Mióta a fináncot feltalálták, a dohány (Nicotiana faj) termesztése és házi feldolgozása a fekete disznóvágással vetélkedett kockázatát tekintve. Mikor a pénzügyőr megtalálta a padláson elrejtett dohányvágót, játékkönyvekhez hasonlóan közölte: "Kalandod ezzel véget ért". A dohánytermékek szabályozása azóta csak szigorodott, házi termesztése továbbra is felvethet kérdéseket a hatóság részéről. Másrészt elszívható végeredmény produkálása nagyon nehéz, a fermentálás szakértelmet igényel. Termesszünk inkább paradicsomot, vagy paradihányt.
Vadon növő fajtája (Selyemkóró) sem ajánlott ültetésre, mert kifejezetten intenzív és haszna erősen vitatott mezőgazdász körökben, kivéve a méhészeket, mert méz is készül belőle. Látványos dísznövényként telepítve viszont kárt nem okoz. A kereskedelemben is kapható Szárnyalt Díszdohány virágai bódító illatot árasztva az esti órákban nyílnak. Gondozása egyszerű, életerős, nem kényeskedő balkonvirág.
Visszatérve az "igazi", gazdasági hasznosítású dohányra, egy nemzetsége érdekes módon a burgonyafélékhez tartozik. Amerikából származik, pszichedelikus szerként használták, azonban a kontinens felfedezése után kereskedelmi céllal termesztették. A dohány nem csak latin nevét, de a benne lévő alkaloid elnevezését is Jean Nicot-ról, Franciaország portugáliai nagykövetéről kapta, aki 1559-ben gyógyászati célból küldött dohányt Medici Katalinnak, hogy állandó migrénjét azzal enyhítse. - írja a terjedelmét e növénynek szentelő Dohánymúzeum.
A köznép köreiben annak ellenére terjedt el élvezeti szerként, hogy kemény büntetéssel sújtották a nyilvános fogyasztását. Pipaelkobzás, pénzbüntetés, botozás szerepelt a dohányzás visszaszorítását célzó kampányok eszköztárában és előfordult, hogy a szabálysértők orrán szúrták át saját pipájukat. Egy ilyen esetről Jókai Mór Fekete Gyémántok című regénye is megemlékezik, Theudelinda grófnő egyik ősét említve.
Vadon növő változatai közül hazánkban - főleg az alföldi homokos talajokon - a selyemkóró fordul elő, egy észak-amerikai eredetű, agresszíven terjeszkedő évelő gyomnövény. Mézelőként ugyan kiváló, de az őshonos fajok kiszorításával összehasonlíthatatlanul több kárt okoz. Virága kellemes illatú. Termése 8-11 cm hosszú, ívelten elkeskenyedő csúcsú tüskés toktermés, sok repítőszőrrel rendelkező maggal. A selyemkóró mérgező növény, de ez a méreg nem hat a bűzpillefélékre, amik hernyóinak ez az egyetlen tápnövénye. Mi több, a mérget mind a hernyók, mind az imágók elraktározzák, és ettől maguk is mérgezővé, illetve ízetlenné válnak, amire a potenciális ragadozókat feltűnő színeikkel és mintázatukkal figyelmeztetik. - olvashatjuk ennek az amatőr fotónak kommentárjában.
Változatos fajtáival találkozunk, ha keresőszónak beírjuk: Milkweed vagy Milkweed Butterfly,
illetve Asclepias Syriaca Flower
A kertészkedést kedvelők a dísznövény-kereskedések kínálatából ismerhetik a dohányt, illetve annak kifejezetten dekoratívvá nemesített változatait (Nicotiana alata). Sokféle színben és méretben kapható, egész nyáron át virágzó növény. Fehér, halvány- és sötétebb rózsaszínű, bordó, sőt sárgászöld virágú változatai is léteznek.
Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez
Basil 2019.08.22. 12:40:05
A dohány a Solanaceae, burgonyafélék, a selyemkóró az Apocynaceae, meténgfélék családjába tartozik. Semmi közük egymáshoz. Illetve talán: mérgező mindkettő...
Üdv