A nyár egyik legszebb virága a liliom (Lilium). Az északi féltekén, Európában, Ázsiában és Észak-Amerikában honos növény. Hazánkban az aranycsíkos liliom, a turbánliliom és a tűzliliom fordul elő, ezek mindegyike védett. 

Itt fontos megjegyezni, hogy a kockás liliom (Fritillaria meleagris) nem a liliomfélék, hanem a kockásliliomfélék nemzetségébe tartozik.

Évelő hagymás növény, a hagymája pikkelyes, több faj akár egy méter magasra is megnő. A viráglepel hat sziromból áll, a lapos mag háromélű toktermésben fejlődik, és csak rövid ideig csíraképes.
A liliom napfényes vagy félárnyékos, szélmentes fekvést és tápanyagban gazdag, jó vízelvezető talajt igényel.

Eredetileg mintegy 90 fajt jelöltek ezzel a névvel, de mára már megszámlálhatatlanul sok hibridet nemesítettek. A liliom az emberiség kultúrtörténetének egyik meghatározó növénye.

Már az egyiptomi síremlékeken is ábrázolták a fehér liliomot, a Bibliában is több helyütt említik, mint a tisztaság és ártatlanság jelképét.

Az északi germán mitológia szerint egy angyal liliomszállal ajándékozta meg a frank királyt, Chlodvigot, amikor az áttért a keresztény hitre, és ezért lett a liliom a francia királyok címernövénye.

A liliomot fiatal lányoknak ajándékozták a házasságkötéskor, hogy fiút szüljenek.

A liliom hagymáját Ázsia egyes területein elfogyasztották.

A liliommal kapcsolatos leggyakoribb tévhit, hogy illata mérgező. Ez azonban nem igaz. Bár a liliomcsokrot lehetőleg ne a hálószobában tartsuk, mert erős illatától sokak feje megfájdulhat, de nem mérgező. A virágpora viszont megfogja a textíliát, és nagyon nehéz eltávolítani, ezért ballagó diák csokrába lehetőleg ne tegyük.