Biztosan sokan emlékeznek gyerekkorukból az eresz alatt vagy az istállóban egymást érő fecskefészkekre, a sivítva tátogó éhes fiókafejecskékre. Talán az is feltűnt, hogy az utóbbi években nagyon ritka lett a hasonló élmény. Nem véletlen, hiszen a hazai felmérések a fecskeállomány drámai csökkenését jelzik.

 Füsti fecske (Fotó: Csonka Péter)

2015-re a magyarországi füsti- és molnárfecske-állomány a felére, a tiszai partifecskéké pedig alig 10%-ára(!) csökkent. Az okok sokrétűek: az állattartás visszaesése miatt kiüresedett istállókba már nem raknak fészket, a túlzott vegyszerezés és szúnyogirtás miatt pedig táplálékforrásaik is erősen megcsappantak. A klímaváltozás miatt egyre szárazabb tavaszi időszakban fészeképítéshez nem találnak sarat, ha pedig mégis jól éreznék valahol magukat, akkor jövünk mi, emberek…

Döbbenetes, de egyre többször olvashatunk olyan híreket, hogy a háztulajdonosokat zavarja a fészek (leginkább a belőle kipotyogó madárürülék), vagy a madarak „hangoskodása” (nem csak a fecskéké), ezért egyszerűen leverik a fészkeket.

Molnárfecske (Fotó: Csonka Péter)

Pedig nem kevés hasznot hoznak nekünk ezek az apró lények: nagy mennyiségben pusztítják az egyre többféle, egyre veszélyesebb szúnyogfajokat és más kártevő rovarokat, ezért mindnyájunk érdeke lenne, hogy segítsük a fecskéket (is).

A már korábban említett okok miatt mára már a városokba beköltözött fecskéknek segíthetünk, ha

• védjük a meglévő fészkeiket,
• műfészkeket rakunk ki nekik,
• biztosítjuk nekik a fészeképítéshez szükséges sarat,
• ún. fecskepelenkákkal megakadályozzuk, hogy bepiszkítsák a fészek környékét. Ez egy egyszerű fa-, fém- vagy műanyag lap, amelyet a fecskefészek alá kell felszerelni.

Műfészek fecskepelenkával  (Fotó:Orbán Zoltán)

Segítsünk ezeknek a hasznos madárkáknak, hogy még sokáig mondhassuk minden tavasszal: „Fecskét látok, szeplőt hányok!”

Forrás 

A magyarországi fecskefajokról korábban írtunk itt és itt.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!