A profi kertészek tudják, hogy télen a fóliasátrakban, üvegházakban sikeresen csak úgy lehet növényeket szaporítani, nevelni, ha pótolják a hiányzó fényt. Egyrészt mert a kinti hőmérsékletnél megemelthez képest kevesebb van belőle, másrést a fólia, üveg kiszűrheti azt a sugártartományt, amelyre a növénynek, klorofilnak szüksége van. Mindez vonatkozik a szobában tartott növényekre is.

Felmerülhet a kérdés, ebben a fényszegény környezetben hogyan élhetnek hát takarékosan. Persze az igazsághoz tartozik, hogy a szobai dísznövények többsége sűrű koronájú, trópusi erdők talajközeli rétegéből származik. Így a világítást nem szabad túlzásba vinni ugyanis a legtöbb szobanövény eredeti élőhelyén sem jut hozzá a közvetlen napfényhez. Talán ezért kell néhányukat védeni még télen is a közvetlen napsütéstől, mert a déli ablakpárkányon a napégés károsíthatja őket.

A növényeknek a növekedéséhez és fejlődéséhez, egyáltalán az életben maradáshoz tápanyagra, vízre és fényre van szükségük. Az itthoni teleken az átlagos lakásban tartott példányoknak a fényből van a legkevesebb. Ilyenkor a megvilágítás (luxban mérhető erőssége) a nyárinak csupán negyede. A növényekre általában jellemző, hogy a természetes élőhelyüktől eltérő körülmények között a viselkedésük megváltozik. A hozzáértők számára jelzik, hogy a környezetükben valami nincs rendben. Ilyenkor növekedésük lelassulhat, a szokásosnál hosszabb szárat hajthatnak, leveleik színe is módosulhat. A táplálék- és vízigényüket viszonylag könnyen ki lehet elégíteni, feltéve, ha a növény gazdája tudja, kedvencének mire van szüksége. A fény, pontosabban a megvilágítás helyes megválasztásával viszont rendszerint baj van.

A növény pontosan jelzi, mi nem tetszik neki. Bizonyos határokon belül képes maga reagálni a betegségként is felfogható hiányra. Ha nem megfelelő a megvilágítás – főként a fény mennyisége, minősége –, próbálja leveleit, hosszabb és vékonyabb nyéllel a fényhez, ablakokhoz közel küldeni. Még egy ablak-, vagy függönymosás is sokat javít a fényviszonyokon.

A növényvilág szempontjából a legalapvetőbb élettani folyamat a fotoszintézis. A zöld növények megkötik és átalakítják a nap fényenergiáját kémiai energiává. Akit a tudományos magyarázat is érdekel, jó, ha tudja, hogy ehhez a 400-800 nanométer hullámhosszúságú fény alkalmas, amelyet főként a nap szolgáltat. Mesterséges világítással is lehet pótolni a fényt, erre azonban a kommersz égők, fénycsövek csak részben alkalmasak. Aki lámpázással kívánja pótolni a természetes fényt, ne lepődjön meg, ha egy szaküzletben az eladó értetlenül néz, ha a mesterséges fényforrás által kibocsátott fény hullámhosszáról érdeklődünk. Ilyenkor érdemes az izzó, vagy a fénycső kísérő dokumentációját áttanulmányozni. Általában a normál égők nem a növényeknek fontos hullámhosszon bocsátják ki a fényt. Akvarista szaküzletekben és nagyobb kertészeti áruházakban megtalálhatók a különleges, fotoszintézist segítő fényforrások. A terrarista szakboltokban is vásárolhatók ilyen égők, ugyanis az akváriumok és a terráriumok lakói is igénylik a műnapot.

Léteznek kimondottan növényeknek való lámpák, ezek az emberi szemnek furcsa színt adnak. A levéldísznövények többsége szépen fejlődik, ha kék és vörös fényt kibocsátó izzókkal világítják őket. A halogén izzók fénytartománya áll a legközelebb a nap fényéhez. Célszerű ezért a természetes fehér (F3) és a nappali fehér (F7) csövek együttes alkalmazása.

Egyszerű és kényelmes megoldás, ha egy internetes keresőbe beírják: „led növény izzó”, vagy „LED bulb plant”, s ezután a megfelelő csomagküldő mellett döntve választanak az igények és a pénztárca függvényében.

Szerző: Czauner Péter

Forrásokért katt a képekre.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!