A komposzthalmot nemcsak rakni, bontani is kell

2013.10.25. 09:45 - Czauner Péter

Kétféle kertészkedő van: aki komposztál, és aki szemétnek nézi az aranyat érő kerti (és konyhai) hulladékot. A komposztálás a szelektív hulladékgyűjtés tökéletes kiegészítője, ugyanis, ami nem mehet a különböző színű utcai tartályokba, abból növényeleség lehet.

komposzt_kas2.jpg

A komposzthalomba szinte minden rakható, így nemcsak a kertben keletkező csaknem összes szerves anyagot, de a konyhai hulladék harmadát is sikerülhet hasznosítani.

Egy gondozott kertben évente rengeteg szemét keletkezik. Ilyenkor ősszel, a nagytakarítás idején kiderül, hogy a tulajdonosnak gondoskodni kell a fűnyesedék, az ősszel lehullott lomb, a lemetszett ágak, elhalt egynyáriak elhelyezéséről is. A legtöbb helyen, ahol megoldott a háztartási hulladék elszállítása, és nem kell az esetleges kukahasználó közösséggel egyezkedni, folyamatos porciózással megoldható a kerti hulladék eltüntetése. Ha nagyobb tételről van szó, és nem fér az edénybe, akkor erős nejlonzsákba kell gyömöszölni. Hogy ne maradjon az utcán a zsák, jobb külön megállapodni a szemétszállítókkal: tegyék be a kukásautóba az extra tételt is. Van, ahol az elszállítást szervezetten megoldják.

A legújabb környezetvédelmi szabályok szerint a kerti hulladékot külön kellene kezelni. Ezért a nagyobb városokban e célra telepeket tartanak fenn, ahol eltérő díjazással befogadják a kerti hulladékot is.  Az elszállításról és a külön erre a célra szolgáló zsákok beszerzéséről a szemétgyűjtők és a polgármesteri hivatalok ügyfélszolgálati irodái szolgálnak információval.

A kerttulajdonosnak azonban ezeknél sokkal egyszerűbb, és a környezet kímélése szempontjából a kidobásnál hasznosabb is a komposztálás, ez az évezredes technológia, amellyel már többször is foglalkoztunk. Viszont kevesebb szó esik a komposztáló bontásáról.

A kész komposzt.JPGA kész komposzt

Komposztálás során a házban és a kertben keletkező hulladék alkotóelemeire bomlik és morzsalékos, nem kellemetlen szagú, humuszban gazdag száraz anyaggá alakul. Ha a szakirodalomban leírt módon komposztálunk, akkor kilenc-tíz hónap alatt a halom nagyobbik részéből jól használható anyag lesz. Ha nem volt tökéletes a technológia, akkor egy évre is szükség van, hogy humifikálódjanak a szerves anyagok.

Az ilyet komposztot a kiszórás előtt homogenizálni, szitálni kellene.jpgAz ilyen komposztot kiszórás előtt homogenizálni, szitálni kellene

A kupacot több lépcsőben kell megbontani. A legegyszerűbb, ha ásóvillával átforgatva eljutunk az alsó rétegekig, ahol már kialakult a „nemes” anyag. (A még nem átalakult részekkel egy új halmot lehet megalapozni.) Ezt több lépcsőben, 10, 2, 1 milliméteres lyukú rostán kell átrázni. Ilyet nem olyan bonyolult készíteni betonvasból vagy valamilyen profilú fémkeretből és alkalmas drótfonatból. De a homogenizálásra jól használható az aprítékdaráló is.

A komposztszitálás nem bonyolult dolog.JPGA komposztszitálás nem bonyolult dolog

Az apró szemcsés, homogén komposztot az őszi talajműveléskor, nem sokkal a talajforgatás előtt a föld felszínére kell szórni. De jó szolgálatot tesz a gyepnek is, hogy még az őszi növekedési időszakban fél centi vastagon a frissen nyírt felületre szórunk, majd ezt könnyedén a talaj felszínére gereblyézzük. A még fejlődő gyep néhány nap alatt „bekebelezi” a tápdús anyagot.

20 komment Címkék: komposzt ág metszés humusz konyhai hulladék gally kerti munkák czauner péter fűnyesedék

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

yard 2013.10.26. 21:57:19

Nekem hullámpalából van a komposztáló, négyszög alakban 2-2, átfedéssel. Az alja 10 centire beásva, a sarkokon kifúrva és dróttal (kötözővel) összefogatva. A tetejére folyamatosan adagoljuk, és 3-4 havonként más-más oldalt nyitunk meg, onnét kiveszem a palát és a nyitott oldal aljától kezdve kiszedjük a komposztot. Ha elfogyott, pala vissza, másik oldalon megnyitni (980 m2-es kertem van).

kacsa232 2013.10.27. 08:22:15

Műanyag meggyes ládával a legegyszerűbb rostálni. Bele kell tenni 2-3 lapáttal,rázni,aztán a fennakadt még nem elbomlott cuccot vissza a komposztba. Gyors és egyszerű.

kalandfereg 2013.10.27. 08:51:34

@yard:
Csak szólok, hogy a hullámpala azbeszttartalmú veszélyes anyag.

@kacsa232: köszi azt a király ötletet!! Pont azon gondolkodtam, hogy készítsek rostát. :)

Posztoló: nincs itt valami tévedés, hogy 3x rostáljuk át, ráadásul a végén 1mm-es rostával?! A csipkelekvárt passzíroztam át múlt héten ekkorával... nem centit akartál írni?

yard 2013.10.27. 09:03:39

@kalandfereg: nem töröm porrá, csak kerítek vele. Rostálni azért is kell, hogy a pajorokat ne exportáljuk a növények mellé, rossz szomszédság.

kalandfereg 2013.10.27. 09:11:29

@yard:
A porrá törést elvégzi helyetted az időjárás... :(

kacsa232 2013.10.27. 09:42:41

@kalandfereg: az idén jöttem rá véletlenül,de bevált. Örülök,hogy segíthettem!

pannonfunk 2013.10.27. 09:52:48

Jaja, cm lesz az a milliméter :) Csipkelekvárt még nem csináltam még idén, még várok egy picit a szedéssel, ellenben kökényt igen, és milyen jó lett :) A műanyag meggyes ládát kipróbálom én is, köszi az ötletet :)

yard 2013.10.27. 10:48:43

@kalandfereg: a víz is veszélyes, évente ezren fulladnak bele.

Nick Ez a név jelenik meg a blogokban, kommentekbe 2013.10.28. 15:26:26

@kalandfereg: ez a pala nem az a pala...
ebben nincsen olyan sok azbeszt, az igazan veszelyes az a negyszogletes

amugy meg csak akkor gond ha az ember belelegzi a porra tort tartalmat, es hat elegge lassan fogy az az anyag :)

ne feledjuk, hogy a gyarban folyamatosan szallo anyagot kaptak tobb tiz even at tudore es ugy alakult ki az amugy is arra erzekenyeknel a rak

Nick Ez a név jelenik meg a blogokban, kommentekbe 2013.10.28. 15:31:11

amugy minek kell a 10 millimeternel kisebb szita?
nem az a hivatalos allaspont hogy a lebomlas az evezredek ota fel van talalva?
fure meg ugyis mutragyat szor az ember, rendes tartos lebomlasut

magyar bucó 2013.10.29. 18:30:11

Én sem értem, minek akar 1 mm-es szitán szitálni. De abban biztos vagyok, hogy még nem próbálta...

Czauner Péter · http://kapanyel.blog.hu 2013.10.31. 09:33:47

@kalandfereg: Ki kell próbálni, ez a tarhonyaszita. Ami átjön rajta az mehet az edényes szobanövényeknek. Nagyon örülnek neki, a durvább szitákon átjöttek, pedig a kertbe, szántóföldbe, gyümölcsfák alá mehetnek.

Czauner Péter · http://kapanyel.blog.hu 2013.10.31. 09:34:47

@Nick Ez a név jelenik meg a blogokban, kommentekbe: Ki kell próbálni, ez a tarhonyaszita. Ami átjön rajta az mehet az edényes szobanövényeknek. Nagyon örülnek neki, a durvább szitákon átjöttek, pedig a kertbe, szántóföldbe, gyümölcsfák alá mehetnek.

Czauner Péter · http://kapanyel.blog.hu 2013.10.31. 09:35:28

@magyar bucó: Ki kell próbálni, ez a tarhonyaszita. Ami átjön rajta az mehet az edényes szobanövényeknek. Nagyon örülnek neki, a durvább szitákon átjöttek, pedig a kertbe, szántóföldbe, gyümölcsfák alá mehetnek.

magyar bucó 2013.11.01. 09:15:11

Egyszer nézd meg, mekkora az 1 mm. Sokkal kisebb, mint gondolnád.

Czauner Péter · http://kapanyel.blog.hu 2013.11.02. 08:07:54

@magyar bucó: Aki komposztál tájékozódjon a talajélet felől. A szitalépcsőt azért érdemes használni, hogy minél finomabb szegmensek is előjöjjenek, amelyeket nagyon jól lehet használni, pl. szaporítóközegek előállításához, persze ez nem az átlagos hobbikertészek bulija.
Egyébként van élet az egy milliméteres méret alatt is.

Rétegmélység Baktériumszám

(cm) aerob anaerob összes

2-5 2500000 1300000 3800000
30 1150000 1800000 2950000
60 800000 2000000 2800000
90 500000 900000 1400000
120 60000 100000 160000
150 6000 2000 8000
Forrás: Gyurkó Pál. Néhány adat az akác rizoszférájáról. Az erdo. A Magyar Tudományos Akadémia Talajbiológiai Kutató Laboratóriuma, Sopron

magyar bucó 2013.11.02. 12:02:30

@Czauner Péter: Persze, láttam már komplett laboratóriumi szitasort, néhány mikronos végső mérettel.

"persze ez nem az átlagos hobbikertészek bulija."

A blog viszont az átlagos hobbikertészeknek szól, akiknek semmi szükségük ilyesmire.

A mélység - baktériumszám az akácos talajában hogy került ide? Jól néz ki a sok szám, de semmi köze a témához...

Czauner Péter · http://kapanyel.blog.hu 2013.11.04. 19:54:55

bucó: attól, hogy valaki hobbikertész, még lehet érdeklődő vagy okos is. Ne sértegessük őket!
Hogyne lenne köze a mélységnek, hiszen a komposzt hasznosítói a millió parány és ebből is kiderül, hogy mennyien vannak a különböző talajrétegekben.
Az akác pedig azért került ide, mert az abc sor elején áll, és talán rá lehet jönni, hogy miért jó a homok megkötésére, még akkor is, ha mostanában már kevésbé divatos növény. Ez a bónusz, mondhatni csatolt információ

magyar bucó 2013.11.04. 21:02:46

@Czauner Péter: A talaj szervesanyag tartalma a mélységgel együtt csökken, ennek megfelelően a baktériumszám is. A komposzt teljes mennyiségében szerves anyag, ezért teljelesen irrelevánsak ezek az adatok. A szemcseméret - mélység megfeleltetésnek sincs semmi köze egymáshoz.

Nick Ez a név jelenik meg a blogokban, kommentekbe 2013.11.18. 12:22:14

@Czauner Péter: "Ki kell próbálni, ez a tarhonyaszita. Ami átjön rajta az mehet az edényes szobanövényeknek"

koszi de nem...
problemaim vannak a rendes ultetessel is
ertsd: belerohad a palanta!!!

ezt a litvan tozeg feles bekeveresevel megoldottam, igy most tokeletes es nincsen kedvem probalgatni

amugy meg nem visz ra a lelek hogy panelbe a kertbol hazahozzam a lerostalt anyagot :)))
süti beállítások módosítása