A globális éghajlatváltozás következménye a szélsőségesebbé váló időjárás. Nemrég dőlt meg a 75 éves párizsi melegrekord. Ezek szerint régen is volt meleg, csak épp az egymást követő kánikulai napok száma növekedik baljós mértékben. A szervezet pihentető, hűvös szünetek nélkül nehezen bírja a több hetes forróságot. 2003-ban pont Párizsban a "Gyilkos nyár"-nak nevezett augusztusi kánikula követelt 15000 áldozatot a képen is látható bádogtetők alatt élő - zömében idős, egyedülálló - emberek közül.
Lapos- vagy enyhe lejtésű tetővel fedett társasházban lakók, irodaház-tulajdonosok számára megfontolandó gondolatkísérlet természetközeli, rezsicsökkentő megoldás az egyszeri beruházást és némi törődést kívánó, de hálás technológia, a zöldtető. Számos előnyéből - a melegre való tekintettel - most három erényt emelek ki. Illusztrációink tanúskodnak, hog ynem csak környezettudatos milliárdosok apartmanjainak tetejére lehet növényeket telepíteni, de embertelen tömblakótelepek élhetőbbé és színesebbé tételére is alkalmas a tetőgyep.
Hőingadozások kiegyenlítése
A városokban kevés a víz tárolására és párologtatására alkalmas felület. A tetők és burkolatok teljes vízmentesítésének elve korábban nagyobb előnyt élvezett. Ennek következménye, hogy a sűrűn beépített területeken nyáron, akár 10 °C-kal is nagyobb a levegő hőmérséklete a vidékiéhez képest. Ha ezek után még a beépítetlen vagy ritkán beépített, friss levegőt hozó városi folyosókat is megszüntetjük, akkor hőszigetek alakulnak ki.
Napközben a tetők, a falak és a burkolatok a napsugárzás hatására felmelegszenek, az ezekben tárolt energia éjjel visszasugárzik. Emiatt a jelenség miatt az éjszakai lehűlés csekély, ami a városi higiéniára különösen hátrányos. Városokban, a rendkívül meleg nyarakon a klimatikus feltételek leromlanak, jelentős mértékben csökken az ottlakás minősége, sőt a halálesetek száma is növekszik. Előrejelzések szerint a hőségperiódusok gyakorisága még tovább fog emelkedni. Nagyon fontos lenne, hogy a jövőben több párologtatásra alkalmas felületet teremtsünk. Ebből a szempontból a tetők nyújtotta lehetőségek száma végtelen, hiszen ezek a felületek további ingatlanszerzés nélkül rendelkezésünkre állnak. A zöldtetők – rétegrendi felépítésüknek köszönhetően – sok vizet tárolnak, a víz pedig fontos a hőmérséklet mérséklése szempontjából, hiszen 10 liter víz elpárologtatásához több mint 20 000 kJ hő szükséges. A rendszerben tárolt vizet az ültetőközeg (szubsztrát), valamint a vegetáció is elpárologtatja. Vizsgálatok bizonyítják, hogy a zöldtető fölötti levegő hőmérséklete a kavicsos tetők fölötti hőmérséklethez képest forró napokon akár 30 °C-kal is csökkenthető!
Ebből adódik, hogy a zöldtetőkön legalább 10–15 cm vastag szubsztrátréteget kell kialakítani, lehetőleg olyan építési kivitelben, amely képes a csapadékvizet a rendszerben tárolni. A hőmérsékleti csúcsok csökkentése céljából épített zöldtető teljesítményét egy automata – optimális esetben, ciszternában összegyűjtött esővízzel működő – öntözőrendszer még tovább növeli.
A szálló finom por csökkentése
A zöldtetők ebben játszott szerepéről eltérőek a vélemények. Meghatározó a zöldtető fölötti levegőmozgás, ill. a növényzet összetétele, habitusa. Az eddigi vizsgálatokból hosszú távú következtetéseket még nem szabad levonni. A zöldtetőkön gyakran előforduló Sedum- (varjúháj-) fajoknak a finom port megkötő képességük elérheti az akár 10 g/m2/év értéket is. A cserjék és lágyszárúak közel hasonló teljesítményűek lehetnek. A mohaszőnyegek a levegőnek akár 22 % finompor-tartalmát is képesek lekötni. Ezen túlmenően a szervesanyag-alapú finom porok nagy részét a mohán filmrétegszerűen megtapadó baktériumok is le tudják bontani, az így felszabaduló nitrogént a moha saját növekedésére tudja fordítani. Egy zöldtető a kavicsos tetőhöz képest alapvetően sokkal több finom port képes megkötni. Jövőbeli kutatások alapjául szolgálhat az egyre növekvő gáz- és finom por alapú levegőszennyezés. Laboratóriumi és helyszíni vizsgálatok alapján ki lehetne dolgozni megoldásokat, hogy mely növények a legalkalmasabbak a levegő szennyezettségének csökkentésére.
Hőszigetelés és hűtés
A zöldtetők úgy működnek, mint egy klímaberendezés, természetesen az utóbbihoz felhasznált energia elhasználása nélkül. Nyáron a zöldtetőknél a hűtőhatásról beszélhetünk. Kísérletekkel bizonyították, hogy akár 35 °C-os forró nyári napokon a szubsztrát 10 cm mélységében szinte állandó, 18–20 °C a hőmérséklet. A zöldtető alatti térben a levegőcserének köszönhetően, ha nem is ennyire kicsi, de jobb közérzetet biztosító hőmérséklet alakul ki. Hűtőfunkció szempontjából különösen hatásosnak tekinthetők a nagy víztároló kapacitású és dús növényzetű építmények. Itt az automata öntözőrendszerrel vagy vízduzzasztással ellátott intenzív zöldtető adja a legjobb eredményt. Télen a zöldtetők hozzájárulhatnak a fűtési energia megtakarításához.
Ez a funkció a vegetáció alatti levegőrétegnek, valamint a szubsztrát vagy a drénréteg levegőzárványainak köszönhető. A hőszigetelésre az intenzív zöldtető mellett az extenzív zöldtető is alkalmas, ahol az alacsonyabb rendű, extenzív növényzet miatt csak egy vékony levegőpárna van jelen a növényzetben, de a pórusos ásványi közegalkotók elegendő kiegészítő levegőmennyiséget tartalmaznak, és elegendő energiamegtakarítást eredményeznek.
Az olvasottak továbbgondolásához ajánlom Walter Kolb hazai viszonyokra átdolgozott "Zöldtetők. Tervezés - kivitelezés - gondozás" című kötetét, melyben benne van a ...minden, amit tervezéshez és megvalósításhoz előzetesen tanulmányozni kell. A könyv összefoglalja az építőipar egy szűk szegmensét, a ZÖLDTETŐK világát. Célja a "zöldtetőérzés" és a "zöldtető-gondolkodás" lehetőség szerinti terjesztése.
Megvalósult zöldtetők és zöld tetőkertek fotóin túl komplett műszaki megoldásokat mutat be a tetőszigeteléstől a színpompás növényzetig, az önfenntartó zöldtetőktől a járható tetőkertekig. Fontos fejezete a zöldtetők környezetünkre és az érintett épületeket használó emberekre gyakorolt hatása, pl. a hőingadozások kiegyenlítése, a szálló por csökkentése, a zaj- és épületvédelem.
Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez
Sir Galahad 2019.08.08. 08:13:08
pPanni 2019.08.08. 10:50:20
Ekkor jön még a födém teherbírása, plusz a tuti szigetelés az egész alá, mert azért én nem próbálnám ki, hogy akár 20-30 cm nedve talaj mit tesz a szigeteletlen födémmel.
Nem 2 fillér...
munkanélküli informatikus 2019.08.08. 10:54:42
munkanélküli informatikus 2019.08.08. 11:01:22
Valóban lehet egy háztetőre nagy fákat tenni, de minden egyes fa elhelyezése sok millió forintba kerül (hatalmas méretű földmennyiség elhelyezése, megerősített épületszerkezet, stb),
viszont nagy fákról készült képeket elhelyezni házról készült képekre sokkal olcsóbban megvalósítható :)
kewcheg 2019.08.08. 13:10:23
wmiki · http://kigondoltam.blog.hu/2014/07/20/stephen_hawking_538 2019.08.08. 20:40:27
szokásos index címlapos maszlag, photoshoppolt kamu képekkel
@kewcheg: tennél fel pár képet, arról a csodalakról?
kewcheg 2019.08.09. 10:09:37
Suszt Máté 2019.08.12. 11:45:56