Mi fán terem a hímes tojás?

2012.04.09. 08:30 - sztroberri

A történet 1945 körül kezdődött, amikor Volker Kraft a németországi Saalfeldben az iskolába vezető úton minden nap elment egy orgonafácska mellett, melyet húsvétkor vagy 100 tojás díszített. Akkor elhatározta, hogy egyszer neki is lesz ilyen!

1965-ben aztán elérkezettnek látta az időt terve megvalósításához. Addigra már megnősült, gyerekei lettek. Kertjében egy frissen ültetett almafát először 18 tojással díszített fel. Ahogy nőtt a fa, egyre több tojás kellett. Időközben már az egész család ezen dolgozott. A technikák is egyre finomodtak, a sima festéstől a metálig, a gyöngyöstől a lyukacsosig, tájképestől a csillogósig minden megtalálható.

A legrégebbi darabok már több mint 40 évesek, ezeket külön őrzik, főleg, hogy 2003-ban akkora vihar volt, hogy 500 tojás – köztük több különleges példány – tönkrement.

A látványt tovább fokozza, hogy a feleség, Christa több mint 1200 krókuszt telepített a fa körüli lejtős részekre, melyek márciustól beborítják a telek nagy részét.

Míg kezdetben pillanatok alatt elkészült a fa, most három hétig tart a díszítés. A hosszú évek során a ma már 70 éven felüli házaspár nagy rutinra tett szert, percenként 2 tojást akasztanak fel. Jobb napokon akár 1400 tojás is felkerül, ehhez reggel 9-től sötétedésig dolgoznak. Mára a tojások száma meghaladta a 10 000-et, de azt mondják, amíg bírják, csinálni fogják. Hírük bejárta a világot, évről évre egyre több a látogatójuk, de belépődíjat még mindig nem szednek.
A díszítésből ízelítőt ad a családi videó:

További képek, információk a család honlapján (németül vagy angolul) itt.

A címben feltett kérdésre tehát a helyes válasz: almafán. Legalábbis Türingiában.

5 komment Címkék: húsvét hímes tojás tojásfa

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Benbe · http://www.benbe.hu 2012.04.09. 16:26:06

Kiivben pedig ezen a fán: www.thestarphoenix.com/life/Photos+World+Photos+April/6416958/story.html Szerdán díszítették föl őket (összesen három fát), de ez rövidebb idő alatt elkészült.

kvadrillio 2012.04.09. 17:38:15

Gyűjtsd a tojást, ne imádkozz!

2012. április 09., hétfő, 13:15
Tóta W. Árpád Szerző:
Tóta W. Árpád

Címkék: húsvét; hittan; erkölcstan;

kinyomtatomKinyomtatom • ElküldömElküldöm •hozzászólásokHozzászólások (#30)
Twitter

Egyáltalán nem baj, ha a vallástalan családok gyermekeit is megtanítja a közoktatás a vallások főbb tételeire, hiszen ha nem is vagyunk keresztény ország, ezekről illik tudni. Csak tartsuk észben, hogy ez nem hittan, és fogadjuk el, hogy ezeknek a dolgoknak a szkeptikus oktatása nem nélkülözheti a távolságtartó megmosolygást. Ha ez működhet így, akkor a világi erkölcs- és hiedelemtan sikertörténet, húzóágazat, európai értelemben vett hungarikum lehet. Egyben elsőrangú szórakozás.

Tudja minden kislány és kisfiú, hogy ez egy különleges hétvége. Papa és mama izgatottan sugdolóznak, aztán valaki elkiáltja magát: itt járt a nyuszi! És kezdődik a tojásvadászat a lakásban vagy a kertben, mert húsvétkor a húsvéti nyuszi csokitojást tojik a jó gyerekeknek. De mit is ünneplünk ilyenkor, és hogy jön ide Jézus?

Az emberek mindig, már ősember korukban is örültek a tavasznak. A japánoknál például a cseresznyevirágzás ünnepe fejezi ki ezt a vidámságot, a természet újjászületését. Tehát ahogy a karácsonynak vagy a farsangnak, ennek is alapvetően meteorológiai, éghajlati okai vannak.

A zsidó vallásban nagyjából ugyanilyen tájolású ünnep a pészach. Ilyenkor arról emlékeznek meg, hogy a barbár ókorban az akkor még szingli Isten – beszűkült tudatállapotában – tömegesen irtotta ki az egyiptomi fiúgyermekeket; de bezzeg a zsidókat nem, mert ők bekenték a ház ajtaját bárányvérrel. Megint mások pedig azt mondják, hogy ezt az egészet egyszerűen kitalálták, mint a Gyűrűk Urát, de ha esetleg igaz volna, akkor meg egyáltalán nem szép dolog minden évben ezen örömködni. Általában a népirtásokat illik tiszteletben tartani, nem letagadni, pláne nem ünnepelni.

A keresztények húsvétkor egy hasonlóan véres és érthetetlen történetet idéznek fel, ahol szintén fiúgyermeket öl az az állítólagos Jóisten, ám ezúttal csak egyet, viszont pont a sajátját. Furcsa jellemzőjük, hogy egyszerre üdvözlik az Isten ezen döntését, és közben szomorkodnak is nagyon, hogy szegény Jézussal mit csináltak: elverték, mint a lovat, majd felszögezték egy fakeresztre. Innen az egész vallás óvodai jele, a kereszt. A szomorkodás abban nyilvánul meg, hogy nem esznek húst egy ideig. Bár ez közel sem annyira rossz, mint keresztre szögezve lenni, mindazonáltal hasznos szokás: ma méregtelenítő kúrának hívják, de a régi időkben nem voltak wellness-magazinok és táplálkozástudomány, szóval muszáj volt ebből is valami istenügyet kerekíteni. Ma már fel vannak fedezve a bélbolyhok és a fehérjék, így a böjtöléshez nem kell semmilyen hit.

A keresztények szerint Jézus története végül – az egyiptomi kissrácokéval szemben – hepienddel ért véget, mert Jézust eltemették ugyan, harmadnapon viszont kimászott a sírból. De nem kezdte ám harapdálni az embereket, se nem huhogott, hanem cuki dolgokat mondott a szeretetről, és mindenki álmélkodott, hogy mekkora arc, amiért meg se halt. Ők úgy mondják, feltámadt, vagyis már meg volt halva, és újra élni kezdett. Hasonló eseményt egyébként a tudomány nem ismer, Jézuson kívül még senki sem támadt fel, videóbizonyíték nincs, így aztán annak az esélye, hogy ez igaz, gyakorlatilag nulla.

Ennek a minden bizonnyal csak kitalált feltámadásnak az ünnepe a húsvét, amikor is vége a szomorkodásnak, és lehet újra húst enni, szó szerint ez a húsvétel napja. Magyarul veszünk egy nagyobb darab sonkát, lehetőleg hagyományosan pácoltat. Jézus amúgy a feltámadása után még egy darabig mászkált fel-alá, mindenkinek elmesélte a sztorijait, aztán felmászott egy hegyre, és onnan felszállt az égbe – legalábbis így hiszik a keresztények.

Feladat: Szerinted hogyan ment Jézus az égbe? Hátirakétával? Sapkába rejtett helikopterrel? Rénszarvasszánon? Rajzold le!

De mi köze Jézusnak a csokitojáshoz és a nyúlhoz?

A keresztények többsége szerint semmi. Sem a Jézus történetét elbeszélő ősi szövegekben, sem a nagyobb egyházak hitvallásában nem bukkan fel a csoki- vagy más tojást tojó csodanyúl. A nyúl és a tojás ismereteink szerint már jóval Krisztus előtt a tavasz és a szaporodás jelképe volt, csokoládé pedig nem is létezett.

Ugyanakkor egyes szakadár csoportok megpróbálják összekötni a szálakat. Ők azt vallják, hogy a csokitojásokat Jézus tojja, de nyúlnak öltözve, és a kézbesítéshez ugyanazt a járművet használja, mint amivel felméne a mennyekbe. Éjjel odarebben az alvó kertekbe, és rakja, rakja a kindertojást, mint a halak az ikrát, sőt még arra is van gondja, hogy szövőmirigyeivel ráhímezze az ajándékra a kakaótartalmat és a szavatossági időt.

Ám ezekre az elképzelésekre éppúgy nincs bizonyíték, mint a Jézus-történet egyéb elemeire.

Húsvét örömhíre az, hogy minden vallásosság nélkül, hitvalló hitetlenként is élvezhetjük. Zabálhatjuk a sonkát és a vele főtt tojást, és aztán keresgélhetjük a nyuszi csokitojásait sötétedésig anélkül, hogy egy pillanatig is komolyan kellene vennünk az ősrégi, és amúgy is korhatáros horrormeséket. Kedves gyerekek, húsvéthoz nem kell Krisztus, csak életöröm. És hús. Meg csoki.

kinyomtatomKinyomtatom • ElküldömElküldöm •hozzászólásokHozzászólások (#30)
30 HOZZÁSZÓLÁS, MELYEK KÖZÜL A LEGFRISSEBBEK:
2012. április 9., 17:29 levene

NEM TEHETEK RÓLA, NAGYON BÍÍÍROM A TÓTAW-T !!! :))))))))

Rwindx 2012.04.09. 20:47:37

@kvadrillio:
okos emberek kitalálták a linket mint olyat a HTML formátumhoz, hogy kevesebb szemét legyen a neten, és az is jobban kategorizálva. Egy fórumon segít abban is hogy ne kelljen wall of texteket olvasgatni annak is akit nem különösebben érdekel.
Nézd másoknak milyen szépen megy.
süti beállítások módosítása