Sokfelé él Magyarországon fügefa. Az első néhány évben óvni kell a téli hidegtől, később már megedződik, s a nagy fák is biztosan teremnek – ajánlják a médiakertészek.

Néhány fügefát régóta figyelek: az egyik egy forgalmas óbudai út melletti kerítés mögül kandikál ki. Régebben állt alatta egy újságosbódé, annak a tetejére másztak fel a nassolni vágyók. Ez a fa egész nap teljes fényben áll. A másik véglet a Gülbaba türbe közeli kis utca egyik házának kertjében áll, bőven terem, de ez a fa soha nem látja a napot.

Ezek után, gondoltam, én is próbálkozom. A csemetét nem volt nehéz beszerezni. A klíma melegedését is jelzi, hogy egyre többen sikerrel teleltetik át a fügét. Néhány évtizede Magyarországon különleges mikroklímájú helyeken, a Mecsek déli lejtőin, a Balaton északi partján meleg zugokban élte csak túl a mínuszokat. Az ezredforduló után a gondosabb kertészek már rendszeres saját terméssel büszkélkedhettek. A füge – amint a legtöbb sokoldalúan hasznosítható növény – világpolgárrá vált. Akit a rokonsága is érdekel, jó, ha tudja, hogy a trópusokon, szubtrópusokon élő népes fikuszfélék közé tartozik. Csak a fügefélék több mint hatszáz fa, cserje, kúszónövény és lágyszárú alkotta családba tartoznak. Sok fikuszféle melegkedvelő szobanövény, de nálunk a tartós szabad életre bizonyos feltételek megléte mellett csak a fügének van esélye.

Az áprilisban elvetett csillagtök (patisszon vagy püspökkalap) most már folyamatosan szedhető. Ez a Dél- és Közép-Amerikából származó, melegigényes, lágy szárú tökféle főként Franciaországban és a mediterrán országokban közkedvelt, de nálunk is egyre nagyobb népszerűségnek örvend. A piacokon manapság már egész nyáron kapható. Húsa kellemesen ropogós, íze semleges, így nagyon sokféleképpen elkészíthető, hiszen minden csak a fűszerezésen múlik.

A zsenge példányokat meghámozni sem kell, a nagyobbakat viszont igen, és a magjukat is ki kell szedni. A frissen szedett fejek hűtőben 8-10 napig elállnak. Augusztus végétől már nem szedem, hagyom 1-2 kg-osra megnőni. Betakarításkor a kocsány levágott végére gyertyát csepegtetek, a pincébe teszem, ahol februárig is eláll.

Szeretitek a kapormártást? És a kapros tökfőzeléket? Vagy a kapros-túrós lepényt? Esetleg a kovászos uborkát? Vagy bármit, ami kaporral készül? Tudtátok, hogy a középkorban boszorkányok varázslatai, szemmel verés, bájital ellen alkalmazták? Hogy az ókorban pénz helyett az adót kaporban is lehetett fizetni, olyan nagy értékűnek tartották?
Bevallom, én nem nagyon szeretem, és csak azért ültettem, mert jól néz ki. Pedig a kapornak rengeteg kedvező élettani hatása és sokféle felhasználási lehetősége van.

Sokaknak nincsen kertje, de szeretik a színes, illatos virágokat és a különleges levelükkel díszítő növényeket. A kerttulajdonosok pedig erkélyeik, teraszaik díszítésére használják szívesen a balkonnövényeket.

Milyen növények a legjellemzőbbek?

A listát az egynyáriak és a muskátli vezetik. Nem is csoda, hiszen tavasztól késő őszig díszítenek, minden évben új telepíthető belőlük és viszonylag olcsók.

A Szent István park kapcsán már említettük a Budatétényi Rózsakertet, melyet most meg is látogattunk.

A rozárium a XXII. ker. Nagytétényi út és a Park u. által határolt területen található, amely az Állami Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutató-Fejlesztő Közhasznú Nonprofit Kft. rózsagyűjteménye. Az intézményben elsősorban nemesítés folyik, de egyben génbank is. Területe 2,5 hektár, a parkosított kertben mintegy 1200 féle rózsát ültettek ki. Minden évben, a rózsavirágzás kezdetén (kb. két hétig) várja az érdeklődőket is. Az év többi részében elvileg zárva van, ezzel nemcsak a rózsákat védik, hanem a látogatókat is, mivel néha veszélyes vegyszerekkel kezelik a növényeket.

Arra, hogy a növényvilág a Földi élet eltartója, ritkán gondolunk. De mindnyájan kötődünk, emlékezünk egy-egy növényre, virágra, amely valaha fontos szerepet játszott az életünkben.

Ki hallott a Bánkúti búzáról, és kit érdekel egyáltalán? Feltételezem, kevés embert, de én jól ismertem ezt a híres magyar fajtát, amelyet már vagy 50 éve nem termesztenek. Ez a búza erős, vastag szárú, 1 méterre is megnövő, kiváló termést adó fajta volt. Lisztjéből a legjobb kenyér, a felséges langalló (amit az olajban sült lángos meg sem közelít), rétes és a legfinomabb sütemények készültek. Gasztronómiai értékei mellett esztétikai élményt nyújtott a sárguló búzatábla csodálatos látványa. Akkortájt esélyem sem volt meglátni nemhogy a tengert, még a Balatont sem. De a hullámzó búzatenger az óceán képzetét keltette bennem. 

- Ezen a hétvégén is úgy tűnik, legfőbb dolgunk a locsolás és a gyümölcsszedés lesz. Még érik a málna, meggy, már van szilva, kajszi- és őszibarack is, kinek mi terem a kertjében. És ribiszke vagy ribizli, piros, fekete vagy fehér; mindegy, mert mindegyik nagyon egészséges!

Sok C-vitamint tartalmaz, ezért régen skorbut ellen alkalmazták. Emellett B₁-, B₂-, B₆- és E-vitamin van benne. Flavonoidjainak és béta-karotinjának köszönhető tumorellenes hatású.
Fontos ásványi anyagai a kálium, nátrium, kalcium, foszfor, magnézium és a vas. A ribizliolaj ápolja és nyugtatja a száraz, érzékeny bőrt. Különböző gyümölcs- és egyéb savainak köszönhetően jót tesz az emésztésnek is.

Nagyon finom a belőle készült lekvár és szörp. A ribizlibor is megtartja a gyümölcs vitamintartalmának jelentős részét. Fülledt nyári estéken a legjobb üdítőital: ribizlibor és -szörp tetszőleges arányban, jéghideg szódával feleresztve. Nagyanyám a család férfitagjainak mindig egyujjnyi bor, háromujjnyi szörp, a többi szóda arányban keverte, de mindig volt a közelben jólelkű asszony- vagy gyereknép, aki a kamrában titokban javított az összetételen.

Szép hétvégét! 

A nyárral a mérgező növények is burjánzásnak indulnak, úgyhogy ideje folytatnunk "gyönyörű mérgekről" szóló sorozatunkat. Következő áldozatunk a csattanó maszlag (Datura stramonium), mely több súlyosan mérgező növénnyel - nadragulya (Atropa belladonna); bolondító beléndek (Hyosciamus niger)- együtt gazdagítja a burgonyafélék családját.

Dél-Amerikából származik, Európában a XVI. században terjedt el, először botanikus, majd házi kertekben. Nálunk is gyakori: leginkább nitrogénben gazdag talajon, parlagokon, legelőkön, de művelt talajon, lakott területen is előfordul. Szinte bárhol találkozhatunk vele. Melegkedvelő, szárazságtűrő gyom.

Sok díszkertben, de társasházak kertjében is csúfolkodik óriásira nőtt, betegeskedő gyümölcsfa. Ültetői bizonyára azt gondolták, hogy a hűsítő árnyék mellett gyümölccsel is ellátja az éhes szájakat. A gyümölcstermeléshez azonban ennél több kell.

Miért kell más módon kezelni a füvet?

A meleg nyár és főleg a tűző nap negatív hatásait sokan tapasztalhatják pázsitjukon.
Árnyékosabb kertekben nem okoz olyan mértékű problémát, mint ahol folyamatos napsütés perzseli a füvet. Besárgult, színevesztett, gyomosodó zöldterületet eredményezhet. A másik probléma kb. 5 éve jelentkezik rendszeresen: a fű gombabetegsége. Figyelem! Ne keverjük össze a kalapos gombákkal, amelyek ártalmatlanok.