Ott jó élni, ahol a szelídgesztenye terem

2014.09.17. 08:06 - kapanyél

Legalábbis a rómaiak így tartották. Ezek szerint Magyarországon jó élni, mert éghajlatilag országszerte adottak a gesztenyetermesztés feltételei: az évi 10°C-os középhőmérséklet mellett még a fagyok sem károsítják különösebben. Szeret is itt lenni, amit jól bizonyít, hogy bár egy legenda szerint Mátyás király felesége, Beatrix hozta Itáliából a 15. században, valójában a szelídgesztenye őshonos a Kárpát-medencében.

Nem véletlenül az egyik legkedveltebb gyümölcsfa, hiszen minden évszakban elkápráztat valamivel: virága különleges, 10-30 cm-es füzérvirágzat, amelyből nagyon finom méz készül.

A 20-25 m-es mutatós fa hatalmas koronája alatt nyáron jó hűsölni, ősszel pedig édeskés termését élvezhetjük.

Ha a kertünkbe szeretnénk ültetni, türelmesnek kell lennünk: a magról kelt példányok csak a 12-15. évben, az oltványok viszont már az 5-8. évben termőre fordulnak. Főleg, ha több fa is van, mert saját virágporával rosszul termékenyül. Ha jól érzi magát, rendkívül hosszú életű – a nálunk élő fák közül a legtovább, 500-1000 évig is elél.

Az ősz legbiztosabb jele, amikor a piacon megjelenik a szelídgesztenye. Többféle nemesített változata létezik; az egyik legismertebb a maróni. Az elnevezés jelentheti az olasz fajtákat, de általában a nagy szemű gesztenyét is így hívjuk.

A szüret akkor kezdődhet, amikor a termés magától lepotyog a fáról. Ez szeptember vége-október vége között tart, és egy jól termő fáról 40-60 kg gyümölcsöt is betakaríthatunk. A fát nem szabad ütni, mert ha megsérül, könnyen megtámadja a Cryphonectria parasitica gomba (közismertebb nevén a kéregrák). A lehulló gesztenyét folyamatosan szedjük fel a talajról, mert könnyen megpenészedik. A megszárított gyümölcsöt száraz helyen tároljuk, aztán az ősz és tél folyamán süssük, főzzük, ki hogy szereti.

Visszatérve Mátyás királyhoz: az ő kedvence a források szerint a gesztenyével töltött kappan volt, a miénk pedig ez a zsályás, gesztenyés borjúragu.

Hozzávalók:

- 80 dkg borjúcomb

- 4 evőkanál olívaolaj

- só, őrölt bors

- 1 fej vöröshagyma

- 2 gerezd fokhagyma

- 4 sárgarépa

- 1 babérlevél

- 3-4 dl szűrt szárnyashúsleves

- 1,5 dl száraz fehérbor

- 2 evőkanál apróra vágott zsályalevél

- 20 szem hámozott sült gesztenye

Elkészítés:

1. A megmosott, letisztogatott húst 1 cm-es kockákra vágjuk, a forró olajra dobjuk, megsózzuk, borssal fűszerezzük, és kevergetve fehéredésig sütjük.

2. Ezután a serpenyőből kiemeljük, és a visszamaradt zsiradékra a megtisztított, finomra aprított hagymát és a zúzott fokhagymát szórjuk.

3. Amikor a hagyma aranyszínűre párolódott, a megtisztított, vastagabb karikákra szelt sárgarépát beledobjuk, megforgatjuk, majd a húst is visszatesszük a serpenyőbe.

4. A babért beledobjuk, a levessel és a borral felengedjük, és addig főzzük, amíg minden megpuhul.

5. Végül a gesztenyét és a zsályát is beletesszük, ezzel még egyet rottyantunk rajta, majd zsályalevéllel díszítve, párolt rizzsel vagy sajtos rizottóval körítve kínáljuk.

Jó étvágyat!

Forrás

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

Szólj hozzá! Címkék: recept szelidgesztenye kéregrák maróni

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása