Kétféle gyep van: amatőr és profi. A sokak által csodált gyepet tökételesen csak képzett kertészek tudnak telepíteni, karbantartani. Ehhez olyan eszközökre, vegyszerekre van szükség, amelyhez egyszerű kertészkedő nem juthat hozzá, vagy néhány száz négyzetméteres területért nem is érdemes megvásárolni. Szükség van ugyanis a ritkán használatos hengerre, motoros gyepszellőztetőre, precíziós műtrágyaszóróra vagy permetezőgépre, a fűnyíróról nem is beszélve. Az egyszerű kertbarátoknak tiltott az olcsó szántóföldi szelektív gyomirtó szerek használata. Persze vannak méregdrága hobbikészítmények is. Mindez a profi kertészeknek máris behozhatatlan előnyt jelent. A kertjüket maguk gondozók jelentős hátránnyal indulnak a gyepversenyben, de leleménnyel és sok munkával valamicskét lefaraghatnak a hendikepből. Senki kedvét nem szeretném szegni, mert utolérhető az ilyen gyep is.
A fűnyírás külön tudomány, nem csak abból áll, hogy bandukolni kell a gép mögött. A gyepalkotók kedvében kell járni, mert, ha jól érzik magukat, akkor a fűközösség látványa is tetszetős. A szezon első nyíráskor érdemes a berendezés hátsó tengelyét a legmagasabb fokozatba, az elsőt pedig eggyel lejjebb állítani. Ilyenkor csak a fűszálak tetejét kell megcsipkedni.
A fűnyíró nem porszívó, nem előre, hátra kell húzogatni, hanem egy irányba illik vele folyamatosan haladni, majd szorosan mellette vissza. Ha szükséges, akkor lassabban vagy nagyobb átfedéssel kell dolgozni. A modern hobbifűnyírók nagy baja ugyanis, hogy a zajosság csökkentése érdekében tengelyük fordulatszáma a percenkénti ezer alatt van. Ezért is kunsztolnak mindenféle hajlatot a késekbe, hogy a lenyesett füvet kidobálják.
A fűnyírás egyben alkalom a kert tisztogatására: érdemes a munka megkezdése előtt a szegélyvágóval és a metszőollóval körbejárni, s a kitörő fűcsomókat, kajla cserjehajtásokat, kisebb ágakat lenyisszantani, és a gyepre dobni. A fűnyíró majd feldarabolja.
Fontos a fűnyírók méretezése is. Az egymás melletti nyíráscsíkok átfedéseivel számolva könnyen belátható, hogy egy 35 centis vágószélességű gép mögött pontosan 2,5-szer többet kell gyalogolni, mint egy 70 centis mögött. A gépház kopása és a talaj szerkezete között is szoros kapcsolat figyelhető meg. A kövektől mentes talajon, ahol az ágdarabokat a fűnyírás előtt felszedik, tökéletesen megfelel a műanyag ház, ahol viszont kövek is vannak, oda már fémvázra van szükség. Ez ugyanis nem törik, ha az óránkénti száz kilométeres sebességnél is gyorsabban mozgó kő nekivágódik.
A fűnyírás befejeztével különösen azoknak ajánlott a gépet megtisztítani, akik a lakótérben tartják. A gépben megtapadó friss fű ugyanis kellemetlen szagot áraszt. A legegyszerűbb a slaggal kicsapatni a beszorult földet, nyesedéket. Az erős vízsugár – bármit is mondjanak az okos szomszédok – nem árt az elektromos gépeknek sem, persze a pihenőhelyre állítás előtt alaposan ki kell szárítani.
vega2 2011.07.02. 17:34:06
Mondjuk ezt a mondatot nem értem. 400 Ft-ért akármelyik szakember aláír a boltban úgy, hogy még ott sem tartózkodik. Úgyhogy az egyszerű kertbarátok akármilyen vegyszert be tudnak szerezni ha van rá pénzük. (Titust is.) Ez van.
Czauner Péter · http://kapanyel.blog.hu 2011.07.27. 17:07:51