Az első cikk után hiányoltak az olvasók néhány ragadozó fajt. Természetesen a teljesség igénye nélkül válogattunk ki olyanokat, amelyekről megfelelő képanyaggal rendelkezünk, és általuk egy kis betekintést engedtünk ebbe a világba. A kéréseknek nem tudtunk ellenállni, így most essen néhány szó újabb fajokról. Remélhetőleg segítünk eligazodni a ragadozók kusza világában.

Vörös vércse

A mangónak rengeteg jó tulajdonsága van és egy rossz.

Fura időszak van mostanság. Január vége lévén sokan már a tavaszt várják, mások nem bánnák, ha lenne még egy kis tél. A növények sem igazán tudják, mitévők legyenek: a hóvirág már újévkor kibújt, sok növény hozza rügyeit, pedig a nagy fagyok még csak most várhatók. Legalábbis az előrejelzések szerint. Mindenesetre, akinek nincs elég türelme kivárni, míg a tavaszi hagymások kibújnak a kertben, vagy esetleg kertje sincs, hajtasson ilyen növényeket a lakásban.

Január - Boldogasszony hava

4. hét:

- január 25. (Pál): Ha fényes Szent Pál, minden termés szépen áll. Ha Pál fordul köddel, jószág hullik döggel.

Ha megkérdeznénk járókelőket, hogy mondjanak egy nagyon apró madarat, akkor nagy eséllyel a legtöbben a kolibrit fogják említeni. Pedig a valóság az, hogy a kolibrikhez több száz faj tartozik, és van néhány fajuk, amelyek nem is mondhatók a maguk 20 grammjával nagyon aprónak. Most olyan madarakról lesz szó, amelyek a legkisebbek a nálunk élők között, és felveszik a versenyt a parányi kolibrikkel.

Sárgafejű királyka

A csipkebogyót termő vadrózsa nálunk is őshonos, ezt igen sokféle népies elnevezése is mutatja: közönséges vadrózsa, gyepűrózsa, csipkerózsa, hecsedli, hogy csak néhányat említsek. A csipkebogyó pedig a növény áltermése. (Azért áltermés, mert a valódi termésekkel ellentétben a kialakulásában a termőn kívül a virágnak más része - vacok, kocsány, esetleg a virágtakaró - is részt vesz.)

Évszázados vadgesztenyesorok előbb senyvedését, a levelek idő előtti lehullását, később a fa lassú pusztulását okozzák a Magyarországon újonnan érkezettnek számító vadgesztenye-aknázómolyok (Cameraria ohridella). A fák leveleit vékonyító, korai lehullást okozó molykártevő vélhetően Észak-Amerikából érkezett Európába. Szerencse a bajban, hogy a molynak különleges az étvágya, és főként a fehérvirágú vadgesztenyét (Aesculus hippocastanum) károsítja, ezért ajánlható, hogy helyette inkább a rokonait telepítsük, ha már e szép fákat szeretnénk környezetünkben látni. Ilyen a hússzínű vadgesztenye (Aesculus x carnea), az észak-amerikai kisebb termetű sárga vadgesztenye (Aesculus flava) és a még kisebb pirosló vadgesztenye (Aesculus pavia). A vörös (Aesculus pavia) és a közönséges vadgesztenyét Franciaországban keresztezték.

A múlt héten olvastam egy cikket arról, hogy kínai tudósok megtalálták a részegség természetes ellenszerét. A japán mazsolafa (Hovenia dulcis) kínai fajtájának kivonatát a bölcs kínaiak már 500 éve használják a másnaposság gyógyítására. Most patkányokon végzett kísérletekkel igazolták, hogy a dihidro-myricetin (DHM) nevű összetevő a véralkoholszinttől függetlenül megakadályozza az agyra kifejtett bódító hatást, csökkenti a másnaposság tüneteit, sőt, idővel mérsékli az alkohol iránti vágyat is. A teljes cikk itt olvasható.

3. hét:

- január 17. (Antal): Ha esik, Szent Antal elviszi a szénát.

- január 18. (Piroska): Ha Piroska napján fagy, negyven napig el nem hagy.

- január 20. (Fábián): E napon indul meg a fákban a nedvkeringés.

- január 21. (Ágnes): Ha Ágnes hideg, engesztel Vince, hogy teljék a pince.

- január 22. (Vince): Ha fénylik Vince, megtelik a pince. Ha csepeg, csurog, kevesebb lesz a borod.

A rutinos szobakertészeknek sem tilos a metszés. Persze sokan visszarettennek féltett növényük darabolásától. A metszés, ahogy a szemzés, növényszaporítás vagy éppen a permetezés nem ördöngösség, csupán néhány egyszerű alapszabályt szükséges elsajátítani ahhoz, hogy biztos kézzel nevelhessük növényeinket.

A bonszaj művelői mindent tudnak a metszésről