Egyre többen vállalkoznak arra, hogy ne csak a lakáson belül, hanem azon kívül is minél több zölddel vegyék körbe magukat. Szerencsére az egynyári és évelő virágok választéka évről évre bővül, így van miből mazsolázni. Az más kérdés, hogy ezek közül aztán mi érzi jól magát nálunk. Kevés az őshonos növény, így sokszor nehéz eltalálni, jó helye lesz-e erkélyünkön, teraszunkon a kiszemelt szépségnek. Ennek ellenére érdemes kísérletezni.

HOL? Az első szempont nyilván a hely, ahova a növényeket szánjuk. Falon az örökzöldek és a pozsgások érzik igazán jól magukat. Az ablakpárkánynál a hőhatás miatt figyelembe kell vennünk, hogy mögötte üveg van, meg azt is, hogy pl. utcafronton a kitett cserép ne potyogjon a járókelők fejére.

A terasznál arra kell figyelnünk, hogy többnyire pihenőhely, ahol gyerek, kutya, macska is szívesen múlatja az időt, így nem mindegy, mennyire stabilan állnak a - természetesen nem mérgező - növények.

MIBEN? A következő mérlegelendő szempont: mibe ültessük a növényeket. A fából készült láda, vályú, dézsa mind megfelel a célnak. Ezekben nincs pangó víz, mert természetes úton elszivárog. Viszont nem olcsó mulatság, karban kell tartani, újra és újra átfesteni, ráadásul a téli tárolásuk is elég babrás lehet.
Az égetett cserép is nagyon mutatós, ezen azonban a vízkő kicsapódik. Ezt úgy kerülhetjük el, ha 10-15 szem zeovitot (akvarisztikai boltokban árulják) teszünk a cserépbe, mely megköti a vízkövet.
A kőedény is praktikus lehet, mert súlya miatt a szél nem kapja fel, viszont drága, és beültetve szinte mozdíthatatlan.

Egyébként meg bármibe ültethetünk, ha biztosítani tudjuk a megfelelő vízelvezetést, mert a pangó vizet egyik növény se nagyon kedveli. Kiszolgált teáskanna, régi falikút, vödör, gumicsizma vagy csigaház.

MAG vs. PALÁNTA
Sokszor előkerül ez a kérdés is. A mag ugyan olcsó, de nem biztos, hogy kikel, mert pl. nem jól tárolták. Ráadásul balkonon, teraszon nem is tudjuk elhelyezni a rengeteg magoncot, kidobni meg fáj. A palánta gyorsan nő, biztosabban megmarad, hamarabb ad sikerélményt, ha gyorsan átültetjük tápanyagban gazdag földbe.
Az általános virágföldet feljavíthatjuk tőzeggel (bár a drágábbakban már eleve benne van), vagy kókuszhánccsal, melyet vízbe rakva sárszerű anyagot kapunk. Ezt kell 1/6 arányban a földhöz keverni.

MIT? A szokásos begónia, balkon aranya (Bidens), fukszia, lobélia, muskátli, petúnia, bársonyvirág mellett bátran próbálkozhatunk gyümölcsökkel: alma, körte, cseresznye, szilva, bogyósokkal (pl. korai szamóca), gyógy-és fűszernövényekkel és zöldségekkel is.

Már virágzik a gangpadlizsán

Lehetőleg a hasonló igényűeket ültessük egy edénybe, akkor nagy baj nem lehet. A gyógy- és fűszernövények alapvetően gyomok, ennek megfelelően nagyon terjeszkednek. Közös ültetésnél megpróbálják egymást elnyomni, ezért jobb, ha külön cserepekbe kerülnek.
A zöldségek nagy hő-és fényigényűek, a paprika és a paradicsom pedig a sok földet is szereti. Ha mindezt megkapják, kis balkonon is komoly zöldségeskertünk lehet.

Mindezek után már csak az öntözésről és a táplálásról kell gondoskodnunk. Az előbbi akkor gond, ha pl. elutazunk, és nincs megbízható szomszéd (az enyém pl. mindig annyira retteg, hogy valamit rosszul csinál, hogy az rendszerint be is következik). Ilyenkor jó segítség lehet a redőnygurtni, melynek egyik végét egy magasabban álló, vízzel töltött edénybe, másikat a földbe dugjuk. Hagyományos infúzióval is megoldhatjuk a csepegtető öntözést, de készen is kaphatunk ilyen berendezéseket.

A táplálásnál a szerves anyagok a legideálisabbak (komposzt, tőzeg, istállótrágya), de irányított lebomlású műtrágyával (legjobb az oldat) is próbálkozhat, aki nem ódzkodik tőle.

Ha már növényeink jól érzik magukat a balkonon, teraszon, előbb-utóbb a kártevők is rájönnek, milyen jó hely ez. Természetesen a megelőzés a legjobb, de ha már megjelentek a betolakodók, minél gyorsabban akcióba kell lépni. A káliszappanos oldat és a csalánlé általános rovarölő, takácsatka ellen a Nissuron hatásos, ám kíméletes gyilokszer, pajzstetű ellen pedig valamilyen olajos, krémes kence. Nagyon jó szolgálatot tesz a kókuszolaj (a főző is jó, nem kell a család hölgytagjainak drága kozmetikumait feláldozni).

Mindenkit arra buzdítunk tehát, ültessen, kísérletezzen, küzdjön, előbb-utóbb meglesz az eredmény! Persze gangokon, folyosókon ne feledkezzünk meg a 110 cm szabadon hagyott helyről, hogy a tűzoltók elférjenek.

A poszt Czauner Péter nemrég megtartott azonos című előadása alapján íródott.