Március régi magyar neve Böjtmás hava, ami a húsvét előtti nagyböjt második hónapjára utal. A nagyböjt legnagyobb része általában erre a hónapra esik. Böjtmás hava mellett szokás volt a Kos havának is nevezni - a 21.-i tavaszi napéjegyenlőségre, illetve az akkor kezdődő csillagászati év első hónapjára utalva.

Ha március első napjaiban szép napsütéses az idő, az a néphit szerint sok jóval kecsegtet. A földműveseknél kezdődik a tavaszi munka a szőlőben és a mezőn. Száraz időben az asszonyok a konyhakertben vetik a borsót, a répát, a zöldséget, hagymát, krumplit. Vége a téli kézimunkázásnak, szövésnek, fonásnak. A hónap első szerdáján sok helyen a méhészek is kiengedik a méheket, és a jószágokat is kihajtják a legelőre.

A márciusi változó időjáráshoz sok népi megfigyelés kapcsolódik:

- Március, ha nedves, gazdának nem kedvez.

- Ha Böjtmás hava száraz, Szent György hava nedves.

- Fú és havaz, úgy lesz tavasz.

 - Valamennyi köd vagyon márciusban, annyi zápor lészen az esztendőben.

 - Ha január meleg volt, március hideg.

 - Száraz március szép májust jövendöl.

 - Tavaszbúza ravasz búza.

Forrásért katt a képre.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!