka ideje a talaj felszáradása után jön el, mert a nedves talajt jobb, ha nem tapossuk össze. A növények a laza talajban gyorsabban fejlődnek, és így behozzák a lemaradást. A magok gyorsan csíráznak és jól kelnek, mert élő talajrétegbe kerülnek, amely nem keményedik meg. Ha a kialakított vetőágyakat ősszel mélyen felástuk, most elég csak felkaparni és finoman elgereblyézni.

Az időjárástól függően március közepe-vége felé vetem el a brokkolit, a pasztinákot, a feketegyökeret és a póréhagymát.

A zsázsát eddig csak kis növényke formájában ismertem, úgy szeretem is. Most kipróbáltam a csíraváltozatot, mely ugyan nem aratott nálam akkora sikert, mint az eddigiek, de azért megosztom veletek, hátha másnak bejön.

Végre itt a jó idő, egyre több virág nyílik, a piacok tömve szebbnél szebb színű árvácskával, úgyhogy ne halogassuk tovább a dolgot!

Február óta nem jelentkeztem, most folytatom kertem bemutatását. A kert kerítése és az árokpart közötti 1 m széles sávot is hasznosítom, itt terem meg a csicsóka. Ez az egyre népszerűbb, de még mindig nem eléggé ismert növény Észak-Amerikából a 17. század elején került Európába. Magas növésű, dudvás szárú, gumós, fagytűrő évelő növény, mely a fagyok elmúltával már hó alól is szedhető. A földi vagy jeruzsálemi articsóka, földi körte ill. „szegények krumplija” néven is ismert csicsóka küllemében a friss gyömbérgumóra emlékeztet, íze az articsókáéhoz hasonló, de rosttartalma 4-5-ször nagyobb, mint a burgonyáé. 

Kora tavasszal jól megmunkált földbe ugyanúgy ültetem, mint a burgonyát. A szár alól tövenként kb. 1,5 kg csicsóka szedhető.

A "Régi népélet naptára" szerint (is) ma van a csillagászati tavasz kezdete.

Az elmúlt hétvégén tartották a Gardenexpót, ahol nagyon sok kertes cég állította ki termékeit, voltak szakkönyvek, sokféle szoba- és kerti növény, kerti szerszámok, gépek. Ezenkívül érdekes előadásokat hallhattunk a kerttervezésről, a virágkötésről, a fűszertermesztésről. A kiállítás számomra legérdekesebb része az orchideakiállítás volt, ahol a hazai termesztők és nemesítők mutatkoztak be, voltak kompakt növésű mini orchideák és igazi óriások, lehetett magokat, speciális orchideaföldet vásárolni.

A következő szakkiállítás, ahol biztosan ott leszünk, az az újbudai Dísznövénykiállítás, 2011. április 15. és 17. között.

Végre itt a tavasz! Azoknak, akik szeretnek kertészkedni, a következő jó tanácsokat adom:

Első feladat a cserjék és a fák metszése, most esedékes a fagyok elmúltával. Nagyon lényeges, hogy ismerjük növényeinket, mert csak ebben az esetben végzünk szakszerű munkát. Ha a könyvek alapján nem tudjuk beazonosítani fajtáikat, kérjünk szakembertől segítséget. Nem biztos, hogy a szomszéd, esetleg a kolléga a legjobb választás. Döntsük el, mit szeretnénk a növényünktől: zöldtömegével, virágjával, esetleg különleges formájával díszítsen. Ezt a problémát egy kedves ismerősöm egyszerűen megoldja: kétévente elektromos láncfűrésszel szinte tövig visszagyilkolja a növényeit. Ennek következtében hatalmas seprűszerű borzadályokat hoz létre. Minél rövidebbre vágjuk vissza a növényt, annál erőteljesebb hosszabb hajtást hoz létre. Tavaszi virágzású bokrokat kíméletesen metsszük. Csak a beteg, törött, elszáradt részeket vágjuk le. Ellenkező esetben a virágzó részektől szabadítjuk meg a növényt. Nyári, őszi virágzású cserjéket ifjíthatjuk, alakíthatjuk kedvünkre.

Sövényeinket is most kell formázni először. Túl sűrű ágrendszer a virágok mennyiségét, minőségét hátrányosan befolyásolja. A fák alakításánál kivétel, ha elöregedett növényt ifjítunk, mellőzük a láncfűrész használatát. Rengeteg vasvillához hasonló ágacskákkal bőségesen ellátott gnóm növényt lehet látni!

Amennyiben nem köcsögfának vagy vendégriogatónak szánjuk fáinkat, kíméletesen formáljuk, mert a későbbi zöldmetszéssel gyönyörűen alakíthatjuk a korona formáját. Nagyobb ágakat mindig tőből vágjuk le, és feltétlenül védjük sebkezelővel a metszlapot. Diófát nem szabad tavasszal metszeni, mert erőteljes nedvfolyást idézünk elő, ami nemcsak legyengíti, de akár el is pusztíthatja a növényt.

Örökzöldek, rózsák, évelők, alakításával még várjunk, mert lehetnek még komoly fagyok, amik károsíthatják a frissen vágott növényt.

A "Régi népélet naptára" szerint Sándor, József, Benedek zsákban hozzák a meleget!