Hagymás virágaink zöme lehullatta virágait és alkalmat adtak egy kis kertészkedésre. Segíthetünk a növényeknek, hogy az elvirágzás után ne használjanak felesleges energiákat: vágjuk le az elhervadt virágokat, lehetőleg a virágszárral együtt. Ha ezeket meghagyjuk, a növény maghozásra fordítja energiái egy részét, ami a kerti hagymások legtöbbjénél teljesen szükségtelen.

Császárvirág

Az elhervadt szár visszavágása
A többi hagymáshoz képest is nagyobb a jelentősége a visszavágásnak a nagyvirágú kerti tulipánok és nárciszok, ill. a császárkorona, a dália és a kardvirág esetében, azaz a nagyra növő, sokat virágzó fajoknál. Ügyeljünk, hogy a levelekbe ne vágjunk bele, ezért körülbelül a fél magasságban vágjuk el a virágszárakat. Vannak azonban olyan fajok is - például a botanikai tulipánok - amelyeknél cél, hogy magot hozzanak, és magról kelve is elszaporodjanak. Ezeket értelemszerűen nem kell visszavágni, hanem a hervadt virágokat is a tövön kell hagyni, hogy magot érleljenek.

Kardvirág

A lombot ugyanakkor egészen addig meg kell hagyni a hagymák, gumók felett, amíg magától teljesen leszárad. A levelek sárgulása jelzi, hogy a föld alatti raktározó szervek elkészültek, és elegendő tápanyagot tároltak be a következő évi virágzáshoz. Ebből következik, hogy a pázsitot, gyepet is csak a hagymások teljes visszahúzódása után szabad először nyírni, amennyiben ilyen virágok nyílnak a fű között tavasszal. Praktikus lehet ilyenkor a nárciszok barnuló lombját hajfonat módjára összefonni: ez nemcsak tetszetős, de így a fűnyírás is könnyebben megoldható körülötte. Ha a nyári kiültetésekhez kell a hely, akkor viszont megtehetjük azt is, hogy a teljes visszahúzódás előtt kivesszük a földből a hagymákat, majd úgy kezeljük őket, ahogy a cserépben nevelt növények hagymáit az elvirágzás után. 

Nárcisz

Kapálni? Soha!
Ha hosszú távon tervezünk a hagymásokkal, gumósokkal, akkor egy valamit mindenképpen tartsunk szem előtt a kerti munkákkal kapcsolatban: kapát még csak a környékükre se vigyünk! Olyan növényekről van ugyanis szó, amelyek csakis a háborítatlanul hagyott területeken tudnak fejlődni, és a magok elszórásával zárt állományt alkotni. Kicsit más a helyzet azokkal a nagyhagymájú fajokkal, amelyeknek télen is a talajban marad a hagymájuk, ellenben szükségük van a tiszta, konkurens növényektől mentes talajfelszínre. Ezeknek a területét érdemes nagyon sekélyen dolgozó szerszámmal, például sarabolóval megtisztítani.

Az elnyílástól az őszi felszedésig
• Amelyik tavaszi hagymást a virágzás után már nem akarjuk az ágyásban, ill. a cserépben vagy a balkonládában tartani, azt az elvirágzás után kell kiásni az ágyásból vagy az edényből.
• Ha a lombja a kiásáskor még nem száradt vissza, akkor tegyük le a növényt valahol a kertben, és takarjuk a hagymáit vékonyan földdel - így várjuk meg, amíg rendesen visszahúzódik a lomb.
• Mihelyt elbarnultak a levelek, kivehetjük a hagymákat, gumókat a talajból, és ládában tárolhatjuk őket őszig.

Legközelebb az ősszel ültetendő hagymás virágokból fonunk csokrot egy ajánló, illetve néhány ültetési tanács keretében, majd sor kerül a felszedés kapcsán esedékes szaporítás lehetőségeire is. Hagymás virágok tekintetében szinte kimeríthetetlen tudásforrást meríthetünk a Hagymás virágok című kötetből, olvassanak bele!

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!