A tavaszt váró figyelmes kertészszem már látja kedvencein a változást. Fényesebbek, keményebbek, zöldebbek a levelek, hegyesebb szögbe állnak a hajtások – ébredezik a növény. Már amelyik. Mert vannak a mártírok, amelyekre tudatlan gazdájuk végzetest bajt hozott, holott kis odafigyeléssel jobban is tarthatta volna őket.

Ha megtaláljuk a növény helyét, mindenki jól érzi magát

Az állandóan a lakásban tartott növények szempontjából a megfelelő hely megtalálása a legfontosabb. A növényi élet számára a fény, a hőmérséklet és a táplálék a mérvadó. Az ablaktól egy méterre a bejövő fény erőssége már a felére csökken, három méterre pedig már csak annak tizede mérhető. Ha az ablakon függöny is van, tovább romlik a helyzet. Nem véletlen tehát, hogy még a déli fekvésű szobának sem minden zugában érzik jól magukat a fénykedvelő növények.

A téli, fényszegény időszakkal függ össze az is, hogy a virágzó vagy bimbós növényeket nem jó mozgatni, mert ilyenkor bajt érzékelnek, s virágjaikat, nehogy sérült termést hozzanak, inkább eldobálják. Megfigyelhető, hogy a nagyobb növények levelei maguk keresik a kedvezőbb pozíciót. Még most sem késő a sápadozó, felnyurgult példányokat számukra kedvezőbb helyre cipelni. Ha sokáig halogatjuk a költöztetést, esetleg el is pusztul.

A pozsgák télen szeretik a fényt és az állandó hőmérsékletet

Szerencse, hogy a legtöbb szobanövény a trópusi, szubtrópusi vegetáció aljnövényzetéhez tartozik, ezért természetes élőhelyén sem jut hozzá a közvetlen napfényhez. Ezért is kell néhányukat még télen is védeni a közvetlen napsütéstől. Ha a lakás fényszegény, s a legtöbb ilyen, az árnyékot kedvelők közül kell növényt választani. Az árnyékkedvelők – borostyán, kúszóka, páfrány –szép díszei lehetnek az ilyen lakásoknak. A déli fekvésű szobákba valók a kaktuszok, a fűszernövények, a citrusfélék, a leander, a jukkák, a pálmák.

A szubtrópusi növények ilyen klímán érzik jól magukat

A lakás nyugati oldalán a leghosszabb a nap. Ez a hely tökéletes a fiatal növények számára, de e környezetben jól érzik magukat a citrusok, leanderek, az azálea és a begónia is.

Télen másként kell öntözni is. Az aktívan virágzó fajok – egyebek mellett a mikulásvirág, ciklámen, hagymások - kivételével, ilyenkor a tápoldatozást mellőzni kell. A kaktuszokat, pozsgásokat szinte nem is kell öntözni. A többiek is mérsékelt, de gyakori, apróbb adagokban történő öntözést igényelnek. Ha túlöntözzük, az alsó leveleik elrothadnak. Ha időben sikerül észrevenni a bajt, e levelek eltávolítása és az öntözés szüneteltetése mellett még van esély megmentésükre, különben pusztulásra vannak ítélve.

A központi fűtéses szobában gyakran kell a növényeket permetezve párásítani. A mozgatható szobanövények meghálálják azt is, ha időnként a kádban langyos vízzel lezuhanyozzuk őket.

Napfény, meleg, pára - Dél-Amerikában ez természetes, de a panelban...

A fürdetés egyébként alkalmas arra is, hogy kiderüljön, megbetegedtek-e a növények, vagy ellepték-e a kártevők, különböző tetvek és tripszek, lisztecskék. Az intenzív növekedés időszaka nem a tél, ezért ha új hajtások is nőnek, akkor a növény azt jelzi, nem érzi teljesen jól magát, esetleg keresi a fényt. Ha az alsó levelek lehullnak, akkor ez a túlöntözés vagy a huzat jele.

Ha foltos, deformált a levél, akkor érdemes szakkönyvben utánanézni, milyen gombabetegség támadta meg, esetleg valamelyik tápanyag hiányzik. Ha sikerült beazonosítani, akkor a kertészeti áruházban tanácsot és vegyszert is adnak. Nem ördöngösség a védekezés, csak be kell tartani a szabályokat.