Csipkerózsika védelmi kategóriájú közönséges aszat tornyosul kertünk egyik ösvénye mentén, mert hagytam, hogy tornyosuljon. Ősszel szerettem volna átnyújtani önöknek a fotógalériát kis gyomkezdemény korától - a virágzáson keresztül - elszáradásig tartó egyszerű életéről.
Azonban kedvenc gyomhatározó könyvem tanácsa: Mindenképpen akadályozzuk meg, hogy magot hozzon. Ez a "mindenképp" kifejezés olyan súlyú nyomatékosítás egy szakirodalomtól, amit érdemes megfogadni. Ne adjunk éjfél után inni a Gizmónak vagy ne szelfizzünk medvével. Nem fogadták meg, mi lett belőle!
Mérete 210*180 cm
Aszatomat tehát nemsokára bemutatom egy bozótvágónak, de addig ismerkedjünk vele és csodálkozzunk rá kapitális méreteire. Közönséges aszat pontos megnevezése, de könnyen összetéveszthető a mezei fajtársával és minden más aszattal. Jellemzői és külseje hasonlóak.
Aszatcsecsemő
Leveli hosszúkásak és keskeny lándzsásak, a levélszéleken feltűnő tüskékkel. Fonákjukon gyakran fehér bevonat figyelhető meg. Virágai bíborlilák, elnyílásuk után vattaszerű, a pitypangéra emlékeztető bóbitákban érnek meg a magok. Számos oldalhajtást is hoz, és tekintélyes méretűre nő meg: akár az 1,5 m-es magasságot is elérheti. Az enyém pontosan 210 cm magas és 180 cm széles. Olyan ő, mint egy gyermekkori depresszióval terhelt vénkisasszony (vagy vénlegény). Mire kivirágzik, már akkora tüskéket növeszt, hogy senki nem meri megközelíteni. Méretét talán a fölé tornyosuló eperfa trágyázásának és kellemes fényviszonyainak köszönheti.
A kamasz aszat...
...aki már kimutatta aszatfogait
Hogyan szabaduljunk meg tőle?
Mindenképpen akadályozzuk meg, hogy magot hozzon. Mivel elsősorban nyílt terepen, üresen hagyott területeken telepszik meg, ezért a talajtakarás is segít ellene, illetve kapával és gyomkiszúróval is korlátozhatjuk a terjedését. Lehetőleg addig emeljük ki a talajból, amíg még kicsi a föld feletti rész, így még nem tud sok tartalék tápanyagot elraktározni a föld alatt. Mindenesetre készüljünk fel, hogy évekbe telik, mire annyira legyengítjük, hogy kevesebb feladatot ad az ellene való küzdelem. Terjedése a föld alatt jellemző, de magjait is tömegesen szórja.
Az említett könyv (mely ékes bizonyítékokat szolgáltat a "gyom is lehet szép" mondásnak) a nem kívánt, de kertünkbe valahogy odanőtt növényekhez való viszonyunkat kissé toleránsabb, természetbarátabb felfogásra ösztönzi, mint a végletes "Na, még egy kis Glialkát a permetlébe" módszer. Beszámol a vadon burjánzó gyomok hasznosítási lehetőségeiről és talajminőséget jelző felbukkanásukról. Megtudhatjuk belőle például, hogy a közönséges és mezei aszat szereti a nehéz, kötött, tömörödött talajt. Más növények más talajjelemzőket üzennek jelenlétükkel.
Hogyan hasznosíthatjuk tehát az aszatokat? Virágaiból szörpöt vagy likőrt készíthetünk, de a mezei aszat kitűnő méhlegelő is. Ha a szúrós levélszélek nem is feltétlenül csinálnak kedvet hozzá, de igaz, hogy a zsenge leveleket a spenóthoz hasonlóan elkészíthetjük és fogyaszthatjuk.
S így virágozna, ha megérné
További gyomleírásokat "Jutta Langheineken: Gyomnövények. A gazok felismerése, felhasználása, irtása" kötetében találhatunk. Tavalyi kiadás a hazai viszonyokra - elterjedt növényfajokra - hangolva. Kivitele 104 tömör oldal, fényes papírra nyomva, tehát fajsúlyos irodalomról beszélhetünk. Ajánlottuk már a Kapanyélen, bővebben a könyvről itt.
Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!