A kertben és a konyhában nagy mennyiségű szerves hulladék keletkezik, amit számos gazda szemetesbe dob vagy eléget, ezzel rontva a környező lakosok életminőségét. Amennyiben törődünk a természettel és a környezetünkkel, válasszuk a hulladék hasznosításának legmegfelelőbb módját: alakítsuk át minőségi trágyává. Erről szól a komposztálás. 

A teraszról, kertből még csak néhány napja kerültek be a lakásba, verandára, téli kertbe a növények, de a fényszegény helyeken máris megkezdődött a levelek versenye a jobb helyekért. Aki szokott digitális készülékkel fotózni, van állványa és egy hétig nem mozdítja el, érdemes megvizsgálni, hogyan tornáznak a dísznövények a kevéske fényért. Nappal 4-5 óránként kellene pontosan ugyanarról a növényegyüttesről fényképet készíteni, majd a számítógép képernyőjén egymás után le kell játszani a sorozatot, s kiderül, ki-ki hogyan próbál több fényhez jutni.

A legjobb lenne, ha egymást sem árnyékolnák

A legtöbb szobanövény életében kritikus napok következnek. Bár a kertből csak telelőre bekerülteknek az első hetek „meleg fürdőt” hoznak, és látványos fejlődésnek indulnak, később azonban fakulnak, nyurgulnak, elhagyják eredeti formájukat.

Reggelente egyre többször jelennek meg az ablakpárkányunkon a cinkék, sokszor be is kopognak. Ilyenkor hajlamosak vagyunk azt gondolni, „hazajöttek” és szólnak, hogy éhesek. Pedig csak az üvegen levő apró rovarokat kapkodják, ill. a saját tükörképüket "fenyegetik", és eközben koppan a csőrük az ablaküveghez, ahogy az MME honlapján olvashatjuk.

Azért nem baj, ha már most elkezdjük etetni őket, nem fogják visszautasítani a finom falatokat. Viszont, ha belekezdtünk, már felelősséggel tartozunk az odaszoktatott madarakért, ezért tavaszig (március vége, április eleje) folyamatosan táplálnunk kell őket. Van is kit, mert szerencsére az amúgy is gazdagnak számító hazai madárvilágból sok faj kedveli a lakott területeket.

Bár mindkettő édeskés, körülbelül ennyi is a hasonlóság. Amúgy nem rokonok, az édesburgonya a nevén kívül még csak nem is burgonyaféle. Tavaly találkoztunk először: egy recept kapcsán keresgéltem és találtam nagy nehezen batátát. Aztán kicsit utánanéztem, mi fán is terem, és érdekes dolgokra bukkantam.

November - Szent András hava:

47. hét:

- november 19. (Erzsébet): "Szent Erzsébet napja tél erejét szabja." Ha Erzsébet-napon havazik, azt szokták mondani, "Erzsébet megrázta a pendelyét (vagy a dunyháját)".

A hétvégén kicsit ködös, de fagymentes idő várható, úgyhogy még mindig lehet a kertben tenni-venni, de akár trópusi hangulatú programot is választhatunk a szürkeség helyett.

A vadon termő gombák a takarítás nagymesterei: ha nem vennének részt az elhalt növényi anyagok lebontásában, néhány évtized alatt több méteresre vastagodna az avarréteg, így be se lehetne menni pl. gombászni az erdőkbe. De szerencsére itt vannak, Magyarországon a gombafajok száma 2000-nél is több. Igaz, ezek kis töredéke ehető, szedhető, de a többiek legalább végezhetik a dolgukat, míg a vadgombák szerelmesei minden évszakban megszedhetik kosaraikat. Nincs ez másként novemberben sem, mostanában is érdemes keresgélni erdőn, mezőn, vagy akár a föld alatt, ha van hozzá disznónk vagy kutyánk és engedélyünk (ld. kép).

Nyári szarvasgomba (Tuber aestivum)

Már régóta szerettem volna kökénypálinkát készíteni. A végső lökést az idei, igen jól sikerült ringlófőzet még nyers italának kóstolásakor összejött barátok társalgása adta. Kökénypálinkát készíteni igazi kihívás. Most már tudom, hogy erősíti a családi köteléket, viszont egy hétköznapi használatba fogott konyhában zajló kökénytartósításhoz biztos lábakon álló házastársi kapcsolatra van szükség. Egy-egy kökényfeldolgozás után érthető, miért számít a magányos manók csemegéjének.

Amikor a beszámolót írom, már rotyog a kevéske kökénycefre, a szilvapálinkában már fél napja ázik a patxaran, jó pár üveg különböző állagú lekvár, zselé készült, és az utolsó pillanatban talált üres üvegekbe került szörp is. Vagyis a nehezén túl vagyunk.

Tollfosztás

November - Szent András hava

46. hét:

- november 11. (Márton): "Aki Márton napon libát nem eszik, egész éven át éhezik."   A Márton-nap és a liba kapcsolatának fennköltebb magyarázata, hogy a legenda szerint a végtelenül szerény Szent Márton, amikor Tours püspökévé akarták szentelni, elbújt egy libaólba, de a szárnyasok hangos gágogással elárulták.

A praktikus ok ugyanerre a kapcsolatra, hogy ekkorra hízott meg a liba akkorára, hogy már le lehetett vágni. Innen a mondás: „Olyan kövér, mint Szent Márton lúdja”. A Márton-napi lúdsütéshez időjóslás is társul: ha a lúdpecsenye mellcsontja fehér, kemény, havas tél várható; ha szürkés, akkor enyhe lesz az idő. A népi megfigyelések szerint a karácsonyi időjárásra is lehet következtetni: "Márton napján, ha a lúd jégen jár, akkor karácsonykor vízben poroszkál." Sokfelé úgy tartják, e nap időjárása megmutatja, milyen lesz majd márciusban az idő.

E napon már iható az újbor, így rendszeresen voltak nagy lakomák, bálok. Úgy tartották, minél többet iszunk e napon, annál erősebbek, egészségesebbek leszünk. Ezzel párhuzamosan dologtiltó nap is: a mosás, teregetés a jószág pusztulását okozná. A gazdasági év vége, ekkor számolnak el a pásztorok a behajtott jószággal, és az utolsó piacnap is ekkor van.

Magyarországon fejenként átlagosan évi 430 kg-ot is meghaladó mennyiségű hulladékot termelünk. Ennek akár 45 %-a is állhat biohulladékból (településenként ez a szám 40-70 % között mozog), amit főleg a kertekben levágott fű, levelek, ágak, gyümölcsök, növényi hulladék, faforgács, konyhai hulladék tesz ki. A hulladék elégetése vagy illegális helyeken való lerakása veszélyes és törvénybe ütköző. Jobb, ha inkább hasznunkra fordítjuk a nyersanyagokat, és nem költünk mesterségesen előállított műtrágyára. Most induló sorozatunk ebben próbál segíteni.