Spitzbergákon ne keressünk kertészmagazinokat. Az 500 méter mélyen fagyott talajon semmilyen növény nem él meg. Az állatvilág is növénymentes táplálkozásra rendezkedett be (nem véletlenül kötelező minden helyi lakosnak medveölő puskát birtokolni és városhatáron túl magánál tartani). Szerencsére emberi fajunk túllépett a pusztán nyers fókazsíron alapuló táplálkozáson és igényli a növényi ételt. Sajnos azonban a félévig tartó éjszaka miatt  szabadföldi termesztés mellett a melegházas mezőgazdaság is kudarcra van ítélve .

Alaszkában dettó ugyanez a helyzet, az élelmiszerek 95 százaléka importból származik. A rohamosan fejlődő LED világítótestek áresése viszont megoldást kínál a mesterséges megvilágítású farmok legnagyobb problémájára, a költséges üzemeltetésre. Tematikus sajtószemle után bemutatom tapasztalataimat saját kis palántanevelő dobozommal, illetve LED-salátafarmmal.

Logikus, hogy a nagy népsűrűséggel rendelkező Japánban született a beltéri farmok ötlete 1985-ben, ahol kevés a termőföld, viszont magas a technológiai szint. Az ázsiai országokban amúgy is inkább növényi eredetű táplálékot fogyasztanak, szemben a mi pacalpörkölt alapokon nyugvó étrendünkkel.  Ma már naponta huszonötezer négyzetméteren tízezer fej salátát takarítanak be (robotokkal) a világ legnagyobb ilyen üzemében.

Ahol energián kívül a vízmennyiség is korlátozott, a technológia még nagyobb előnyökkel kecsegtet. Az erre szakosodott Spread cég beltéri farmja a felhasznált víz 98%-át képes újrahasznosítani. A fenntartható fejlődés és társadalom egyik alappillére, hogy az élelmezés a következő generációknak se okozzon problémát. Minden arra mutat, hogy a beltéren termesztett növények minősége legalább olyan, mint a megszokott zöldségeké – sőt, a kevesebb kemikália és szállítás közbeni probléma inkább az újfajta gazdálkodást igazolja.

Hogy mennyire kiforrott a mesterséges környezetben történő növénytermesztés, mutatja a kereskedelemben kapható komplett konténer, mely egyszerre 1800 fej salátát nevel teljesen automatizált formában.

Idén januárban láttam hozzá 1200 darab palánta előneveléséhez, teljes sikerrel. A kis dzsungel két hét alatt kifejlődött, a palánták szétültetve erősen, egészségesen kerültek ki a fűtetlen üvegházba.

Kiinduló pontom, hogy alacsony beruházással és üzemeltetési költséggel, kereskedelemben kapható normál LED-lámpát használok. A kifejezetten növénytermesztésre készült fénycsövek nem olcsók és igazából csak a fényspektrumban különböznek. Egy 12W teljesítményű lámpa 2000 Ft és havi üzemeltetése - 14 órás napi megvilágítással - 250 Ft. Néhány salátáért cserébe ez nem tűnik nyereségesnek, de most az elv a lényeg. Palántanevelésre használom a ládát, amit nem tudok megvenni a zöldségesnél (illetve igen, de 100-1000 darabos tételnél már horror áron).

Terjedelmi okok miatt a következő részben mutatom be a dobozos palánta- és salátanevelésben tapasztaltakat, a hozzávalókat, valamint termesztési tudnivalókat.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!