Téves nézet, hogy a csipkebogyókat akkor kell gyűjteni, amikor azokat megcsípte a dér. Az első fagyok idejére többnyire már túlérnek, húsállományuk megpuhul. A túl kései szüret is csökkenti a csipkebogyók C-vitamin-tartalmát, amely a fagyok hatására tovább csökken. Az első fagyot követően közel 20%-os a veszteség, a második után pedig már csak 50%-a van meg az eredeti C-vitamin-tartalomnak.

Teljesen érett, szilárd állapotban kell a gyümölcsöket leszedni. A betakarítás kezdete fajtól és fajtától függ. A legkorábbi fajok, fajták már augusztus közepétől (Rosa pomifera, ’Karpatia’) érnek, a legtöbb viszont szeptember közepétől szedhető. Bokronként 3…9 kg termés szüretelhető.

A csipkebogyóból szörpöt, lekvárt, levet, szirupot, szószt, kandírozott gyümölcsöt, valamint gyümölcsbort és likőrt is lehet készíteni. Vadhúshoz kitűnő köret, sütemények, bonbonok töltelékanyaga. Értékes anyagai fagyasztással őrizhetők meg a legeredményesebben. A gyorsfagyasztott csipkebogyót elsősorban a konzervipar dolgozza fel, de eredményes hazai próbálkozások voltak édesipari felhasználására is. A Rosa rugosa nagy méretű, korán megpuhuló terméseit mélyhűtött áruként, ill. gyümölcsízekben használják. Bébiételek alkotóelemeként a gyengén savanykás, vitaminokban gazdag, lehetőleg teljesen vegyszermentes termesztési eljárással előállított gyümölcsök alkalmasak.

Svédországban igen kedvelt a csipkebogyóból készített desszertleves,
amelyet tejszínhabbal és mandulás kekszgolyócskákkal kínálnak.

A csipkebogyó és a belőle készült lekvár enyhe hashajtó hatású, vese- és húgyhólyagtisztító, vércukorszint-csökkentő, de ínygyulladásra és rekedtségre is rendkívül hatásos. Nagy C-vitamin-tartalmának köszönhetően fogyasztása terhesség, szoptatás során, megfázásos megbetegedéseknél fontos, a C-vitamin hiánytünetek megszüntetésére is alkalmas. Klinikai vizsgálatok igazolták antioxidáns és gyulladáscsökkentő hatását. Kedvező hatású az ízületi és reumatikus fájdalmakban szenvedő betegeknél.

A csipkebogyót leggyakrabban szárított formában önállóan, vagy frissítő, roboráló teakeverékben vásárolhatjuk meg. Gyógynövényként egészben szárítva vagy felhasítva, magvaitól, szőreitől megtisztítva, csipkehúsként kerül forgalomba. Kb. 4 kg friss bogyóból lesz 1 kg száraz csipkehús és kb. 2 kg friss gyümölcsből lesz 1 kg száraz drog.

A csipkebogyókat nem érdemes egészben szárítani, ugyanis a gyümölcsben lévő víztartalom csak a termés csúcsán lévő szűk nyíláson tud elpárologni. A csipkebogyó héja rendkívül kemény, felületét vastag, összefüggő kutikulával védett bőrszövet borítja, a terméshúsban lévő nedvesség pedig elősegíti a C-vitamin bomlását. A legmegfelelőbb ezért a felezett vagy aprított, kimagozott csipkebogyók gyors szárítása. A szárítást vékonyan elterítve természetes vagy mesterséges úton végezhetjük. Szárítás során a legfeljebb 14 %-os nedvességtartalom elérése a cél. A szárított gyümölcsöket természetes anyagból készült tárolóedényekben kell tárolni (pl. kosár, papírzacskó, ritka szövésű textilzsákok). A feldolgozás és a tárolás során kerülni kell a fémtárgyak használatát. 4 kg friss gyümölcsből lehet 1 kg száraz csipkehúst előállítani.

A gyümölcsök feldolgozása során melléktermékként keletkező aszmagok számos értékes anyagot tartalmaznak. Főzetüket a népi gyógyászatban vese- és húgyhólyag-megbetegedések, köszvény, reuma és isiász esetén használták. A Rosa sancti-andreae és a Rosa villosa fajokat Magyarországon a XIX. században gyakran ültették kertekbe gyümölcsükért, vanilia ízű aszmagjaikért. Igazolt a magolajának antimikrobiális hatása, trombózis, érelmeszesedés, bőrbetegségek esetén jótékony hatása van (pl. ekcéma), s vérnyomáscsökkentő.

A rózsamagolajat a telítetlen zsírsavainak és A-vitamin-tartalmának köszönhetően a bőr regenerálására a kozmetikai ipar is hasznosítja. A magolaj fekélyellenes hatása klinikailag igazolt, eredményesen használható különböző bőrbetegségek gyógyításában. A magokból készített maglisztet nagy rosttartalma miatt állatok takarmányozására is ajánlják. A csipkebogyóban az aszmagok körül található serteszőrök ’viszketőporként’ is ismertek.

Leveleiből tea készíthető. Rózsaolaj gyártására az éterikus olajokban gazdag virágszirmú fajokat, fajtákat használják. 3…6 kg virágsziromból desztillálnak 1 g rózsaolajat (Aetheroleum rosae). A Rosa centifolia virágszirmai gyógynövényként is felhasználhatók. A viráglevelekből származó drog neve Rosae fl o s. Gyűjtés során a sötétpiros virágszirmúakat külön gyűjtik, a többi szín össze is keverhető. A szárított rózsaszirmokat gyógyteák díszítésére, dohányillatosítónak és füstölő-keverékekhez is használják. A virágszirmokból származó drog erősen összehúzó hatású. Ajánlják bélhurut ellen. Külsőleg (öblögetőként) alkalmazható mandulagyulladás és fogínysorvadás esetében. A rózsaméz (Mel rosatum) készítésére teltvirágú rózsafajták szirmait használják. A szirmokat vízzel leforrázzák, mézben áztatják, egy–két napig állni hagyják, majd leszűrik. A szájüreg gombásodása és afták esetén használják. A piros virágú rózsafajok sziromleveleinek kivonata rovarcsípések, égési sérülések adjuváns kezelésére alkalmas.

A termésekkel teli vesszők vágódíszként hasznosíthatók. A virágkötők a kicsi vagy közepes méretű, kissé nyújtott alakú csipkebogyókkal teli vesszőket keresik. A termés színe a fajtától, ill. a szedéskori érettségtől is függ, lehet zöldes, sárgás, narancspiros vagy vörös.

Itt speciális fajtákkal dolgoznak, lengyel, olasz, holland és francia fajták állnak ma már a termesztők rendelkezésére. Változatos színű virágaiknak, valamint akár télen is a bokron maradó terméseiknek köszönhetően díszkertekbe ültethetők.

Sövényként kertek, különböző létesítmények területeinek védelmére is jól használhatók. A jó várostűrő képességű taxonok sövényként utak mellé is telepíthetők. Használják szélvédő-hófogó sövényként, más vadgyümölcsfajokkal vegyesen (pl. homoktövis, kökény) ültetve országutak mentén. A tarackoló gyökérzetű fajok, fajták alkalmasak lejtős területek talajának megkötésére. Tüskés bokrai az énekes madarak kedvelt búvó- és fészkelőhelye.

A vadon nőtt, jótékony hatású gyümölcsök megismeréséhez ajánlunk irodalmat, de akár termeszthetjük is kertünkben őket. Kovács Szilvia: Vadgyümölcsök a kertben és ültetvényekben című kötete részletesen bemutatja a homoktövis, csipkerózsa, húsos som, kökény, japánbirs és áfonya telepítésének és gondozásnak, feldolgozásának titkait. Nagyvonalú leértékeléssel kapható.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!