Egy újabb programot ajánlunk a hétvégére:

A Fitoland szakmai napot tart, amelynek témája a muskátli lesz. Szakértőktől tanácsokat kérhetünk, és beszámolót is hallhatunk a muskátliról: Erdős Attila arról beszél, hogyan lesz a szaporítóanyagból muskátli, Tillyné dr. Mándy Andrea a muskátlifajtákról és ápolásukról tart érdekes előadást.

A szakmai napon a részvétel ingyenes, az érdeklődők sorsoláson vehetnek részt, ahol beültetett balkonládát sorsolnak ki.

Cím: 1223 Budapest, Rókales. u. 2-4.

Akinek még nincsen tele a fagyasztója, hűtője, gyomra (másról nem is beszélve) a medvehagymával, íme két nagyszerű program a hétvégére:

Az Orfűi Medvehagyma Fesztivál már ma elkezdődik, a részletes programot megtaláljátok itt.

A másik a szombaton kezdődő Medvehagyma Napok Bakonybélben, melyet idén már negyedik alkalommal rendeznek meg. A két napos program részletesen itt olvasható.

Mindkét helyszín gyönyörű, ha tehetitek, menjetek, szedjétek, egyétek a medvehagymát, vagy csak egyszerűen hemperegjetek meg benne! 

Idén ötödik alkalommal rendezik meg az Újbudai Kertészeti Kiállítást és Vásárt.

A kiállítás főbb témái: dísznövények, díszfaiskolák, kertépítészet, kerttervezés, virágföld, tápanyag-utánpótlás, növényvédelem, kerti munkaeszközök, kerti bútorok, öntözéstechnika stb. Ezenkívül színvonalas előadásokat is hallgathatunk, többek között blogunk két szerzője, Megyeri Szabolcs és Bálint Károly is tartanak előadást a fűszernövények termesztéséről, valamint a kertépítés folyamatáról.

 Találkozzunk a kiállításon!

Kora tavasszal kínálják a bükkös, a gyertyános-tölgyes és a ligeterdők a finom salátának való, 8-10 cm magas kis növényt, a salátaboglárkát (Ranunculus ficaria). Lombfakadás előtt tömegesen nyílik, sárga virágszőnyeggel borítja az erdők alját. Aranysárga szirmai keskenyek, hosszúkásak, fényesek. Levelei vese alakúak, fényes zöldek. Csak a fiatal leveleket lehet salátaként fogyasztani. Gyógynövényként nem jelentős, de Lukács Endréné: Lukácsné gyógyteái c. könyvében az aranyér elleni tea egyik alkotójaként megemlíti. A tea receptje és használata a következő:

Jónak és hasznosnak tartom a medvehagyma bemutatását. Én főzeléket, salátát és levest készítettem belőle.

Felhasználásához javaslom még a KISALFÖLD c. napilap gasztromagazin mellékletének (2010. június 2.) receptjeit:

Keukenhof csodálatos hely, de itthon is láthatunk szép tulipánokat.

Tegnap a budapesti Füvészkertben jártam, ott fényképeztem ezeket a szépséges virágokat. Most virágoznak a cseresznyefák is, úgyhogy érdemes ellátogatni ebbe a város szívében megbúvó botanikus kertbe. Sajnos a pálmaház felújítás miatt nem látogatható, és mindenfelé munkagödröket, munkagépeket és munkásokat kell kerülgetni, de ezzel együtt is élvezhető a park szépsége. Hétvégi programnak, de akár egy laza délutáni sétára is megfelelő hely a Füvészkert. Nézzétek meg ti is!

Lassan itt a tulipánszezon, a kisebb termetű botanikai tulipánok már most kezdenek nyílni, a nagyobb termetű változatokra még egy-két hetet várni kell.

Mostantól a "Régi népélet naptára" hétfőnként jelentkezik, itt találhatjátok az egész hétre vonatkozó hiedelmeket, szokásokat.

Miután a kerti munkákkal kapcsolatban is rendszeresen időzavarban, csúszásban vagyok, gondoltam, saját okulásomra, és talán mások segítségére is csokorba gyűjtöm az aktuális tennivalókat.

A tulipán a tavasz egyik hírnöke, a magyar népművészetben kiemelt helyet foglalt el, gondoljunk csak a tulipános ládára. Éppen ezért sokan azt hiszik, hogy a tulipán igazi magyar növény, de ez nem igaz. Ázsiában őshonos, és török közvetítéssel került Európába. Nyelvemlékeinkben is csupán az 1640-es években fordul elő először. A 16. században egész Európában divatba jött a kertészkedés, az emberek messze földről hozatták a ritkább virágfajokat, és egy-egy különlegességért kisebb vagyonokat fizettek. Ugyanez történt Magyarországon is, gyűjtötték a ritka virágokat és gyógyító füveket. Nemesi családok megrendelték a külföldön megjelent füveskönyveket, de sok magyar is írt könyvet a növényvilágról, pl. Batthyány Boldizsár a hazai gombákat festeti meg, Nádasdy Tamás magyar orvosa a gyógyító füveket és virágokat mutatja be. A 16. században egymás után jelentek meg a füveskönyvek és a kertről szóló munkák. A világhírű botanikus, Carolus Clusius (1526–1609) is hazánkba érkezett, és az ő munkásságának köszönhetjük, hogy több külföldi tudós is kezdett érdeklődni Magyarország növényvilága iránt. Neki tulajdonítják a tulipán európai elterjesztését. Azt viszont kevesen tudják, hogy ő Magyarországon találkozott először tulipánokkal.

Tulipán Clusius egyik metszetén