Legalábbis a rómaiak így tartották. Ezek szerint Magyarországon jó élni, mert éghajlatilag országszerte adottak a gesztenyetermesztés feltételei: az évi 10°C-os középhőmérséklet mellett még a fagyok sem károsítják különösebben. Szeret is itt lenni, amit jól bizonyít, hogy bár egy legenda szerint Mátyás király felesége, Beatrix hozta Itáliából a 15. században, valójában a szelídgesztenye őshonos a Kárpát-medencében.
Nem véletlenül az egyik legkedveltebb gyümölcsfa, hiszen minden évszakban elkápráztat valamivel: virága különleges, 10-30 cm-es füzérvirágzat, amelyből nagyon finom méz készül.
A 20-25 m-es mutatós fa hatalmas koronája alatt nyáron jó hűsölni, ősszel pedig édeskés termését élvezhetjük.
Ha a kertünkbe szeretnénk ültetni, türelmesnek kell lennünk: a magról kelt példányok csak a 12-15. évben, az oltványok viszont már az 5-8. évben termőre fordulnak. Főleg, ha több fa is van, mert saját virágporával rosszul termékenyül. Ha jól érzi magát, rendkívül hosszú életű – a nálunk élő fák közül a legtovább, 500-1000 évig is elél.
Az ősz legbiztosabb jele, amikor a piacon megjelenik a szelídgesztenye. Többféle nemesített változata létezik; az egyik legismertebb a maróni. Az elnevezés jelentheti az olasz fajtákat, de általában a nagy szemű gesztenyét is így hívjuk.
A szüret akkor kezdődhet, amikor a termés magától lepotyog a fáról. Ez szeptember vége-október vége között tart, és egy jól termő fáról 40-60 kg gyümölcsöt is betakaríthatunk. A fát nem szabad ütni, mert ha megsérül, könnyen megtámadja a Cryphonectria parasitica gomba (közismertebb nevén a kéregrák). A lehulló gesztenyét folyamatosan szedjük fel a talajról, mert könnyen megpenészedik. A megszárított gyümölcsöt száraz helyen tároljuk, aztán az ősz és tél folyamán süssük, főzzük, ki hogy szereti.
Visszatérve Mátyás királyhoz: az ő kedvence a források szerint a gesztenyével töltött kappan volt, a miénk pedig ez a zsályás, gesztenyés borjúragu.
Hozzávalók:
- 80 dkg borjúcomb
- 4 evőkanál olívaolaj
- só, őrölt bors
- 1 fej vöröshagyma
- 2 gerezd fokhagyma
- 4 sárgarépa
- 1 babérlevél
- 3-4 dl szűrt szárnyashúsleves
- 1,5 dl száraz fehérbor
- 2 evőkanál apróra vágott zsályalevél
- 20 szem hámozott sült gesztenye
Elkészítés:
1. A megmosott, letisztogatott húst 1 cm-es kockákra vágjuk, a forró olajra dobjuk, megsózzuk, borssal fűszerezzük, és kevergetve fehéredésig sütjük.
2. Ezután a serpenyőből kiemeljük, és a visszamaradt zsiradékra a megtisztított, finomra aprított hagymát és a zúzott fokhagymát szórjuk.
3. Amikor a hagyma aranyszínűre párolódott, a megtisztított, vastagabb karikákra szelt sárgarépát beledobjuk, megforgatjuk, majd a húst is visszatesszük a serpenyőbe.
4. A babért beledobjuk, a levessel és a borral felengedjük, és addig főzzük, amíg minden megpuhul.
5. Végül a gesztenyét és a zsályát is beletesszük, ezzel még egyet rottyantunk rajta, majd zsályalevéllel díszítve, párolt rizzsel vagy sajtos rizottóval körítve kínáljuk.
Jó étvágyat!
Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!
